Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Szilárd, Sebestyén István
Ki emeli föl a Fradit

A hétvégi Fradi-blama után Torgyán József klubelnöknél betelt a pohár: a sorozatos gyenge szereplések láttán az ősfradista kisgazda a változtatások jegyében hívta össze a klub rendkívüli tanácsülését, hogy a problémákat orvosolják. Az eltervezett változtatásokból ugyan semmi nem lett, de egyvalamiben mindenki egyetértett: a Fradinak sürgős reformokra van szüksége, hogy kilábaljon a válságból. Az már más kérdés, hogy ezt sokan, sokféleképpen gondolják…


Szárnyaszegett sasok. Lehet még rosszabb?    Fotó: MTI

A zöld-fehér szívek legnagyobb sajnálatára a Ferencváros az őszi idény során nem a legjobb formáját hozta. A csapat a PNB 10. helyén állomásozik, utóbbi három hazai meccsükön a fiúknak egyetlen pontot sem sikerült begyűjteniük. Legutóbb attól a Siófoktól kaptak ki az Üllői úton, akik hazai pályán kívül eddig nem bukkantak kósza pontokra, és a Fradi ellen rúgott két góllal egy csapásra megduplázták az idegenben lőtt találataik számát. Ha ezen a hétvégén a Zöld Sasoknak a Győr ellen sem sikerül valamit felmutatniuk, akkor kieső helyre csúszhatnak viszsza. A Fradi a 84/85-ös idény óta nem szerepelt enynyire rosszul, akkor épphogy elkerülte a kiesést. A különbség csak annyi, hogy a jelenlegi 3500 fős átlag nézőszámmal ellentétben tizenöt évvel ezelőtt több mint 20 ezren jártak az Üllői útra. Nem csoda, hogy jelen helyzetben mindenki, akinek a klubhoz valami köze van - Torgyán Józseftől kezdve a csapaton kívül és belül alakuló „reformcsoportokig” - rendelkezik valamiféle megoldástervezettel.


Gál, Páncsics és Poklepovics az elnökségi ülést követően. Bent maradtak         Fotó: V. Sz.

„Az aranytojást tojó tyúk”

Torgyán József is a teljes „rendszerváltás” szándékával hívta össze hétfőre a klub rendkívüli egyesületi tanácsülését. Ahogy később nyilatkozott: „Kezdetben a labdarúgó-szakosztály teljes jelenlegi vezetésének a felmentését indítványoztam.” A vezetőség és a játékosok képviselőinek meghallgatása után a tanács mégis úgy döntött: a stáb a helyén marad, legalábbis
a bajnokság végéig. Torgyán az elmaradt változtatásokat imigyen magyarázta: „Ahogy a különböző véleményeket és a váltás kapcsán felmerülő nehézségeket megismertem, majd mérlegeltük, hogy melyik lépés milyen következményekkel járna, végül is a rendkívül becsületesen dolgozó és a játékosok bizalmát élvező Poklepovics mester további munkája mellett döntöttünk.”
Páncsics Miklós menedzser-igazgató az ülés után újságíróknak elmondta: „Bízom Poklepovicsban és abban, hogy szaktudása előbb-utóbb nem csak az edzéseken, hanem a mérkőzéseken nyújtott teljesítményekben is megmutatkozik. A csapat eredményeinek javulása egyébként sokkal kisebb meglepetés lenne számomra, mint a tanács határozata, mert úgy jöttem ide, hogy elbúcsúznak tőlem”.
A Ferencváros örökös bajnokaiból és tagjaiból álló 12 fős reformcsoport értetlenül fogadta a klub vezetőinek döntését. A reformerek külön programot dolgoztak ki a Fradi megmentésére, ami mind gazdasági, mind szakmai szinten radikális változtatásokat sürget. Az általuk elképzelt új szakosztálymodellben külön kiemelték, hogy az irányítói posztokra a legalkalmasabb gazdasági és szakmai vezetők kerüljenek, mivel szerintük a jelenlegi vezetők, Páncsics Miklós menedzser-igazgató és Gál László technikai vezető felelősek a csapat jelenlegi helyzetéért.
Jakabházy László a Testnevelési Egyetem tanára, aki szintén a reformcsoport tagja, a Heteknek kifejtette: a csoport tagjai minden apró részletet figyelembe véve kötnék meg a szerződéseket a játékosokkal, akiket teljesítményük szerint részesítenének a juttatásokban. A szakember fontosnak látja az elpártolt közönség visszacsalogatását is. A reformcsoport már fél éve eljuttatta programját az általuk támogatott, majd meg is választott klubelnökhöz, Torgyán Józsefhez, aki örömmel fogadta ezt. Jakabházy elmondta, azért is döbbentette meg a hétfői döntés, hiszen „Torgyán úrral tíz nappal ezelőtt az általunk tervezett változtatások kapcsán mindenben megegyeztünk, nagyon tetszettek neki a tervek, engem ki is nevezett tanácsadónak. Abban is megegyeztünk, hogy az edzői posztra a legalkalmasabb Varga Zoltán, akivel az elnök úr vasárnap meg is egyezett, mondván: hétfőn már ő tartja az edzést. Torgyán még az ülés reggelén is azt mondta, elképzelésünket kihirdeti a tanácsülésen. Ehhez képest semmi sem történt. Mitől lehet ennyire változékony egy ember?”
Jakabházy végül hangsúlyozta, nem Torgyánnal van problémája, hiszen „ő a mi aranytojást tojó tyúkunk”, sokkal inkább azokkal, akik őt befolyásolják.
A kérdés mindezek után az: kinek a befolyására változtatta meg elhatározását az elnök. Lapunk információi szerint Torgyán a szurkolóktól kapott egy levelet, amelyet a szóbeszéd szerint Gál László írt.
   
