Vissza a tartalomjegyzékhez

Papp Levente
Az EU konkurálna az USA-val

A frissen kinevezett NATO-főtitkár egyik fő célként az európai védelmi rendszer kiépítését jelölte meg, amelynek kapcsán komoly szerephez jut az európai hadiipar, elsősorban a csúcstechnológiájú vadászgépeket, híradástechnikai eszközöket és rakétákat illetően. A csúcstechnológiában húzóágazatként szereplő modern fegyvergyárak sokáig csak az Egyesült Államokban profitáltak, mára azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. A vadászgépek piacára hosszú ideig jellemző amerikai dominanciát akarja megtörni a legerősebb európai gyártó, a Daimler-Chrysler Aerospace.


Az Eurofighter. Közös fejlesztés

A Mercedes autógyárat is magában foglaló híres konszern nem elégszik meg az autóiparban elért sikerekkel, a haditechnikában is az élre kíván törni. Ennek érdekében 40 milliárd dolláros befektetéssel létrehozták az Eurofighter Typhoon (Tájfun) nevű projektet. A Manching nevű bajor kistelepülés szélén a Daimler-Chrysler Aerospace egyik ultramodern hangárjában már az idei év végén elkezdődik annak a 620 darab Eurofighter repülőgéptörzsnek a gyártása, amelyekből később a német, brit, olasz és spanyol légierő ékességét jelentő vadászgépeket szerelnek majd össze. A szériagyártás várhatóan 2002-ben kezdődhet meg, 2005-től pedig már az exportpiacokon domináns szerepben szeretnék látni az ultramodern, új generációs harci gépet.
Az EU-kormányzat részéről komolyan felmerült az európai gyártók egyesülésének gondolata, mondván, hogy az 1993 óta egyesült amerikai mamutvállalatokkal szemben (Boeing, Lockheed Martin, Raytheon) csak így tudnak sikeresen fellépni. Az Európai Védelmi és Légiharcászati Egyesülés néven tervezett unió azonban a különböző nemzeti és cégérdekek útvesztőjében megbukott. Az USA és az EU versengésében a britek jelentik a mérleg nyelvét, Nagy-Britannia viselkedése azonban nem egyértelmű. Tony Blair miniszterelnök egyrészről lelkes híve az Egyesült Államokkal fennálló speciális kapcsolat továbbépítésének, másrészről viszont aláírta a franciákkal az európai védelmi tevékenység fokozásáról szóló kooperációs egyezményt. A következő hónapokban azonban döntenie kell afelől, hogy a transzatlanti vagy az uniós együttműködésre nyitott inkább. A nyomás egyre nagyobb a briteken, hiszen a világ legnagyobb rakétagyártója, az amerikai Raytheon a minap 62 százalékos részesedést ajánlott a briteknek a legújabb ERAAM rakéta gyártásában. Tony Blair dilemmájának másik oldalán a brit-francia (British Aerospace -Matra) kooperációban gyártani tervezett Meteor nevű rakéta áll. Blair egyébként messzemenőkig támogatta az európai védelmi egyesülés keretében tervezett, végül mégis meghiúsult British Aerospace és Daimler-Chrysler egyesülési kísérletet is.
Alexandra Ashbourne elemző a Time magazinban megjelent véleménye szerint az európai védelmi iparban a jövőben kétség nélkül a németek játsszák a kulcsszerepet. Ők rendelkeznek ugyanis a magasan kvalifikált szakembergárdával, valamint kiváló közvetítők tudnak lenni a másik két főszereplő, a britek és a franciák között. Az utóbbi időben azonban több nézeteltérés is keletkezett az európai mega-fegyvergyárak között, így továbbra is nyitott kérdés, hogy az európai vállalatok egységesen lépnek-e fel az USA-val szemben, vagy valamelyikük nyit az USA felé, és amerikai-európai kooperációban készülnek el a jövő legmodernebb harcászati eszközei.
Hozzátartozik a témához, hogy Nyugat-Európa együttesen is kevesebb mint harmadannyit költ a hadikutatásra és -fejlesztésre, mint az Egyesült Államok.
Holger Mey, a bonni Stratégiai Kutatóintézet igazgatója tömören így foglalta össze a kérdés lényegét: „Ezek az emberek európai védelmi identitásról beszélnek, de tudomásul kellene venniük, hogy tulajdonképpen ez dollármilliárdokról szóló csekkek kitöltését jelenti.”