Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Szalonképtelenné válhat Ausztria

Az Európai Unió Haiderrel kapcsolatos aggodalmait élesen fogalmazta meg több uniós politikus is. Jacques Chirac francia elnök azonnali intézkedéseket sürgetett az EU részéről a Szabadságpárttal szemben. Antonio Guterres portugál miniszterelnök, akinek hazája az unió soros elnöki tisztét tölti be, figyelmeztette Thomas Klestil osztrák elnököt, hogy az EU-t „mélyen érinti” a szélsőjobb kormányba kerülésének lehetősége. Az Európai Parlament határozatban szólította fel az Európai Uniót, hogy álljon készen bármely, szabadságpárti részvétellel megalakuló osztrák kormány tagságának felfüggesztésére, amennyiben az súlyosan megsérti az EU alapelveit. Fischer német külügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy Ausztriában, Németországban és másutt is válságba kerültek a konzervatív és kereszténydemokrata pártok. Különösen Franciaországban és Belgiumban nagy az aggodalom amiatt, hogy a Haider-féle eszmék begyűrűzhetnek e két országba.


„Semmiféle koalíciót a rasszizmussal!” - tiltakozók Bécsben    Fotó: MTI

Az események alakulása válaszlépésekre késztette az izraeli kormányt is: Nátán Scsaranszkij izraeli belügyminiszter úgy döntött, hogy az Osztrák Szabadságpárt vezetője nem kaphat beutazási engedélyt a zsidó államba, Haider nemkívánatos személy Izraelben. Az osztrák politikus akkor sem kapna vízumot Izraelbe, ha azt külön kérné - hangsúlyozza a jeruzsálemi belügyminisztérium. A zsidó állam azután döntött így, hogy az osztrák szélsőjobboldal vezéralakja bejelentette: szándékában áll Izraelbe utazni, hogy megmagyarázza korábbi, a náci korszakra vonatkozó kijelentéseit.
Massimo D’Alema olasz miniszterelnök rendkívül kemény hangvételű figyelmeztetést intézett Bécshez, ugyanakkor fontosnak tartja a kivárást, hogy kiderüljön, mit fog tenni az újonnan alakuló osztrák kormány. Az uniós tisztviselők is kénytelenek voltak
elismerni, hogy az uniós törvények alapján nem lehet a szélsőséges Szabadságpártot kizárni a bécsi koalíciós kormányból. Haider pártjának hatalomra kerülése esetén viszont - ahogyan egy uniós tisztviselő fogalmazott - „minden pontot és minden vesszőt tüzetesen meg fogunk vizsgálni abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az uniós szerződéseknek”.
Az EU most nehéz helyzetben van, hisz bármilyen arra utaló célzás, hogy az osztrák választási eredmények válságba sodorhatják az uniós üzleti életet, tovább csökkentheti az euró árfolyamát. A befektetők már ma is kételkednek a monetáris unió politikai alapjainak a létezésében. Az óvatosabb megközelítést jelzik Ricardo Levinek, Romano Prodi uniós bizottsági elnök szóvivőjének szavai: „Senki nem állítja, hogy Ausztria fasiszta ország. Senki nem tud az alapvető jogok megsértéséről Ausztriában, és senki sem mondhatja, hogy a választások ne lettek volna demokratikusak.” A kemény bírálatok kritikusai szerint a példa nélküli Ausztria elleni megnyilvánulások olyan „túlreagálások”, amelyek csak a szélsőjobb malmára hajtják a vizet, és radikalizálhatják azt.
A Hospodárské Noviny című tekintélyes prágai napilap hangsúlyozta: a populisták ellenében nincs hatékonyabb ellenszer, mint az a helyzet, amikor be kellene váltaniuk az ígéreteiket. A cseh lap szerint Haider kormányra kerülése még mindig a kisebbik rossz. Talán az olaszok mutatják a legnagyobb engedékenységet Haider felé. Patrizia Toia, a közösségi politika minisztere ellenezte Ausztria elítélését, akárcsak azt, hogy az osztrák nép mozgásterét kívülről korlátozzák, míg Alessandra Mussolini, az egykori diktátor unokája, kifejezetten lelkesedik Haiderért. Az olasz sajtó szerint az EU tagországai azért akarják karanténba zárni Ausztriát, hogy fenntartsák az európai gépezet folyamatos működését. „Ha megállítanák a gépezetet, az valószínűleg a legszebb ajándék lenne egy olyan, zsigereiben is Európa-ellenes embernek, mint Jörg Haider” - írja a Corriere della Sera. „Minden egyes tagországnak vétójoga van a tárgyalások minden szakaszában - emlékeztet a Rzeczpospolita című lengyel lap az Osztrák Szabadságpárt előretörése kapcsán. - Éppen Bécs okozta eddig a legtöbb nehézséget a lengyeleknek, magyaroknak és a cseheknek a csatlakozási törekvéseikben” - írja a Rzeczpospolita.