Vissza a tartalomjegyzékhez

Szobota Zoltán
Alkotmányellenes miniszteri tiltás

Szabó János honvédelmi miniszter október 22-i hatállyal megszüntette a Hit Gyülekezete tábori lelkészségének működését. A neoprotestáns közösség vallási diszkriminációnak tartja az intézkedést, míg a honvédelmi tárca váltig állítja: nem sérültek a gyülekezet vallásszabadsághoz, illetve lelki gondozáshoz való jogai. A lapunknak nyilatkozó Gellért Kis Gábor és Platthy Iván szerint, akik az előző ciklusban az egyházügyekért felelős kulcspozíciókat töltöttek be, a Honvédelmi Minisztérium (HM) döntése alkotmányos jogokat sért.


Hites tisztek és a HM delegációja a Budapest Sportcsarnokban 1998-ban a Honvédelem Napján. Közösen ünnepeltek    Fotó: S. L.

1994 nyarán a budapesti Dobó laktanya hites sorkatonái immáron többedszer rendeztek istentiszteletet a helyi parancsnok engedélyével, amikor a Honvédelmi Minisztérium vallásügyi főtanácsosa, Kovács Zoltán ezredes az összejövetelt meglátogatva a szolgálat hivatalos mederbe terelését javasolta. A HM a Protestáns Tábori Püspökség keretein belül látta megvalósíthatónak az elképzelést, bár a Hit Gyülekezete önálló formában szerette volna ellátni a szolgálatot.
Az együttműködési szerződést hoszszadalmas tárgyalássorozat előzte meg. A minisztérium akkori politikai államtitkára, Fodor István a Magyar Hírlap kérdésére elmondta a református és az evangélikus vezetőkkel is egyeztettek. A megállapodást ezt követően, 1996 februárjában írta alá a Hit Gyülekezete részéről Uzoni Péter elnök, a Protestáns Püspökség részéről pedig - az akkor külföldön tartózkodó - Takaró Károly dandártábornok-püspök nevében Szalay Tamás ezredes-püspökhelyettes. A protestáns szolgálati ág képviseletében a püspök elsőszámú helyettese, Borsós István alezredes, budapesti református esperes is jelen volt az aláírásnál.
Béres Sándor, a Hit Gyülekezete tábori lelkésze példaértékűnek nevezte a tábori lelkészek közötti együttműködést, mely - mint a Heteknek elmondta - a szolgálatnak a Hűvösvölgyi úti laktanyában kialakított lelkészi irodájának 1997 márciusi ünnepélyes átadásán látványosan meg is mutatkozott. „Gyülekezetünk szolgálatát Takaró Károly református püspök pohárköszöntőben elmondott méltató szavai mellett Szekeres Mihály katolikus helynök, Liszkay Csaba a miniszteri kabinet akkori vezetője, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának képviselője és a tábori lelkészi szolgálat többi vezetője is üdvözölte” - emelte ki a lelkész.
A hároméves, gyakorlatilag zavartalan együttműködésben a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöksége által 1999. februárban kiadott nyilatkozat hozott változást, mely a 1996-os megállapodást „a hatályos jogszabályokba és a magyar református egyház hitelveibe ütköző volta miatt érvénytelennek tekinti”.
A Napi Magyarországnak nyilatkozó Csuka Tamás protestáns tábori püspök, a protestáns szolgálati ág jelenlegi vezetője elárulta, egyháza kényszerként élte meg a szerződés aláírását, hiszen - mint mondta - „kemény politikai nyomás nehezedett ránk”. A Magyar Hírlap értesülése szerint azonban Takaró püspök külföldről történt hazaérkezése után így üdvözölte a honvédségnél a Hit Gyülekezetének lelkészeit: „Befogadunk benneteket, mint keresztyén testvéreinket!”.
A zsinati elnökség határozatát Bölcskei Gusztáv püspök mellett Kálmán Attila egyházkerületi főgondnok, a zsinat világi elnöke jegyzi, aki korábban az Antall-kormány államtitkáraként dolgozott. A Hit Gyülekezete vezetősége 1993 novemberében közleményben tiltakozott Kálmán Attilának a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének konferenciáján az egyházat sértő kijelentései miatt.
Gellért Kis Gábor, aki az előző ciklusban az Országgyűlés Emberi jogi, Vallásügyi és Kisebbségi Bizottságának szocialista elnöke volt, a szerződéskötés körülményeiről elmondta: „Hegedűs Lóránt református püspök nem az az ember, akire a Horn-kormány nyomást tudott volna gyakorolni.” Szabó János miniszter levelével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a jogilag értelmezhetetlen „történelmi egyház” kifejezésen túllépve az intézkedés mindenképpen alkotmányellenes. Szerinte az ügy a visszájára fordulhat, mert ha bíróságra kerül, akkor el fogják marasztalni a Honvédelmi Minisztériumot. „Ha egy miniszter alkotmányos alapelveket rúg fel, akkor az az egész kormányra nézve elég szomorú” - tette hozzá Gellért Kis.
