Vissza a tartalomjegyzékhez

Somorjai László
A vallási terror mindig szélsőséges

Interjú Varga Miklóssal, a Nemzetközi Testőr és Biztonsági Szolgálatok Szövetsége (IBSSA) oktatási és minősítési szakbizottságának vezetője, vallási rendezvények biztonsági szakértőjével.


Varga Miklós és Zeev Gefen kézfogással is megpecsételik a szerződést     Fotó: S. L.

- Mitől különleges manapság egy biztonsági szakember helyzete, ha vallási terrorizmussal áll szemben?
- A legszélsőségesebb megnyilvánulások általában vallási területről indulnak ki. Itt sokszor nem a pénz áll a terrorcselekmény hátterében mint motiváció, hanem elsősorban vallási okok. A vallási terror általában, sőt szinte minden esetben szélsőséges, amely törvényen kívüli módon el akarja érni egy közösség kulturális, vallási életének a szétrombolását, vagy akár fizikai felszámolását. Az ilyen jellegű terror képes minden eszközt felhasználni célja eléréséhez, egészen az önmegsemmisítésig. Ezt egy biztonságvédelmi szakember nyilvánvalóan nem nézheti ölbe tett kézzel, főleg ha tudja, hogy még ilyen szélsőségek ellen is lehet védekezni. Emellett nagy felelőtlenség volna egy tömegeket megmozgató - akár vallási, akár más jellegű - rendezvényt a biztonságvédelmi szempontok figyelembe vétele nélkül szervezni.
- Egy biztonsági szolgálat jelenléte, illetve tevékenysége valamely vallási rendezvényen nem sérti a hívők vallásos érzelmeit?
- Akár sérti, akár nem, tudomásul kell vennünk, hogy milyen világban élünk. A pápa elleni merénylet, vagy Izraelben a Rabin elleni merénylet is vallási indíttatású volt. Ismeretes, hogy a sokmilliárdos vagyonnal rendelkező Oszama bin Laden is vallási indíttatásból szervezi terrorakcióit, s olyan magánhadsereggel rendelkezik, amely az ő irányítása alatt a világ bármely szegletében megfelelő finanszírozással képes merényletek elkövetésére. Egyes közösségeknek tehát valóságos szükségük van védelemre. Ez elsősorban nem erődemonstrációt, hanem preventív intézkedéseket jelent. Ennek a szakmának egyébként is a prevenció, a megelőzés a lényege, és nagy tömegek esetében nemcsak terror, hanem váratlan esemény bekövetkeztével is számolni kell. Ilyenkor egy tömeg egészében teljesen másként viselkedik, mint ahogyan egyes emberek külön-külön viselkednének az adott helyzetben. Egy terrorcselekmény nagyon direkt, nagyon közvetlenül behatárolható, de ha valahol gomolyog a füst és kitör a pánik, azt a helyzetet sokkal nehezebb kezelni. Pedig lehet, hogy csak egy elektromos zárlat történt, vagy éppen valaki egy égő cigarettacsikket dobott a szemétkosárba.
- Mitől van az, hogy egyes templomokat láthatólag nem, míg másokat jelentős számban védenek biztonságvédelmi szakemberek?
- Különböző objektumoknak különböző a veszélyeztetettségi szintje. Ebben az esetben fontos, hogy milyen az adott vallás elfogadottsága, az egyes vallások aránya és szerepe egy adott társadalomban. Írországban a katolikus és a protestáns vallások közötti feszültség azért annyira éles, mert az arányuk szinte egyensúlyban van. Ha az egyik el tudná nyomni a másikat, és nem jelentenének konkurenciát egymás számára, ez a feszültség csökkenne. A térítés is feszültséget okozhat, mert embereket vonhat el, és arányokat változtathat meg. Az is fontos tényező, hogy az adott vallás milyen tanokat vall és milyen társadalmi rétegek tartoznak hozzá. Én egyébként nem tudom, hogy templomokban létezik-e, de tömegeket megmozgató vallási rendezvényeken biztos, hogy van biztonsági szolgálat…
