Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Variánsok agyhártyagyulladásra

Tizenhárom variánsa van annak a baktériumnak, amely az elmúlt egy hónap agyhártyagyulladás-járványát kiváltotta. Az évente átlagosan húsz-negyven személy megbetegedéséért felelős baktérium tavaly decembertől 32 megbetegedést, és négy ember halálát okozta. A baktérium szokatlan „agresszióját” súlyosbítja, hogy egy újabb, nálunk eddig még nem észlelt típusa is megjelent Magyarországon.


Fertőtlenítés a honvédségnél. Nehéz tisztára mosni    Fotó: MTI

Szakértők szerint a kórokozó kivédhetetlenül cirkulál az országban, ugyanakkor száz közül csak egy fertőzött személy betegszik meg. A megbetegedést nagyban elősegíti, ha a szervezet más betegségektől legyengült, vitaminhiányban szenved, illetve erős fizikai terhelésnek van kitéve. Dr. Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Intézet főigazgató-helyettese ugyanakkor a Heteknek elmondta, hogy a fertőzés terjedéséhez szoros együttélés szükséges, tehát elenyésző az esélye annak, hogy valaki például vonaton utazva az agyhártyagyulladás veszélyének tenné ki magát.
A kórokozónak tizenhárom variánsát ismerik az orvosok
- tudtuk meg az igazgatóhelyettes-asszonytól -, de ezek közül csupán négy típus ellen létezik védőoltás. Ezért a világ minden táján inkább gyógyszeres kezeléssel igyekeznek megelőzni a betegség kialakulását a veszélyeztetett személyek, például a betegek hozzátartozóinak esetében. A védettséget csak mintegy két héttel a beadás után biztosító védőoltás azok számára szükséges, akik folyamatosan ki vannak téve a megbetegedés veszélyének. Ilyenek a katonák és az egészségügyben dolgozók. A gyógyszeres megelőzés tömeges alkalmazása sem nyújt teljes megoldást, mivel fennáll annak a veszélye, hogy a baktérium ellenállóvá válik az antibiotikummal szemben.
Magyarországon egyébként eddig csak a baktérium B típusa volt jelen, az elmúlt hónapban viszont megjelent egy újabb, a nálunk eddig nem ismert C variáns. Jó hír a rosszban, hogy a C típussal szemben legalább védettséget nyújt a jelenleg még csak körülményesen beszerezhető védőoltás.
„Valószínűleg több hónapra van szükség ahhoz, hogy a baktérium szaporodóképességét vissza lehessen szorítani” - közölte Molnár Ilona országos tisztifőorvos egy sajtótájékoztatón. A főorvos elmondta, hogy a civil lakosságnál nem, a katonai alakulatoknál azonban - a közösség zárt jellege miatt - szükségesnek tartják a betegség oltással és antibiotikumos kezeléssel történő megelőzését.
Februártól minden új bevonuló kötelező jelleggel megkapja a védőoltást - nyilatkozta a Heteknek Svéd László orvos-vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke. Kórházban egyébként jelenleg 25 katonát ápolnak, ebből hét esetben állapították meg a gennyes agyhártyagyulladást. Lapunk kérdésére a vezérőrnagy elmondta, hogy járvány esetén a NATO felé nincs bejelentési kötelezettsége a magyar honvédségnek, kivéve, ha az Észak-atlanti Szerződésnek felajánlott egységek is érintve vannak. A Taszáron tartózkodó amerikai katonák egyébként be vannak oltva, hiszen 1981 óta minden amerikai katona megkapja ezt a védőoltást.
A katonaságon belüli megbetegedések kapcsán sajátos nyilatkozatháború bontakozott ki Szabó János honvédelmi miniszter és Polt Péter, az állampolgári jogok biztosának helyettese között. Utóbbi még decemberben végzett vizsgálatot a laktanyákban a járvány nyomán. A vizsgálat szerint az elhelyezési és szolgálatteljesítési körülmények hiányosságai elősegítették az agyhártyagyulladásos megbetegedések kialakulását. Polt szerint az agyhártyagyulladásos esetektől függetlenül is aggályos közegészségügyi helyzet alakult ki a honvédségnél.
Szabó János az MTI-nek kifejtette, hogy: a honvédelmi tárca nem tudja elfogadni Polt Péter ezen megállapításait. A minisztérium álláspontja szerint a jelentés felületes vizsgálódás eredményeként született. Szabó János elmondta azt is: úgy tudja, hogy az ombudsman helyettese nem is járt a szóban forgó laktanyákban, hanem egyik megbízottját küldte ki, aki pedig nem folytatott megalapozott vizsgálódásokat.
„Polt Péter helyettes országgyűlési biztos továbbra is maradéktalanul fenntartja a kalocsai laktanya vizsgálatáról kiadott jelentésében foglaltakat” - derül ki az Országgyűlési Biztosok Hivatalának közleményéből. A közlemény szerint a vizsgálat körültekintő és megalapozott volt, a szakértők bevonásán és meghallgatásán kívül a helyszín ellenőrzésére is kiterjedt, ahol Polt Péter is jelen volt.
Az ÁNTSZ a katonákon kívül az egészségügyi dolgozók beoltását is szükségesnek tartja. Molnár Ilona elmondta, hogy a honvédség számára behozott oltóanyag árát a Honvédelmi Minisztérium büdzséjéből, az egészségügyi dolgozók oltását a munkáltató intézmény keretéből fedezik, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat pedig a beteg környezetében élőknek adott antibiotikumok árát fizeti meg. Egy adag vakcina 2000 forint körüli összegbe kerül.
Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Országos Szakszervezetének elnöke a Hetek kérdésére elmondta, hogy a védőoltást és az antibiotikumot az egészségügyi dolgozóknak és családtagjaiknak ingyen, állami finanszírozásból kellene megkapniuk. A szakszervezet a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Kórház Szövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete egyetértésével levélben hívta fel Gógl Árpád egészségügyi miniszter figyelmét arra, hogy országos járványról lévén szó, az állam és nem az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő kórházak feladata a vakcina és a gyógyszerek biztosítása. A következő héten az egészségügyi és a honvédelmi bizottság is külön ülést tart, hogy a megbetegedések körülményeit kivizsgálja.