Vissza a tartalomjegyzékhez

Hechs László, Jeruzsálem
Növekszik Izrael elfogadottsága

Megélénkültek a diplomáciai erőfeszítések a Közel-Keleten. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy végéhez közeledik Bill Clinton mandátuma, aki egy átfogó békemegállapodással szeretné feledtetni elnöki pályafutásának árnyoldalait. Martin Indyk, az amerikai külügyminiszter közel-keleti ügyekben illetékes helyettese visszanyerte korábbi nagyköveti pozícióját Izraelben. Dennis Ross békekoordinátor is az országban tartózkodik, hogy előkészítse a jövő hétre esedékes oslói csúcstalálkozót Clinton, Barak és Arafat között.


Azonosító kártyájukat mutató palesztinok kelnek át taxikkal a gázai övezetben lévő Erez átkelőhelynél a határ izraeli oldalára. Út a függetlenséghez?     Fotó: Mti

Mint ismeretes, négy éve annak, hogy Rabin, Peresz és Arafat a norvég fővárosban átvehette a béke Nobel-díjat. Az emlékezés alkalmát most arra használják fel, hogy lendületet adjanak a végső rendezésről szóló tárgyalásoknak. A szeptemberi ünnepélyes megnyitó óta szinte semmi sem történt, közeleg azonban 2000 februárja, amikor az elvi keretegyezményt a feleknek alá kell írnia. Míg Arafat már egy hónapja kijelölte Jasszer Abed Rabo propagandaügyi minisztert a palesztin küldöttség élére, addig Barak csak most nevezte ki Oded Erant, Izrael ammani nagykövetét, hogy izraeli részről vezesse a tárgyalásokat. Az izraeli rádió jelentése szerint titkos megbeszélések történtek Barak és Jasszer Abed Rabo között, amelyek azonban a két személy közötti nézetkülönbségek miatt megszakadhattak. A palesztin miniszter szélsőségesnek és ostobának minősítette Barak politikáját, míg az izraeli miniszterelnök szerint Rabót felelőtlen kijelentései alkalmatlanná teszik a tárgyalások folytatására.
Ammanból és Kairóból sem érkeznek biztató hírek. Bár Abdallah jordán királyt és Mubárák egyiptomi államfőt is meghívták az oslói találkozóra, most úgy néz ki, hogy egyikük sem megy el. Az izraeli kormány és a palesztin hatóság közötti feszültséget növeli, hogy Betlehemben több napja tartanak a zavargások, azok után, hogy a hét elején az izraeli hadsereg különleges osztagának egy katonája Ráchel sírjának közvetlen közelében önvédelemből megölt egy palesztin fiatalt, aki késsel támadott rá. A hírre zavargások törtek ki, amelyet a palesztin rendőrség ölbe tett kézzel asszisztált végig. Sőt, Dzsibril Radzsub, a biztonsági szolgálat főnöke még olajat is öntött a tűzre, amikor azt állította, hogy a késsel támadó palesztin nem is támadott, sőt kése sem volt soha, és a katona pusztán gyilkos szenvedélyből ölte meg.
Időközben Izrael diplomáciai elszigeteltsége az arab és a muszlim világban csökkenni látszik. Madelaine Albright amerikai külügyminiszter hatékony közreműködésével csütörtökön Dávid Lévi izraeli és Szaid Ahmed Szaid mauritániai külügyminiszter teljes körű diplomáciai kapcsolatok létesítéséről írt alá egyezményt. Az észak-nyugat-afrikai, kizárólagos muszlim vallású ország az Arab Liga tagja, Egyiptom és Jordánia után a harmadik arab állam, amelyik Izraellel legmagasabb szintű kapcsolatot létesített. A hét elején pedig Abdel Aziz Buteflika algériai elnök találkozott Simon Peresszel Palma de Mallorcán, ahol kijelentette, hogy Izraelt nem tekintik ellenségnek és hajlandók a diplomáciai kapcsolatok felvételére, ha Izrael békét köt Szíriával és kivonja csapatait Libanon déli részéből. Az algír-palesztin viszony mélyrepülését sejteti, hogy Buteflika a palesztinokkal való végső rendezést nem is említette feltételként. Izraeli hírforrások szerint a két ország biztonsági szolgálata között már évek óta jó a kapcsolat és az együttműködés a muzulmán fundamentalista terror elleni küzdelemben. Az algír államfővel egyidőben a legnagyobb, mintegy háromszáz milliós lakosú muszlim állam, Indonézia újonnan megválasztott államfője is bejelentette, hogy nagyra becsüli a zsidó népet és kész diplomáciai viszony létesítésére Izraellel.
A Jediot Ahronot csütörtöki száma pedig arról tudósít, hogy a külügyminisztérium titkos tárgyalásokat folytat Bahrein, Oman, Katar és Jemen képviselőivel a teljes körű diplomáciai kapcsolatok létesítéséről. Magas rangú izraeli diplomaták több ízben jártak már ezekben az országokban, hogy előbbre vigyék a kapcsolatok felvételének az ügyét. A diplomáciai sikertörténet része még a zsidó államnak Indiához és Törökországhoz fűződő rendkívül szoros viszonya. A háború árnyékában élő Indiát Izrael légi hídon látja el fegyverekkel és munícióval, Törökországban pedig - ahol állandó jelleggel állomásozik az izraeli légierő egy raja - a héten avatta fel Barak az Izrael által ajándékként újjáépített falut, amelyet a legutóbbi katasztrófa a földdel tett egyenlővé.