Platthy Iván, a Horn-kormány vallásügyi államtitkára alkut lát abban, hogy a hatalom csak a négy történelmi egyházzal hajlandó együttműködni a tábori lelkészség keretein belül. Megítélése szerint a felekezeti jogegyenlőség elve megköveteli a külön tevékenykedés biztosítását, az igények függvényében. A tábori lelkészségnek ezeket a közösségi igényeket kellett volna kezelni - állapította meg a kialakult helyzettel kapcsolatban Platthy.
A tárca 1999. szeptember végén szerzett tudomást a szerződés létezéséről - tudtuk meg Erdélyi Lajostól, a HM szóvivőjétől. Kérdésünkre, miszerint Homoki János kisgazda politikai államtitkár által 1999 márciusában, a Hit Gyülekezete tábori lelkészei számára aláírt megbízási szerződés hogyan kerülte el Szabó János miniszter úr figyelmét, azt a választ kaptuk, hogy az „egy nagy csomagban, a többi tábori lelkészi megbízással együtt került aláírásra”. A szóvivő világossá tette, hogy az 1994-es kormányrendeletre hivatkozó miniszteri levél értelmében a HM nem kíván a négy nevesített történelmi felekezeten kívül más egyházakkal együttműködni a tábori lelkészség keretein belül. Ugyanakkor a Hit Gyülekezete és a Protestáns Püspökség megállapodásáról szólva megjegyezte: „Minden olyan megállapodás diszkriminatív, amely a többi felekezetet figyelmen kívül hagyja.”
Ez utóbbi megállapítást cáfolni látszik a Magyar Hírlap értesülése, mely szerint a HM 1996-ban több egyháznak - így az adventistáknak, a baptistáknak és az ortodoxoknak is - felajánlotta a tábori lelkészi szolgálat lehetőségét. A napilap úgy tudja, hogy a felkérést ezen egyházak kevés lelkészükre hivatkozva nem tudták elfogadni.
A Hit Gyülekezete Országos Vezetősége a hét elején kiadott nyilatkozatában a vallási kisebbségekkel szembeni diszkriminációnak tartja Szabó János honvédelmi miniszter döntését. Úgy látják, hogy a honvédelmi miniszter fellépése vallási előítéletekről, felekezeti elfogultságról árulkodik, és alapjaiban sérti a felekezeti egyenjogúság alkotmányos követelményét. „A fellépés valójában többről szól, mint a hadseregen belüli vallásgyakorlásról: a döntés annak bizonyítéka, hogy a kormányzat egyházpolitikája bizonyos egyházak privilegizálása mellett a kisegyházak marginalizálására és a Hit Gyülekezete kirekesztésére irányul. Ezt jól példázza, hogy a miniszteri döntés kimutathatóan egy, a honvédségen belül szolgálatot teljesítő másik egyház állásfoglalásán, a Magyarországi Református Egyház Zsinati
Elnökségének nyilatkozatán alapul” - áll az egyház által kiadott nyilatkozatban.
Béres Sándor tábori lelkész lapunknak elmondta, hogy az 1996-os megállapodás célja az volt, hogy „a Magyar Honvédségnek és a Határőrségnek a Hit Gyülekezetéhez tartozó tagjai számára állandó és megfelelő módon biztosítsák a lelkipásztori szolgálatot”. A miniszteri döntés a tábori lelkészi szolgálat szervezett lehetőségét szünteti meg, mivel a civil lelkészek csupán korlátozottan - és az adott laktanya vagy egységparancsnok engedélyével - látogathatják a katonákat. Béres szerint a Hit Gyülekezetét eddig sem a kiváltságok motiválták: „Lelkészeink rendfokozat nélkül látták el szolgálatukat” - állítja, hozzátéve, hogy az elmúlt három és fél évben mintegy kétezer katona igényelte munkájukat. A tábori lelkész úgy véli, hogy a döntés ellentétes a NATO-partnerországok gyakorlatával is: „Például az amerikai hadsereg tábori lelkészeinek többsége nem szolgálhatna, ha náluk is a HM értelmezése lenne érvényes, hiszen a lelkészek nagyobb hányada nem a nálunk történelminek nevezett felkezetekhez tartozik. A Hit Gyülekezete istentiszteletein rendszeresen megforduló amerikai lelkészek közül többen értetlenül fogadták a magyar honvédelmi miniszter döntését.”
A Hit Gyülekezete egyelőre bízik abban, hogy létrejöhet egy új megállapodás a HM-mel. Tóth Géza, a felekezet szóvivője elmondta, levélben kérik a tárca vezetőjét, hogy vizsgálja felül döntését. Amennyiben ez nem járna eredménnyel, úgy a szakértők véleményének figyelembevételével megtalálják a jogorvoslat legmegfelelőbb formáját.


