Vissza a tartalomjegyzékhez

Szabadi Sándor
Szép gondok

Bill Clinton a minap újságírók előtt egy táblára is felírta a 12 számjegyű költségvetési többletet, hogy jobban érzékeltesse, mekkora summa az, amit a szeptember végén lezárt 1999-es amerikai pénzügyi év során sikerült megtakarítania a kormányzatnak. Az azonban, hogy mire költsék az összeget, már komoly politikai vita tárgya a demokrata elnök és a republikánusok uralta törvényhozás között.

A költségvetés elfogadása nemcsak Magyarországon kavar hullámokat. Emlékezetes, hogy 1995-96-ban az amerikai kormányhivatalok - beleértve a külföldi képviseleteket is - napokra bezártak, mivel az elnök és a kongresszus nem tudott megegyezni a költségvetés sarokszámaiban, így nem volt törvényesen rendelkezésre álló pénz a kormány működtetésére.
Idén - akárcsak az elkövetkező években - 100 milliárd dolláros nagyságrendű költségvetési megtakarításokkal számolnak az Egyesült Államokban. A republikánusok, tekintettel a közelgő (bár még több mint egy évnyire levő) választásokra, általános adócsökkentést szeretnének a pénzből finanszírozni, az elnök viszont a gyengélkedő nyugdíj- és közegészségügyi rendszernek juttatna segélyt. Igazából mindkét megoldás politikai és közgazdasági szempontból erősen támadható. Szakértők szerint az adócsökkentés az amúgy is rendkívül felpörgetett amerikai gazdaságnak hosszú távon károkat okozhat, nem is beszélve arról, hogy a szükségszerűen elkövetkezendő szűkebb esztendőkre sem ártana pénzt tartalékolni, a mostani állami többletből. Az amerikai társadalombiztosítási rendszer pedig alapvető reformra szorulna, és nem elegendőek a további segélyek, s ezzel a rendszer problémáit csak elodázzák, de nem oldják meg.