„5 millió Fradi-drukker”

Így történt, hogy Varga Zoltán teljes három órán keresztül újból a Ferencváros trénerének érezhette magát. „Kicsit csalódott voltam a hétfőn történtek miatt, de még látok lehetőséget arra, hogy újból a Fradinál dolgozzak” - mondta lapunknak Varga, aki Nyilasival és Simonnal is szívesen dolgozna együtt a klubnál. Az edző elárulta: november 28-i elutazása, illetve Torgyán doktor 25-i hazaérkezése közötti 3 nap alatt bármi megtörténhet: „Ha az elnök úr meggondolja magát, nagyon szívesen segítenék a Ferencvárosnak ebben a nehéz helyzetben. Viszont, ha 28-áig nem kapok ilyenfajta jelzést, akkor úgy érzem, sokáig nem leszek a Fradi edzője”.
Egyébként a magas szakmai képzettséggel rendelkező sikeredző szerint is gyökeres változtatásokra van szükség a klubnál. Mint azt a Heteknek kifejtette, igen szerencsétlen állapot, hogy a Ferencváros szakosztályait egy közös elnökség irányítja. Pályafutása alatt még nem látott olyat, hogy egy labdarúgó-szakosztály ügyeiben atléták, biciklisek vagy vízilabdások hoztak volna döntéseket. Varga szerint a klub gazdasági struktúráját a sikeres nyugati csapatok mintájára kellene kialakítani, és ha rosszul megy a csapatnak, akkor nem csak az edzőt, de az igazolásokat és szerződéseket intéző vagy értékes játékosokat elengedő menedzsereket, technikai vezetőket is felelősségre kellene vonni.
A klub válságának okát többen Torgyán személyében látják. A probléma gyökerei azonban úgy tűnik, mélyebbre nyúlnak. Nevezetesen a Bajnokok Ligájából szerzett százmilliók ésszerűtlen elköltéséig, valamint a meghatározó játékosok elengedéséig. Egyes szurkolói vélemények szerint mindezen tranzakciók legnagyobb nyertese Gál László és a körülötte kialakult „klikk”. A reformerek úgy gondolják, a mostani változtatások kerékkötői is a Fradiból, és nem a Fradiért élő egyes vezetők.
A politika és a sport kapcsolatáról szólva Varga elmondta: „Én úgy saccolom, hogy Magyarországon a 10 millió emberből legalább 5 millió Fradi-drukker, ezért ez egy hatalom. Nem is csoda, hogy mindig is felkeltette a politikai pártok érdeklődését, ami nem feltétlen használ a csapatnak. Egy kicsit a Ferencvárost békén kellene hagyni, legalább addig, amíg megnyugszik. Jelen pillanatban az lenne a legfontosabb, hogy a politikától kezdve mindenkinek érdeke legyen a Ferencvárost felemelni, segíteni, mert elbukott…”


