Vissza a tartalomjegyzékhez


Jackson csapatot csinált a Lakersből


Eric Williams, a Boston Celtics játákosa az előtte tornyosulóCleveland Cavaliers játékos, Wesley Person mellett tör kosárra. A találkozó a clevelandi együttes 115:88 arányú győzelmével ért véget.

A régi dicsőség visszatérésében bizakodnak a profi ligában szereplő Los Angeles Lakers szurkolói szezonról szezonra. A tizenegyszeres bajnok (hajdanában Minneapolis Lakers) a nyolcvanas években elkényeztette biztatóit. A Kareem Abdul-Jabbar, Magic Johnson, Michael Cooper, James Worthy, Bob McAdoo alkotta csapat ötször (1980, 1982, 1985, 1987, 1988) kaparintotta meg a bajnoknak járó aranygyűrűket. Pat Riley keze alatt világsztárok jutottak csúcsra, akik meghatározói voltak a liga arculatának. Az idő múlásával azonban lassan az egész csapat visszavonult, de utoljára még megnyerték a McDonal’s tornát 1991-ben. Magic Johnson betegsége megrázta az egész világot, és az irányító zsenije nélkül maradt gárda elkezdett süllyedni. A ligában beköszöntött a Jordan-korszak, amikor is a Chicago Bulls gárdáját szökőévenként lehetett megverni, sorozatban szerezték a bajnoki címeket. A liga legjobb csapatának edzője, Phil Jackson nyolc év alatt hat alkalommal vezette győzelemre „bikáit”. A Boston Celtic legendás edzője, „Red” Auerbach óta (nyolc bajnokság zsinórban 1959-1966 között) vitathatatlanul legeredményesebb edző ült a Chicago padján. Ez idő alatt a Lakers leginkább a rájátszásba kerülésért hajtott. Pat Riley távoztával igazán jó edző nem irányította Los Angeles kedvenceit. Mike Dunleavy, Del Harris Magic Johnson (egy kis időre játékosként is), Kurt Rambis nem tudtak nagy eredményeket felmutatni. A kilencvenes években sok jó játékos tűnt fel. Nick Van Exel, Anthony Peeler, Vlade Divac, Elder Campbell, Eddie Jones színt hozott a csapat játékába, de hiányzott az átütő erő. A folyamatosan cserélődő játékoskeretben egyszer csak (96-ban) feltűnt egy bizonyos Shaquille O’Neal, aki az egyik legvitatottabb sztárja volt az NBA-nak. Az egykori draftelső, elhagyva az Orlando Magicet, aranygyűrű reményében tette át székhelyét az „angyalok városába”. Az önző játéka és pocsék büntetői miatt sokat kritizált Shaq beígérte a régi idők visszajövetelét. Teltek a szezonok, jöttek-mentek az edzők és a játékosok, eredmény: semmi. A tavalyi csonka szezonban pár mérkőzésre beszállt Dennis Rodman (a liga lepattanózó királya) szereplése végül is botrányba fulladt. Mindenkivel összeveszett, kaszinózott, házasodott, verekedett. Megköszönték ténykedését, és elváltak tőle. A rájátszásban a későbbi bajnok San Antonio Spurs búcsúztatta őket (0:4). Egyik legjobbjuk, Kobe Bryant pedig súlyos sérülést szerzett. Ezután viszont beindult a gép. Phil Jackson tanár úr elvállalta a csapat irányítását. Hozta magával majdnem a teljes chicagói edzőstábot és a legendás hárompilléres támadási variációt, az évekig sikert hozó „triangle offense”-t. Ismert rutinos játékosokkal frissítette fel az alakulatot, ötvözve a régi játékosokkal. Glenn Rice, Ron Harper, Rick Fox és a visszatért A.C. Green remekül egészítették ki a formálódó csapatot. Shaquille O’Neal pedig - láss csodát! - igazi csapatjátékossá nemesült. A taktikát és a gárda érdekeit is szem előtt tartva immár rendre a legeredményesebb Lakers-kosaras. Négy statisztikai kategóriában is dobogós játékos, lassan már büntetőzni is megtanul. Meccsenként átlag 28,2 pontot szór, 13,7 lepattanót szed, és 3,3 dobásblokkjainak a száma. Lepattanószerzéseivel pótolni tudta az elzavart Rodmant, de egyedül néha kevésnek bizonyult a győzelmek eléréséhez. A legjobbkor gyógyult meg Kobe Bryant, hét kihagyott hét után beszállt a táncba. Nyertek is zsinórban hétszer. Phil Jackson keze munkája igen jó gyümölcsöt eredményezett: a mérkőzései 75 százalékát megnyerő alakulat holtversenyben vezeti a ligát. O’Neal és Bryant nagy segítője Rice, aki pontgazdag játékkal rukkolt elő. Rick Fox meccsről meccsre bizonyítja klasszisát. A szürkének tartott Derek Fisher pedig a váratlan helyzetek pontszerzője meglepő hárompontosaival. A lassan veszíteni is elfelejtő gárda az idei szezon kellemes meglepetése. Az előzetes esélylatolgatásokat felborító alakulatnak nagy esélye van a végső győzelemre. Alaposan fel kell kötni a felkötnivalót annak a csapatnak, aki meg akarja szorítani a remekül védekező Lakerst. A szezon hátralévő meccsei hivatottak alátámasztani, hogy valójában mire képes Jackson és „bandája”. Jordanjük nincs, de úgy tűnik, ismét dinasztiaépítésre szánta rá magát „Air” Michael kebelbarátja. Márpedig, ha belekezdett valamibe, azt eddig rendesen véghez is vitte az öreg Phil!