- Például a pápalátogatáskor?
- Ott nyilván kormányszintű biztosítással dolgoztak, hiszen a rosszindulat ilyenkor is előfordulhat. A pápa elleni merénylet élő példa volt erre. A pápa szerencsére megúszta a merényletet, de azóta útvonal-biztosítás mellett is golyóálló üveggel ellátott pápamobillal jár.
- A vallási terrorizmus elsősorban ki ellen irányul? A vallási vezetők, a hívek vagy az egész közösség ellen, válogatás nélkül?
- Általában mindegyikre. A gyakorlatban az szokott történni, hogy ha a vezetőt nagyon védik, akkor a támadás a gyengébb ellenállás felé fordul. Míg azonban a testőr csak egy embert véd, addig a biztonsági szakember az egész közösséget vigyázza. Akinek visszatérő, rendszeres rendezvénye van, az rutint szerez arra vonatkozóan, hogy milyen általános emberi problémák merülnek föl. Például feltorlódnak az emberek a bejáratnál, a beléptetés lassan megy. Ilyenkor meg kell nyitni újabb bejáratokat. Sokszor egyszerű dolgokkal kell kezdeni. Fontos az előkészítés során átgondolni, milyen problémák lehetnek. A szakszerű védelem mindenkinek érdeke.
- A fentebb említett brutális eseteken kívül milyen további formái vannak a vallási terrorizmusnak?
- Már az is az, ha valaki kiáll a sarokra és olyan dolgokat kiabál a másikra, amelyekkel hitbéli meggyőződését támadja. Hasonló célból falfirkákat készít, betöri az ablakát, lépésről lépésre egyre durvább eszközökhöz nyúl, azaz a verbális vagy írásos támadást később drasztikusabb eszközök követik. Terrorizmusnak számít a telefonon történő fenyegetés is (például a bombariadó), amelynek célja, hogy „csupán” megfélemlítsen, vagy fel akarja hívni magára a figyelmet, de egész a tettlegességig is eljuthat. Tudni kell, hogy a terroristák tevékenységét sokszor nem a normális emberi gondolkozás vezérli, ezért egy jó védelmi szakember megtanul a terrorista fejével is gondolkodni, és ezáltal lépéselőnyhöz juthat.
Az én meggyőződésem az, hogy mindennemű támadás ellen lehet - és kell is - védekezni. Növelhető a biztonság olyan szintig, amikor már akkora lesz a kockázati tényező, hogy nem éri meg terrorizmussal próbálkozni. Így például ha egy merényletből nem lehet „pozitívan” kijönni, vagyis nem úszható meg szárazon, már sok esetben sikerül egy terrortámadást megakadályozni, s ezzel a védelem elérte a célját.


Akár doktori fokozattal rendelkező magyar testőrök is dolgozhatnak ezután a biztonságvédelemben. Ennek a fokozatnak az eléréséhez ad ugyanis lehetőséget az az együttműködési szerződés, amelyet a napokban írt alá a hazai székhelyű Folda Bodyguard Training Center Oktatási Központja és az Israeli College for Security and Investigation elnöke. Ezáltal a Folda elnyerte az izraeli főiskola európai képviseleti jogát, s továbbképzéshez, valamint diplomához juttathatja a vele együttműködő biztonsági cégek szakembereinek legjobbjait. Varga Miklós, a Folda elnöke arról tájékoztatta a Heteket, hogy a követelmények szigorúak: bodyguard képzésük során az utóbbi másfél évben ötszázhetven jelentkezőből mindössze huszonegy főt vettek fel, illetve végezték el a kurzust. Ebből a létszámból - szakdolgozatuk elkészítése után - most hatan kaphatták meg a fent említett oklevelet.