Horn Gyula meggyőződése szerint miniszterelnöksége alatt olyan átalakulást
kellett végigvinni és levezényelni Magyarországon, ami példátlan, nem csupán Európában,
hanem az egész világon. „Erre sem recept, sem modell nem létezett” - hangoztatta
a szocialista politikus szerdán este, a Miskolci Egyetem dísztermében, a jogi kar fórumán.
A legnagyobb leterhelést a napi 14 órás hivatali elfoglaltság mellett az rótta
kabinetjének tagjaira - és ez jellemző a többi európai ország kormányára is -,
hogy bárkinek bármi jót tettek, ezzel más pártok részéről vagy ellenállást, vagy
irigységet váltottak ki. „Néha az volt az érzésem, hogy ezt az országot az irigység
tartja össze” - emlékezett a hallgatók kérdéseire válaszolva Horn Gyula.
Akkor is elismerte és most is az a véleménye - közölte -, hogy minden egyes társadalmi
réteg és foglalkoztatási ág támogatásra szorul; e kérdés igazságos megoldása számára
állandó gyötrődést jelentetett.
Az 1998-as választás utáni őszön ezért határozta el - idézte föl a történteket
-, hogy hátat fordítva a belpolitikának, s rangos európai szervezetek felkérésének
eleget téve, Magyarország értékeinek nemzetközi népszerűsítésével foglakozik.
„Ám ahogy az utódok politizálnak, arra késztetett, hogy szándékaim ellenére részt
vegyek a belpolitika formálásában is” - indokolta eredeti döntésének megváltoztatását.
„Ezt éreztem például kedden az Országgyűlésen napirend előtt felszólaló egyes
magas beosztást is viselő honatyák kijelentéseiben, akiket inkább orvoshoz kellene irányítani,
nem pedig a parlamentben felszólalni hagyni” - osztotta meg véleményét a népes
hallgatósággal. (MTI)