Arab mecset épül Názáretben

Az izraeli vezetés beleegyezését adta, hogy arab mecset épüljön a kereszténység szent helyeként tisztelt Názáretben. Az Izraelben egymással már régóta ellentétes viszonyban álló kereszténység és iszlám kibékítését célzó rendelet aligha érte el célját: a terv bejelentését követően ugyanis mindkét fél méltatlankodásának adott hangot. Miközben a keresztényeknek azért nem tetszik a terv, mert a szent helyük közelében épülne fel a mecset, az arabok azt kifogásolják, hogy az izraeli hatóságok eredeti tervüknél kisebb épületet engedélyeztek.
A názáreti Angyali Üdvözlet bazilika árnyékában felépítendő arab mecset terveit a Vatikán a Szentszék elleni nyílt provokációként értelmezi, és úgy véli: veszélyezteti a pápa jövő márciusban esedékes szentföldi látogatását. „A mecset felépítésének engedélye legitimitást és jóváhagyást jelent a kereszténység ellen elkövetett mindenféle iszlám támadásra” - nyilatkozta Michel Sabbah pátriárka.
Az arabok ezzel szemben úgy gondolják: jobb lenne, ha a pápa a saját dolgával foglalkozna. „Nem értem, miért ellenzi a pápa, hogy a saját földünkön felépítsünk egy mecsetet” - nyilatkozta Salman Abu Ahman, muzulmán politikai vezető.
A tervek szerint a mecset a názáreti Angyali Üdvözlet bazilika tőszomszédságában épülne fel. Az iszlám szintén nagy jelentőségűnek tartja a helyszínt, mivel ott található egy arab bölcs sírja. Két évvel ezelőtt a názáreti kerületi ügyészség határozatot hozott, mely szerint a teljes terület a város tulajdonát képezi, kivéve az arab bölcs sírját, ami egy muzulmán vallási hatóság, a Waqf birtokában marad. A názáreti helyhatóság kiürítette a bazilika szomszédságában levő területet, hogy a milleniumi ünnepségsorozatokra zarándokhelyet építhessen fel a kereszténység számára. Az arabok tiltakozásul egy sátort emeltek a helyszínen, amelynek lebontását a hatóságok most november 8-i határidővel rendelték el.