Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársainktól
Dutyi-dili

Október 23-a körül a várt amnesztia elmaradása miatt több hazai büntetés-végrehajtási intézetben lázadásra készültek az elítéltek. A büntetés-végrehajtó szervek határozott fellépésének és az országszerte lefolytatott razziáknak köszönhetően meghiúsultak a tervezett lázadások - áll az Igazságügyi Minisztérium héten kiadott nyilatkoztában. Lapunknak megszólaló szakértők szerint a nyilatkozatban felsorakoztatott információk nem teszik egyértelművé, hogy valóban zendülést terveztek volna a rabok. Szerintük a razziák inkább csak demonstrációk voltak, melyekkel az igazságügyi tárca a közvéleményt próbálja meggyőzni az ítélet-végrehajtás szigorításának szükségességéről.

Az IM nyilatkozata szerint az ősz beköszöntével több, titkos információ szerzésére feljogosított szervezet tájékoztatta a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, hogy a fogva tartottak egyes csoportjai október 23-a körül az intézkedések szigorítása, illetve az általuk várt közkegyelem elmaradása miatt nyílt ellenszegülést, demonstrációt terveznek. Az információk szerint az elítéltek több büntetés-végrehajtási intézetben tiltott tárgyakat (kések, mobiltelefon, stb.) rejtegettek, és egy összehangolt zendülésre készültek.
A helyzet kezelésére a büntetés-végrehajtási szervek a rendőrökkel, határőrökkel, vám- és pénzügyőrökkel, tűzoltókkal együttműködve, titkosszolgálati eszközöket is igénybe véve akcióba léptek. A rendvédelmi szervek tagjai bejárták az intézeteket, gyakorlatokat tartottak és fokozott ellenőrzéseket hajtottak végre. A razziák során a raboknál kábítószert, késeket, nuncsakut vagy éppen kézkrémes dobozba beépített rádiótelefont találtak. Kalocsán fűrészlapot, kihegyezett acéldarabot, fojtásra alkalmas eszközt leltek fel a fürkésző szemek, Szegeden pedig egy életfogytiglanra ítélt rabnál bukkantak acélpengéjű késre.
Minderről az Igazságügyi Minisztérium (IM) közleményben adott tájékoztatást a héten, de Dávid Ibolya múlt pénteken a Népszabadságnak nyilatkozva már beszélt az akcióról, illetve annak eredményeiről.
Vastagh Pál, volt igazságügyminiszter szerint a fenti, az IM által közleményében közzétett információk nem alapozzák meg a börtönlázadásra való felkészülés tényét. „Egy rendszeres ellenőrzés során körülbelül ugyanenynyi mobiltelefont, szúró-vágó eszközt találnak a fogvatartottaknál. A bejelentés időpontja is sok kérdésre ad okot, hiszen ha október 23-ára esett volna a lázadás, akkor miért csak november 7-én teszik közzé a sajtóban. Mindezek a jelek arra utalnak, hogy ezek az igazságügyi tárca pszichikai előkészítő akciójába tartoznak: így próbálják a társadalommal elfogadtatni a büntetés-végrehajtás tervezett szigorítását” - adott hangot kétségeinek lapunknak nyilatkozva Vastagh Pál.
Dr. Kövér Ágnes, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársa a Heteknek elmondta: a szigorú tilalmak ellenére mégsem szokatlan, hogy tiltott holmik kerülnek be a rácsok mögé. A szakértő szerint csak ebből nem lehet teljes bizonyossággal arra következtetni, hogy a rabok lázadásra készülhetnek. „A börtönlázadás egyébként mindig egy öngyilkos akció, aminek a hátterében a reménytelenség, a minden áron való szabadulás áll. A rabok állandóan reménykednek a csodában, tehát egy elmaradt amnesztia nagyon frusztrálttá teheti őket.” - mondta a szakértő, aki ezért elképzelhetőnek tartja, hogy valóban voltak ilyen jellegű előkészületek az elmaradt kegyelem miatt. Kövér Ágnes a lázadás büntetőjogi következményeiről szólva elmondta: a fogolyzendülés a BTK szerint 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, sőt maga az erre való előkészület is bűncselekménynek minősül. Kövér Ágnes szerint egyébként büntetés-végrehajtási intézkedések szigorítása, például az enyhébb ítélet-végrehajtás lehetőségének eltörlése nem szükséges, a felmerülő problémákat más úton kell és lehet megoldani.
Bujáki Ildikótól a BV sajtószóvivőjétől megtudtuk: az illetékesek nem csupán a lefoglalt tárgyak alapján gondoltak a zendülés lehetőségére. Mint mondta, a rendelkezésre álló adatok egy, - több intézet között - a rabok által összehangolt akcióra engedtek következtetni. A lázadás volumenére vonatkozóan a szóvivő elmondta: négy büntetés-végrehajtási intézetben mintegy tizenöt elítélt került a rendvédelmi szervek látókörébe. „A dolog egy kissé fel lett tupírozva, de talán ez a téma sajátossága miatt érthető is, hiszen 1990 óta nem volt példa börtönlázadásra” - mondta szóvivő. Arra a kérdésre, hogy Dávid Ibolya miért hozta nyilvánosságra ezeket az információkat, Bujáki nem kívánt válaszolni.
„Nem hinném, hogy a rabok lázadásra készültek volna az elmaradt milleneumi amnesztia miatt. A razziák és a kommandósgyakorlatok inkább erődemonstrációk voltak, amelyek üzenete egyértelmű mind az elítéltek mind a közvélemény felé” - mondta a Heteknek az ELTE Büntetőeljárás-jogi Tanszékének vezetője. Kabódi Csaba szerint a rabok ebből leszűrhették, hogy a zendüléssel még próbálkozni sem érdemes, a társadalom előtt pedig igazolva van a büntetés-végrehajtási intézkedések tervezett szigorítása.