Szent Pál kontra MTV

Pert vesztett a Magyar Televízió a Szent Pál Akadémiával szemben. A Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt az MTV Rt. képviselője elismerte, hogy az azóta már megszüntetett A Hét című műsor 1999. augusztus 15-i adása valótlanságot híresztelt a Hit Gyülekezete teológiai főiskolája, a Szent Pál Akadémia állami akkreditációjával kapcsolatban.
A műsor közlésével ellentétben ugyanis a Szent Pál Akadémia akkreditációja teljesen törvényesen zajlott, és az akadémia az akkreditáció összes szigorú feltételét teljesítette. A perben született egyezség szerint az MTV Rt. 15 napon belül köteles a helyreigazító közlemény közzétételére - áll a Hit Gyülekezete sajtóközleményében, amely emlékeztet arra, hogy rövid időn belül ez már a második elmarasztaló döntés a Magyar Televízió egyházukkal foglalkozó műsoraival szemben: „Idén augusztusban az ORTT panaszbizottsága mondta ki határozatában, hogy A Hét egy korábbi, februári adása hamis állításaival dehonesztáló színben tüntette fel a Hit Gyülekezetét. Az elmúlt időben a Hit Gyülekezetét a közszolgálati média gyakorlatilag teljes mértékben kirekesztette vallási műsoraiból, és a nyilvánosság elől mesterségesen elszigetelt egyházunkról aztán egyoldalú, hamis és politikai-vallási előítéletektől manipulált információk jelenhettek csak meg. Elvárjuk a közszolgálati média felelős vezetőitől, hogy a jövőben szerezzenek érvényt a médiatörvény az egyházak, vallási közösségek és a kisebbségek bemutatását szabályozó rendelkezéseinek” - hangsúlyozza a közlemény.
Horváth András, a Szent Pál Akadémia főtitkára lapunknak elmondta: a három hónapos pereskedés során a Magyar Akkreditációs Bizottság is az intézmény álláspontját erősítette meg. A Hét képviselője védekezésében kiemelte, hogy összeállításukban nem tényeket közöltek, hanem egy külső információra alapozott véleményt. Továbbá kijelentették a bíróság előtt, hogy nem kívánták kétségbe vonni az iskola oktatói karának kvalitását és ezáltal az oktatás színvonalát. A két fél között megegyezés született, melyben a Hét képviselője végül elismerte, hogy nem a valóságnak megfelelően tájékoztatta a nyilvánosságot. Horváth András fontosnak tartotta megjegyezni: az ügy jogi útra terelése során fontos szempont volt, hogy a műsort felelősség terheli az adást követően az iskola és annak fenntartója ellen kialakult politikai kampány hamis állításaiért. Példaként Molnár Róbert kisgazda képviselő parlamenti interpellációját említette.