Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
A piramis alapja

Nem kötelezhető helyreigazításra az Élet és Irodalom (ÉS) című lap, amiért augusztusi számában többek között ezt írta: „Ez a frakcióhétvége mindenesetre később szakadást okozott a párton belül, és alapjául szolgált annak a ma is élő vélekedésnek, hogy a Fidesz jelenlegi vezetőinek anyagi jólétét a székházakból származó pénzek alapozták meg.” A jogerős bírósági ítélet indoklása szerint a lap nem a Fidesz- vezetők anyagi gyarapodásáról közölt állítást, hanem egy arra vonatkozó vélekedés létezéséről írt. Orbán Viktor a keddi ítélethirdetést követően kijelentette, hogy felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz.

Az ÉS augusztus 20-i számában Fiúk a bányában címmel közölt riportja a Fidesz-székház eladásából befolyt pénz útját próbálta nyomon követni. A nagy port kavart írás szerint több Fidesz-közeli cégnek szerepe volt Orbán Viktor miniszterelnök családjának bányaprivatizációs ügyleteiben, gazdasági vállalkozásaiban és anyagi felemelkedésében.
A bíróság az ítélet indoklásában így elemzi a cikket: „Először beszámolt az írás arról, hogy a Fidesz parlamenti frakciójának tagjai a nyári szünet előtti utolsó hétvégén megbeszélésre gyűltek össze Somogyaszalón. (1993 júniusában - a szerk.) Ezután megírta, hogy a tanácskozás feszültnek ígérkezett, miután a párt egységét alaposan megtépázta az államtól ingyen kapott volt Tiszti Kaszinó eladása kapcsán nem sokkal előbb kirobbant botrány. A cikk szerint a frakció tagjai többek között arra vártak magyarázatot a párt vezetésétől, hogy gazdasági szakértőik mire fordították a tetemes summának számító összeget.
Ezt követően azzal foglalkozott az írás, hogy a témát érintő beszámoló, a szóbeli tájékoztatás pontatlan volt, és „utólag csupán annyi rekonstruálható: a pénzt követhetetlen módon szétterítették a Fideszhez közeli gazdasági vállalkozások között”. Ezeket a vállalkozásokat a cikk nemcsak nevesítette, hanem a székház eladásából származó bevételek összegeit is megjelölte. Utalt arra, hogy a „röpködő milliókat” többen megkísérelték összeadni, de ezt Kövér László „igen határozott hangon tiltotta meg”. A cikkírók megjegyezték, hogy a pénz nagyobb részének tényleges sorsáról a párt legbelső köreiben is kevesen tudnak. Ezután informátoruk „magyarázatára” utaltak. A hasáb legvégén pedig a perrel érintett mondat következik: „Ez a frakcióhétvége mindenesetre később szakadást okozott a párton belül, és alapjául szolgált annak a ma is élő vélekedésnek, hogy a Fidesz jelenlegi vezetőinek anyagi jólétét a székházakból származó pénzek alapozták meg.”
A tíz Fidesz-vezető - köztük Orbán, Kövér és Áder - által indított sajtópert októberben folytatták le a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az elsőfokú ítélet után - mely helyreigazításra kötelezte a lapot -, Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy „a bíróság erkölcsi, politikai és jogi értelemben is igazat adott” neki. Várhegyi Attila, a Fidesz Országos Választmányának elnöke, negyedrendű felperes pedig a következőket közölte a Magyar Távirati Irodával: „A bíróság ítélete világos cáfolatát adja mind a miniszterelnökkel, mind a Fidesz más vezetőivel, mind a Fidesz egészével szemben az ÉS-ben megfogalmazott vádaskodásnak.”
Arra a kérdésre, hogy a terjedelmes cikkből miért csak azt a fél mondatot akarták helyreigazíttatni, mely szerint „a Fidesz jelenlegi vezetőinek anyagi jólétét a székházakból származó pénzek alapozták meg”, Várhegyi így válaszolt: „Ha egy piramis alapját teszi semmissé a független bíróság ítélete, akkor az egész semmis.” Álláspontja szerint tehát az elsőfokú ítélet alapjaiban tette semmissé a vádakat, és ezért az a cikk összes többi állítására is kiterjed. A kedden kihirdetett másodfokú - jogerős - ítélet arra hivatkozva változtatta meg az elsőfokú ítéletet, hogy a perrel érintett mondat nem állít valótlanságot, hiszen valóban kialakult egy máig élő vélekedés a Fidesz-vezetők anyagi jólétének megalapozásáról. (Ezt az alperes a tárgyalás során bizonyította is.) A vélekedés tartalma nem fogható fel tényállításnak, tartalmának közlése pedig nem tényállás híresztelése. Mivel a törvény szerint véleményt illetően nem kérhető sajtó-helyreigazítás, a bíróság elutasította a felperesek kérelmét, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a minden alapot nélkülöző, teljesen légből kapott vélemény személyiségi jogi perben sérelmezhető.
Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője lapunknak elmondta, számára a per legnagyobb tanulsága az, hogy a felperes nem a riport érdemi állításait akarta cáfolni. „Én ezt úgy értelmezem - és a világon mindenhol úgy értelmezik -, hogy amit nem tesznek per tárgyává, azt nem vitatják” - tette hozzá a főszerkesztő.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek, ám mivel a Fidesz továbbra is az elsőfokú bíróság döntésével ért egyet, felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Legfelsőbb Bírósághoz.