Interjú Dalnoki Jenővel, a Fradi kétszeres bajnokával, aki később edzőként a legendás „Csikócsapatot” a KEK-be is bejuttatta

- Ön hogyan értékeli a hétfői ülést, illetve a Fradi jelenlegi helyzetét?
- Elmondom a véleményemet, bár én nem akarok már a Fradival foglalkozni. Volt már két infarktusom, elhiheti, nem túl felemelő, hogy névtelen telefonálók megfenyegetnek…
- Megfenyegették? Kicsodák? Miért?
- Képzelje csak, beleszól a telefonba: „Te szemét csavargó, ki ne gyere a pályára!” Hát mit tudom én, hogy kicsoda?!
- Elképzelhető, hogy szurkolók?
- Nem, ezek megfizetett emberek, tudom is, hogy kinek az emberei.
- Meg lehet írni?
- Tudom a nevét, de nem mondom meg, mert akkor feljelent. Ezt ne kívánják tőlem. Mi is volt az első kérdése?
- A hétfői üléssel kapcsolatban…
- Nevetségesnek tartom, hogy bár Torgyán elnök úr nagybani változtatásokat akart, felálltak a kerékpárosok meg a vízipólósok, és húsz percig arról beszéltek, hogyan kell beadni a labdát. A vízipólózók inkább csinálják a vízipólót, a tekések a tekét, és a labdarúgók a labdarúgást. Én se szólok bele, hogy hány kereke legyen a biciklinek, hét vagy nyolc. Ez az egyik.
A másik meg a gazdasági oldal. Ki kellene számolni, hogy négy év alatt Páncsics úr hány játékost és hány edzőt küldött el, majd vásárolt, és ez mennyibe került a klubnak. Ezek olyan súlyos milliókat tesznek ki, amelyekből először is annyi játékost lehetne venni, amennyit akarunk, másrészt egy Siófokot vagy egy Szegedet tudnánk belőle működtetni.
- Ön szerint hogyan süllyedt idáig a Fradi?
- Úgy érzem, hogy az előző vezetés hatalmas hibákat csinált, és úgy csinálta a hibákat, hogy sok pénz tűnt el.
- Tehát egyértelműen gazdasági hibákra lehet visszavezetni, hogy a Fradi most itt tart?
- Hát azon a pénzen, uram, ha nekem adják, én bejutok a BEK-döntőbe ötször. Nem kellett volna szétzavarni azt a csapatot, hanem még hozzávenni kettőt vagy hármat. Ilyen egyszerű ez, csak olyan mohók voltak, hogy már mindent akartak.
- Ha lehetősége lenne rá, szerepet vállalna a klub vezetésében?
- Uram, két infarktussal? Hatvanhét éves vagyok. Tudja, én mit szeretnék elérni? Azt, hogy a pályára ki merjek menni, és ott szeretettel fogadjanak. Egy jó csapatnak egy jót drukkoljak, és jól érezzem magam a barátaim körében. Ez az egy kívánságom nekem az élettől.
- Ön szerint milyen lépéseket kellene megtenniük a kompetens személyeknek, hogy a Ferencváros újra a régi legyen?
- A jelenlegi vezetőknek semmit, ezeket eleve el kellene küldeni.
- Hogyan látja a klub és a politika kapcsolatát? Mennyiben árt ez a munkának?
- Nézze, én az előző rendszerben voltam edző a Ferencvárosnál. A klubnál mindig is a mezőgazdasági miniszter volt a góré, vagy kiadta egy államtitkárnak. Az éppen illetékes elvtárs egy évben egyszer mindig behívatott: „Dalnoki elvtárs, mondja el, mi van!”. Akkor én minden szépet, jót elmondtam neki, és egy évre őt is letudtam.
- És most…?
- Ebbe nem akarok beleavatkozni, belefolyni, ez nem az én dolgom. Én már nyugodtan akarok élni.
- Ön szerint ki lenne a legjobb edző?
- Az a lényeg, hogy fradiérzelmű legyen, szeresse a Fradit. Ezeket tudom mondani, de nevet ne kívánja, hogy mondjak.
- Teljesen eltemette a Fradit, vagy lát még esélyt a felemelkedésre?
- A klub a romlás felé tart, de ez nem most, hanem már évekkel ezelőtt elkezdődött. Ha nem változtatnak a dolgon, akkor vége.


