Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Jövőre csökken a fogyasztás

A gazdaság fejlődése több ponton kedvezőtlen irányba mozdult el, de végül is - szemben azzal, ahogy a GKI prognosztizálta - nem tért le a fenntartható növekedés pályájáról. A gazdasági egyensúly romlásának folyamata lelassult az év közepén - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke.

A GKI számításai szerint közepes évről beszélhetünk, amely gyengébb gazdasági növekedést produkált. Csökkent a megtakarítások mennyisége, nőtt az államháztartási hiány, bővül a lakossági fogyasztás, és csökkent a beruházási kedv. Viszont az előzetes várakozásoknál kedvezőbben alakult a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiánya, amely 2-300 millió dollárral kevesebb lesz az idén. Az államháztartás hiánya nem haladja meg a GDP 5 százalékát, de ez jórészt azért állhat elő, mert egy csendes kiigazítást hajtott végre a kormány év közben. Részben zárolták a költségvetési tartalékot, elhalasztottak, vagy késleltetnek beruházásokat, visszaesett a lakástámogatásra fordított összeg, s ezek révén 30 milliárdos megtakarítást ért el a kabinet. Emellett beestek egyszeri bevételek, például telefontenderből, tb-vagyoneladásból. Javítja a mérleget az is, hogy „kreatív könyvelés”, módszertani trükkök révén egyes kiadások nem jelentkeznek az idei költségvetésnél. A kormány rendkívül ötletes a Gergely-naptár használatában - mondta Vértes -, például 12 hónapnál rövidebb lesz a finanszírozás a gyógyító megelőző ellátásoknál és a gyógyszertámogatásoknál, egyes kötelezettségeket utólag 1998-ra terheltek, a bankoknál az idén pénzre váltható, 2000-re szóló ígérvények egészítik ki a mezőgazdasági támogatásokat. A hiány így formálisan a GDP 4,6 százaléka lesz, a módszertani változásokat kiszűrve viszont 5 százalék körül alakulna.
A benyújtott 2000. évi költségvetésből az olvasható ki - mondta Vértes András -, hogy be nem vallott gazdasági szigorítást, költségvetési restrikciót tervez a kormány. A tervezett 6-7 százalékos inflációnál biztosan magasabb lesz a pénzromlás mértéke - a GKI 9 százalékot vár -, s így elértéktelenednek a keresetek, visszafogottabb lesz a fogyasztás. A magasabb infláció átrendezi a kereseteket, s emiatt 3 százalékkal nőhet „csak” a lakossági fogyasztás. A GKI jónak tartja azt, hogy a kormány megteszi ezt a korrekciót, mert erre szüksége van a gazdaságnak.
Mivel jövőre az EU-ban várhatóan erősebb lesz a gazdasági növekedés, az exportra termelő vállalatok jobban járnak, a hazai piaccal rendelkező cégek viszont a csökkenő vásárlóerő miatt kisebb bevétellel lesznek kénytelenek beérni. E kettős folyamat miatt jövőre javul a külkereskedelmi egyensúly, mert a növekvő export és a visszafogott importnövekedés kiegyenlítik egymást. Vértes leszögezte: nem kérdéses, hogy az élelmiszer, az üzemanyag és a szolgáltatás árak növekedni fognak jövőre, de az infláció mértékét valószínűleg nem haladják meg.