Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársainktól
Agy-rém a laktanyákban

Hirtelen láz, hányinger, hányás, fejfájás, bőrvérzés - ilyen és ezekhez hasonló tünetekkel jár az a betegség, amely az elmúlt hetekben ütötte fel a fejét a kalocsai és szabadszállási laktanyákban. A cseppfertőzés útján terjedő gennyes agyhártyagyulladás miatt eddig kilenc katona került kórházba, egyikük állapota még mindig válságos.


Katonák karanténban    Fotó: MTI

„A szó szoros értelmében véve ez még nem nevezhető járványnak, bár a halmozott esetek megjelenése kétségkívül járványszerű” - nyilatkozta az eset kapcsán Kovács Attila helyettes tiszti főorvos. Átlagosan évente negyvenen betegszenek meg gennyes agyhártyagyulladásban, és kettő és hét között van azok száma, akik bele is halnak. Az Országos Epidemiológiai Intézet egyik munkatársa a Heteknek kifejtette: a megbetegedésekért felelős baktérium száz emberből kettőben egyébként is jelen van, de a kórokozó csak bizonyos körülmények között, legyengült fizikai állapot esetén betegít meg.
Vuk Mirovits György, a Szent László Kórház fertőző osztályának főorvosa lapunk kérdésére kifejtette: a betegség, ha idejében orvoshoz fordulnak vele, jól kezelhető antibiotikummal, a probléma akkor kezdődik, ha a beteg későn fordul orvoshoz.
Az elmúlt két hétben a kalocsai és a szabadszállási laktanyából összesen tizenöt katonát szállítottak korházba agyhártyagyulladásra jellemző tünetekkel, ebből kilenc személynél állapították meg ezt a betegséget, a többi esetben felsőlégúti megbetegedésekről volt csupán szó. A két laktanyában azonnal karantént rendeltek el, bár az első napokban ez érdekes módon csak a sorkatonákra vonatkozott, a tisztek szabadon kijárhattak a városba. Nem utolsó sorban a sajtó nyomására a szilvesztert már a tiszteknek is bent kell majd tölteniük.


Svéd László orvos-vezérőrnagy. Az okokat még keresik   Fotó: MTI

A honvédségen belül történt gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedések kapcsán vizsgálatot indított az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese, Polt Péter. A vizsgálat eredménye szerint a laktanyában az agyhártyagyulladásos esetektől függetlenül is aggályos közegészségügyi helyzet alakult ki. Feltűnően nagy számban fordulnak elő fertőző légúti megbetegedések, és a genynyes agyhártyagyulladás ezek talaján alakulhat ki. Előfordult, hogy a 2500-as létszámból egy-egy héten 500-600 sorkatona jelentkezett a gyengélkedőn, s az orvosi ellátást igénybe nem vevő sorkatonák között is láthatóan sokan betegek - olvasható a közleményben. Polt Péter szerint különösen a fűtés és a melegvíz-ellátás hiányosságai, az étrendből a C-vitamin tartalmú ételek hiánya, egyes kiképzési feladatok rossz szervezése és az egyenruha egyes hiányosságai vezettek oda, hogy a kórokozók terjedéséhez kedvező feltételek alakultak ki.
Arra a vitatható felvetésre, miszerint a betegségek oka a laktanyák konyháján tapasztalható „barbarizmus”, illetve az étel minősége, Svéd László orvos-vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke a Heteknek elmondta: „Az igaz, hogy egyazon cégek szállítják az agyhártyagyulladásban érintett laktanyákba az élelmiszer-alapanyagokat, ám komolytalan lenne azt feltételezni, hogy az élelmiszerekkel hurcolták volna be.” A vezérőrnagy utalt arra, hogy a laktanyákban nem nyersen eszik a húst, az pedig közismert, hogy a baktériumok elpusztulnak, ha az élelmiszert megfőzik. Svéd szerint tehát a megbetegedéseket nem lehet közvetlenül a laktanyák kifogásolható közegészségügyi állapotára visszavezetni. Mint kifejtette, a betegség kialakulásában közrejátszik az erős fizikai igénybevétel és a felsőlégúti megbetegedés, amely az egész országban jellemző volt. „Szakkönyvek szerint ez a betegség elsősorban közösségekben, azon belül is laktanyákban fordul elő legsűrűbben” - hangsúlyozta végül a vezérőrnagy.