Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Alakulóban az európai szuperállam

Egyes vélemények szerint „nem kevesebb, mint az európai szuperállam tervezete” készült el Brüsszelben. A múlt héten tették közzé Romano Prodi európai uniós bizottsági elnök három „bölcsének” jelentését, amely radikális javaslatokat tartalmaz az unió megreformálására. Ha a tagállamok elfogadják a tervezetet, az EU-intézmények javára billen a hatalmi mérleg a szuverén államokkal szemben. Prodi már megválasztása előtt a The Financial Times című brit napilapnak adott interjújában bejelentette: soron következő feladatának a „politikai Európa létrehozását” és egy „közös európai lélek” kialakítását tekinti. Véleménye szerint nélkülözhetetlen egy bürokrácia felett álló, „nagyon erős, nagyon magas szintű” testület, amely képes az európai közakarat megértésére és kifejezésére. (Hetek, 1999. április 10.) A leginkább euroszkeptikus brit közvélemény szerint a bölcsek jelentése véget vetett az eddigi mítosznak, miszerint az unió bővítése során „szélesebb lehet anélkül, hogy mélyebb lenne”.


Tony Blair brit kormányfő és Romano Prodi uniós bizottsági elnök egy tamperei kisvendéglőben a finnországi EU-csúcson. Anglia az euroszkeptikusok végvára     Fotó: MTI

Jacques Santer előző bizottsági elnök korrupciós ügyek miatti márciusi menesztését követően merült fel az igény az egész brüsszeli apparátus reformjára. Az EU jelenlegi vezetői szerint sürgős változtatásra van szükség a bővítési szándék miatt is, hiszen az unió a jelenlegi tizenöt tagállammal sem működik megfelelően. Az 1950-es években felállított európai intézményeket a hat alapító tagállamra tervezték, a reformokat pedig már 25-30 tagállamra kell tervezni. Az új tagok felvétele akár meg is béníthatja a szervezetet, ha nem változtatnak a jelenlegi állapotokon.
Valóban sok a panasz az uniós intézmények működésére: a Miniszteri Tanács rosszul végzi dolgát, vontatott a döntéshozatal, hosszúak a viták és hiányos az együttműködés. Az EU végrehajtó szervének, az Európa Bizottságnak a teljesítménye sem kielégítő, az Európai Parlament pedig a kritikusok szerint nem gyakorol kellő befolyást a közvéleményre.
A három „bölcs” - Richard von Weizsäcker egykori német elnök, Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök és Lord Simon, a British Petrols korábbi elnöke, Tony Blair brit miniszterelnök tanácsadója - 15 oldalas jelentését Brüsszelben adták ki. Javasolták az EU biztonságára, külpolitikájára, igazságszolgáltatására és belügyeire vonatkozó vétó eltörlését, minek következtében a brüsszeli apparátus sokkal inkább európai kormányként működne. Lényeges eleme a jelentésnek Romano Prodi bizottsági elnök hatalmának növelése, akinek joga lenne felvenni és elbocsátani munkatársait, illetve átalakítani a biztosok (uniós miniszterek) stábját.
Prodi beiktatását követően nagy elánnal látott munkához. Munkatársai a nyáron így nyilatkoztak róla: „Különleges hatalmat gyakorol a többi biztos fölött, és pozíciójának biztosítása érdekében olyan gyorsan intézkedik, ahogyan csak tud.” A londoni Daily Telegraph című napilapnak egy magas rangú uniós hivatalnok megjegyezte: „Prodi amennyi hatalmat csak lehet, magához ragad, és a bizottság központját hűbérbirtokává teszi.”
A bölcsek jelentése sürgeti, hogy az EU tegye lehetővé a stratégiai döntések megváltoztatását a kormányfők hoszszas vitái nélkül. Felszólított új biztonsági, védelmi politika kialakítására a közösségen belül, továbbá főügyészi hivatal felállítására az uniós visszaélések ellen. Az ügyész az EU-költségvetés rovására elkövetett bűnügyekben lenne illetékes eljárni minden tagállam területén.
A jelentés szerint a vétójog lelassítja a döntéshozatalt, mivel egy állam feltarthatja a többit. Az új törvény alapján minősített többségi szavazás lenne az eddiginél sokkal több területen. A bölcsek szerint egyetlen tagállam sem maradhat biztos nélkül a kiterjesztett EU-ban. Így a jelenleg 20 tagú végrehajtó testület nagyobb lesz, ha a tagság létszáma túllépi ezt a számot. Ahhoz, hogy egy ilyen létszámú testület jól működjön, a bizottsági elnöknek meg kell növelni a hatalmát.
A bölcsek javaslata szerint az unió alapját jelentő Római Szerződést két részre kellene osztani. Az első biztosítaná az unió alkotmányos kereteit: a célokat, az általános irányvonalat, állampolgári jogokat. A másik tartalmazná az aktuális politikát. A Nyugat-Európai Uniót, a kontinens védelmi szervezetét be kellene olvasztani az EU-ba, és új európai védelmi intézményt kellene felállítani.
Közös európai védelmi politika kidolgozása is küszöbön áll annak érdekében, hogy Amerikától függetlenül is katonai akciókat tudjanak végrehajtani. A javaslattevők az európai rendőrség, az Europol hatalmát is ki akarják terjeszteni.
A britek szerint a jelentés nyilvánvalóan véget vetett annak a mítosznak, amely szerint az EU „szélesebb lehet anélkül, hogy mélyebb lenne”. A bővítésnek az az ára, hogy a szuverén államoknak túlságosan is sok hatalmat kell átadniuk az uniónak. Bírálói szerint a tervezet valósággá válthatja Romano Prodinak azt az álmát, hogy az Európai Bizottság az európai szuperállam választatlan kormánya lesz, Prodi pedig Európa választatlan elnöke.