Vissza a tartalomjegyzékhez

Mogyorósi Géza, Berlin
Luxemburgi pihenő

Noha tavaly ősszel, Helmut Kohl kancellárral az élen a CDU elveszítette a parlamenti választásokat, a kereszténydemokraták népszerűsége 1999-ben felfelé ívelőben van. A nagyobbik német uniós pártot ezért is rázta meg annyira a novemberben kipattant „Kiep-botrány”. A Kereszténydemokrata Unió korábbi kincstárnokával kapcsolatban olyan vádak merültek fel, hogy még 1991-ben milliós nagyságrendű adományt fogadott el a CDU számára, nemzetközi fegyverüzletekhez nyújtott támogatásért. A korrupciógyanús párttámogatás történetét komplikálja, hogy a pénz nem jutott el a Kohl-párt kasszájáig...

A 73 esztendősen is tevékeny Kiep úr ellen elfogatóparancsot adtak ki e napokban; az öregúr önként jelentkezett a hatóságoknál, majd néhány óra múltán - 500 ezer márka (kb. 65 millió forint) kaució ellenében - szabadlábra került. Az augsburgi államügyészség tovább vizsgálódik, a CDU pedig vívódik, hogy védelmébe vegye-e az adócsalással is vádolt veterán politikust...
A 82 millió lakosú Németországban hétről hétre újabb, nagy volumenű gazdasági bűncselekményre derül fény. Számos ügy gyökere még az 1989/90-es korszakig nyúlik vissza, midőn megrepedt a berlini fal, és létrejött a két német állam pénzügyi, gazdasági és szociális uniója. A keletnémet márka „megkeményedése”, Németország 1990. októberi történelmi újraegyesülése üzletnek sem volt rossz. A komoly anyagi és technikai háttérrel rendelkező, fehérgalléros bűnözői csoportok kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek. A kétes ügyletekből szerzett tőke luxemburgi, svájci „pihentetése”, „tisztára mosása” éppúgy elterjedt az EU legnépesebb államában, mint a sörivás. (A porosz miniszterelnökből Németország első kancellárjává lett Otto von Bismarck mondta még a múlt században: „Mi, németek kevés dologgal ütünk agyon annyi időt, mint a sörözéssel...”) Az ipari kémek szorgalma is óriási kihívás Németország számára, s a veszély nemcsak a volt szocialista országok irányából fenyeget. A szociáldemokrata Otto Schily német szövetségi belügyminiszter, ha arra nem is lehet büszke, hogy 1999-ben már 5 milliónál is több bűncselekményről szerzett tudomást a hatóság, az azért örvendetes tény, hogy fokozatosan javulnak a felderítési mutatók. Schily reményei szerint idén elérik az 55 százalékos „álomhatárt” is.
A törvénytelenségek több mint felét továbbra is a lopási ügyek teszik ki. Riasztóan emelkedik Németországban a tizenéves bűnelkövetők száma, és a gyanúsítottak 27 százaléka külföldi. A kábítószeres ügyek kvótája már tartósan évi 200 ezer fölött van az EU legnépesebb államában: 1999-ben már ezernél is többen váltak a drog halálos áldozatává Németországban. A kábítószer- és cigarettacsempészés, illetve -értékesítés évi sok milliárd márkás kárt okoz a jóléti Németországnak.
Kilenc évvel a két német állam eggyé olvadása után a pénzügyi és kereskedelmi élet központja, a Majna menti Frankfurt a bűnnel legfertőzöttebb város; a második helyezett Halle, míg a „bronzérem” a régi-új fővárosnak, a 3,5 millió lakosú Berlinnek jár.