A magyar gazdaság mutatói szinte kivétel nélkül javulást mutatnak, s ezért
megengedhető volt az a váratlan, eddig példátlan mértékű, 1,5 százalékos kamatcsökkentés,
amit a napokban jelentett be Surányi György jegybankelnök. Mint mondta, lezárult az
orosz válság által gerjesztett korszak, ami óvatosságra intette a monetáris politika
irányítóit. A jegybanki alapkamat most 13 százalék, Surányi szerint a kamatcsökkentés
hatással lesz a hitel- és betéti kamatszintre is.
A jegybank optimista a tavalyi gazdasági növekedést illetően, számításai szerint
4,2-4,3 százalékkal bővült a GDP, mivel az előzetes számítások szerint a negyedik
negyedévben kiemelkedően jó, 5 százalék körüli volt a gazdaság növekedése.
A kutatóintézetek éves előrejelzései többnyire pesszimistának bizonyultak, maximum
4 százalékosra, vagy annál néhány tizeddel kevesebbre várták a növekedést. A
gazdasági növekedés tavaly igen alacsony, 2,5 százalékos reálkereset-növekedést
engedélyezett, szemben az előző évi, 4 százalék körüli értékkel. A Központi
Statisztikai Hivatal adatai a GKI Gazdaságkutató Rt. évközi prognózisát fél, míg a
Pénzügykutató Rt.-ét közel egy százalékkal múlták felül - úgy tűnik tehát,
hogy a szakemberek alulbecsülték a gazdaság ez évi teljesítőképességét.
A prognózisok és az első tizenegy havi realitás közötti leglátványosabb eltérés
a folyó fizetési mérleg hiánya és az ezt finanszírozó tőkebeáramlás között észlelhető.
A gazdaságkutató intézetek a fizetési mérleghiányt 2,5-2,8 milliárd dollár közé
saccolták, ami viszont csak 1,5 milliárd lett. Ez a szakmán belül mindenkit meglepett,
magát Matolcsy György gazdasági minisztert is, aki csodának nevezte a hiány mértékét.
A másik mellélövés a nettó tőkebeáramlás, amit a kutatók 1,5-1,6 milliárdra
prognosztizáltak, ezzel szemben közel a kétszerese, 2,3 milliárd dollárnyi külföldi
befektetés érkezett. Az első tizenegy hónapban tehát a működőtőke-beáramlás mértéke
jóval felülhaladta a folyó fizetési mérleg negatív egyenlegét, s így elhárult
annak veszélye, hogy a mérleghiány finanszírozása bizonytalanná válik. A
makrogazdasági mutatók tehát jó reménységre bíztatnak a jövőt illetően, s ez tükröződik
a vállalkozók beruházási kedvében és az üzleti bizalmi indexek alakulásában is. A
Budapesti Kereskedelmi Kamara felméréséből kiderül, hogy a vállalkozók most lényegesen
kedvezőbben ítélik meg a kilátásaikat, mint egy évvel korábban.