Zenészek Fradi-szívvel

Hogyan értékelte a klub vezetősége által hétfőn meghozott döntést, mi szerint az érdemi változtatások egyelőre elmaradnak a csapatnál? Mi a véleménye az 1999-es év Fradijáról?

Balázs Fecó rockzenész:

Lassan 40 éve járok fradimeccsre, de ilyen rossz játékosállományú Ferencvárost még nem láttam. Meggyőződésem, hogy Varga Zoli menesztésével kezdett szanaszét hullani mind a csapat, mind pedig a közönség. Egyszerűen ilyen mélyen még nem volt a klub. Szerintem az ülésen jól döntöttek, amikor nem változtattak semmit. Lehet, hogy szükséges lett volna, de amikor olyan szegény a klub, mint a templom egere, semmiféleképpen sem lett volna megváltás a csapatnak belekeveredni az ezzel járó 100 milliós költségekbe. Azt mondják, hogy egy legendás Ferencváros tavasszal szokott mindig felfelé ívelni. Sajnos én nem hiszem el, hogy ez a játékosállomány többre képes, mint most.

Komár László rock and roll énekes:

Én nagy naivan azt gondoltam, hogy majd most a Torgyán szétcsap a vezetők között, és nagy változások lesznek. Na, most minden ugyanúgy maradt, ahogy volt, sőt még olyanabb lett. Esküszöm, én már azt várom, hogy minél többször kikapjunk, csak legyen már valami. Én fradistának születtem, most meg Páncsicsék bandája jóvoltából ott tartok, hogy fekszek az ágyban, tanulok egy playback-et, és nézem a Győr-MTK meccset a televízióban, holott a Fradi tőlem 10 percre játszik az Üllőin. Annak idején ennél harmincszor zordabb időben, szakadó esőben, fagyban, jégben is jártunk a meccsekre, most meg… Ugyan a szívem zöld-fehér maradt, ez rendben is van, de ezt a bagázst már nagyon utálom. Ebben a Ferencvárosban egyetlen fradista sincsen, ez nem a mi csapatunk. Nekünk ehhez már semmi közünk.

Koós János előadóművész:

Semmi gond nincs, a nyárra kiírt edzői pályázaton az anyósom is indul. Hogy miért? Mert egyenlő esélylyel fog szerepelni Poklepoviccsal, Varga Zoltánnal, Nyilasival, és ha még valami jót kitalál, lehet, hogy őt fogják szerződtetni. Én a hétfői üléstől teljesen mást vártam, és gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Már meccsre sem járok. Ha az időm engedné, talán kimennék, de a szomorú az, hogy már nem is nagyon vagyok kétségbe esve attól, hogy nincs rá időm. Emlékszem, amikor a Ferencvárost szétszedték a háború után, egy emberként álltunk ki a csapat mellett, mert láttuk: a vezetők, a játékosok, meg mindenki csak azért is meg akarja mutatni. Ez a fajta tűz most abszolút nincs. Nem véletlen, hogy 1500 ember vann kinn az Üllőin. Ezt meg lehet magyarázni azzal, hogy elmaradtak, vagy akárhogy, de azt hiszem, hogy erre csak egyetlen egy kifejezés illik: néma tüntetés.