Lapunk múlt heti számában Mr. és Mrs. Szilikon címmel közöltünk háttéranyagot
a különböző korok szépségideáljairól, a széppé válás módszereiről, érintve
napjainkat is, amikorra már - mondhatni - nem a ruhát szabják a testhez, hanem a
testet a ruhához. Alábbi írásunk a jelenről ad némi ízelítőt.
A széppé válás procedúrája mára jól fejlett iparággá nőtte ki magát. A női
lapok és tinimagazinok garmadával ontják a mesterségesen kreált szépségideálokat.
Címlapjaikról szatén ruhákba burkolózott, jeges pillantású, patacipős „Miss Öntudatok”
néznek farkasszemet az
olvasókkal. Eközben „Mrs. Szürkeátlag” frusztrációkkal küszködik, mert nem
tudja prezentálni a mindenkori divatguruk által diktált 80-60-80-as paramétereket.
A médiasztárok és a divatdívák persze keményen megfizetnek az efféle küllemért,
mind fizikálisan, mind financiálisan. A mindössze 16 éves amerikai tinisztár, Britney
Spears, Cher és még sokan mások plasztikai sebészek szikéinek köszönhetik rajongótáboruk
által irigyelt alakjukat. Némely modell a megélhetés lehetőségét kockáztatja, ha
nemet mond a szilikonra.
Napjainkban köztudottan Venezuela számít a szépségkirálynő-gyártás fellegvárának:
tény, hogy az elmúlt húsz Miss Universe világversenyen négy alkalommal is - ami nem
kevés - venezuelai lány lett a győztes, és a legutóbbi seregszemlén is a második
helyezést nyerte el képviselőjük, szinte holtversenyben az első helyezett indiaival.
Kiterjedt dél-amerikai vállalkozásként működik a Miss Venezuela Akadémia, mely különféle
szakemberek közreműködésével szériában „gyártja” a szépségeket a média, a
reklámipar, a filmipar (a szappanoperák), a hazai és külföldi közélet számára is.
A féléves, hatvanezer dolláros tanfolyam keretében a résztvevők intenzív - jórészt
napi 16 órás - képzést kapnak, ez számos egyéb dolog mellett kiterjed a mozgástechnikára,
beszédkészségre, alakformálásra is. Ez utóbbi a legtöbb lány esetében több-kevesebb
plasztikai műtétet is jelent, melynek szükségességéről az intézmény szakbizottsága
dönt.
A szépség iránti vágyódás már-már beteges formát ölthet. A francia származású
performance-előadó, Orlan 1990 májusa óta többször plasztikáztatta arcát, hogy
Psyché, Mona Lisa, Diana és Vénusz arcvonásaiból megalkossa a tökéletes nő arcmását.
Ezt tartja idáig élete főművének. A francia kultuszminisztérium máris nemzeti sajátossággá
minősítette Orlan személyét. Az „élő Barbie”, a 42 éves Cindy Jackson 9 év
alatt több mint 90 ezer dollárt költött mintegy 27 plasztikai műtétjére.
A plasztikai sebészet nemcsak a szépségipar már-már bizarrnak mondható elvárásai
miatt vált népszerűvé. A gaztetteiről méltán hírhedtté vált Sztálin a korabeli
feljegyzések szerint olyannyira paranoiás volt, hogy meghatározhatatlan számú hasonmással
bástyázta körül magát. A „szerencsések” a hitelesség érdekében korrekciós műtéteken
estek keresztül, komoly fejtörést okozva ezzel még Sztálin személyes testőrségének
is.
Az első szépészeti beavatkozásokra a „lehetőségek hazájában” került sor, számuk
az ötvenes-hatvanas években rohamos növekedésnek indult. Bár a műtéteket manapság
nemcsak sztárok engedhetik meg maguknak, meglehetősen borsos az áruk.
„Sosem szabott árakon dolgozunk, konkrét árlistánk sincsen - mondja dr. Ivanics György,
a Professio magánklinika főorvosa -, hiszen minden megrendelő egyedi elbírálás alá
esik. A beavatkozás nagysága, az inplantátum minősége a meghatározó. A szilikonbetétek
ára 100 ezer forint felett kezdődik, egy-egy jobb minőségű inplantátum ára elérheti
a négyszázezer forintot is. Egyébként ez a műtéti eljárás semmivel sem veszélyesebb,
mint a többi - állítja a főorvos. - Rendszerint szervezetbarát, sótöltetű
szilikonnal dolgozunk.”
De mi a helyzet egy balul sikerült beavatkozás után, ha a delikvens panasszal él a végeredményt
illetően? „Mi sem vagyunk istenek, nem tudunk újat teremteni - mondja dr. Sas György.
- Mindenesetre kitöltetünk a páciensekkel egy olyan nyilatkozatot, amelybe be van
kalkulálva az esetleges komplikációk fellépte.” A biztonság kedvéért komputeres
grafika is készül a várható állapotváltozásról. A műtéteket követően javasolt
legalább egy-kétnapos fekvés, mosakodni sem lehet ez idő alatt. Mellékhatásként
jelentkezhet láz, rosszullét, akár fejfájás is.
A modellklientúra mellett meglepően nagy számban jelentkeznek be a műtétekre középkorú
háztartásbeliek is. „Egy asszony leszokott a dohányzásról, ezzel évi 170 ezer
forintot spórolt, s az öt év alatt így megtakarított pénzét szánta plasztikai műtétre”
- említi dr. Sas György.
Az orvostársadalom mindenesetre vérre menő vitákat folytat a szilikon ártalmasságával
kapcsolatban. Az érdekeltek váltig állítják, hogy az eljárásnak nincs egészségkárosító
hatása. Ezzel szemben legalábbis elgondolkodtató, hogy az USA-beli Dow Corning
Corporation 1997-ben világszerte 4,2 milliárd dollárnyi kártérítést fizetett ki
annak a 200 ezer nőnek, akik orvosilag bizonyíthatóan a testükbe szivárgó szilikon
miatt kaptak allergiás tüneteket, fejfájásra való hajlamot és immunbetegségeket.