Vissza a tartalomjegyzékhez

Somorjai László
Nincsenek veszélyben a hajléktalanok

A Szociális és Családügyi Minisztérium által szervezett Hajléktalanság Európában Nemzetközi Konferencia október 28-30-án megtartott rendezvényén az embereket alapvetően megillető jogként fogadták el többek között a lakhatás biztosításának lehetőségét. Egy 1980-as felmérés szerint mintegy 360 ezren kényszerültek az akkor érvényben lévő jogszabályok miatt arra, hogy nem lakás céljára szolgáló helyiségekben rejtőzködjenek. A rendszerváltás után a látható formában megjelenő hajléktalanság nem kis feladat elé állította a városok önkormányzatait. A főváros hajléktalanszállói idén is teljes kihasználtsággal működnek a korai havazások óta. Az üzemeltetők szerint a jelenlegi kapacitás pótágyak elhelyezésével korlátozott mértékben még bővíthető. Kérdés azonban: meddig?

A hajléktalanok számát országszerte 30-35 ezerre becsülik. Ennek a létszámnak mintegy a fele található a fővárosban, de a pontos számadatok meghatározása azért nehéz, mert csak azok kerülnek nyilvántartásba, akik valamilyen szolgáltatást már igénybe vettek. A szükségben levők sokasága azonban nagyobb, mint azoknak a száma, akik a segítségnyújtással élni tudnak.
A hajléktalanok közül sokan a tél elől a nagyvárosokba menekülnek, biztonságosabb menedék és jobb szociális ellátás reményében. Budapesten hétezer körül van azoknak a száma, akik valamilyen ellátást igényelnek, közülük azonban összesen három és fél ezren folyamodnak éjszakai szállásért. Az 1993. évi III. törvény módosításának értelmében a főváros kötelessége, hogy a hajléktalanok számára szállást és egyéb segítséget biztosítson. Ilyenek például a nappali melegedők, a népkonyha, az utcai szociális gondozás.
Amint Radich-Ollé Krisztina, a Fővárosi Önkormányzat szociális szakreferense lapunknak elmondta, jelenleg hét alapítvány és intézmény összefogásával készültek fel a téli krízishelyzetek kezelésére. Ezenkívül számos szervezet tevékenykedik az ügy érdekében: az utcai segítségnyújtás, étkeztetés, tea-járatok működtetését összesen kilenc szervezet, a nappali melegedők fenntartására, valamint hétvégi nyitva tartására négy szervezet, az egészségügyi teendők ellátására és a hajléktalanok ügyeinek intézésére pedig három szervezet kapott támogatást. Az éjjeli menedékhelyeken este hat órától reggel nyolcig térítésmentesen tartózkodhatnak a szükségben levők. A bejelentkezéskor azonban fél évnél nem régebbi ÁNTSz igazolással, valamint tüdőszűrő papírral kell rendelkezniük az érintetteknek. Jelenleg az éjjeli menedékhelyeken 1255 ember aludhat. Az átmeneti szállók 1734 fő elhelyezését biztosítják, ahol szintén meg kell felelni az egészségügyi követelményeknek, de csekély térítési díj ellenében hat hónapig is meghúzódhatnak az érintettek. Ez az időtartam - szükség esetén - még három alkalommal meghosszabbítható: maximálisan két évre. Fontos szerepet tölt be az egészségügyi ápoló-gondozó, ahol a Fővárosi Önkormányzat és a nem állami szervezetek együttesen 103 frissen felépült hajléktalan beteg utókezelését végezhetik el. A hajléktalanok rehabilitációs intézete összességében 121 férőhellyel üzemel Budapesten.
„Felkészültünk a havazásra, üzemszerűen működünk” - summázta a helyzetet Pelle József, a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei (FSZKI) igazgatója. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Kártyás Irén, a Menhely Alapítvány munkatársa is. Az alapítvány éjjel-nappal hívható telefonján (06-1-338-4186) az elmúlt napokban körülbelül másfélszer több hívás érkezett a szokásosnál. Ha valaki bajba jutott embereket talál az utcán, és felhívja a fenti számot, szükség esetén az alapítvány gondozói azonnal a helyszínre sietnek. A gyors segítség már eddig is több ember életét mentette meg.