Vissza a tartalomjegyzékhez

Szikora Márton
Veszélyben a New York-i tőzsde

Washingtonban egyre többen tartanak attól, hogy a jelenleg négy feleségével és tizenöt gyermekével Afganisztánban tartózkodó terroristavezér, Oszama bin Laden újabb akciókra készül amerikai érdekeltségek ellen. A téma szakértői szerint elképzelhető, hogy egy esetleges terrortámadás célpontja a világ gazdasági központjának számító New York-i tőzsde és az amerikai pénzpiac lesz.


Az 1998 augusztusában Nairobiban végrehajtott véres merényletet is bin Laden számlájára írják. Messzire elér a keze    Fotó: Kommerszant    

A probléma egyik fontos eleme, hogy bin Laden nagyobb médianyilvánosságot kap, mint amilyen valódi hatalommal bír, ennek köszönhetően „sok olyan követője is van, akiről ő maga sem tud” - állítja a Terrorism and Security Monitor című folyóirat. Az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségének tavaly augusztusában történt felrobbantása óta a terroristavezér népszerűsége egyre nőtt a szélsőséges muzulmánok körében. Ez többek közt abban is megnyilvánul, hogy ugrásszerűen megnőtt az Oszama névre hallgató kisgyermekek száma az elmúlt egy év során.
Bár az USA nagy erőkkel dolgozik a multimilliomos terroristavezér ellehetetlenítésén, bin Laden mindig igyekszik új forrásokat találni költséges üzleteinek fedezésére, és pénzügyi háttere ma ugyanolyan stabilnak tűnik, mint bármikor. Eddig még a CIA ügynökeinek sem sikerült dubai és európai bankokban elhelyezett pénzét zárolni, ráadásul az útépítésből meggazdagodott szaudi család sarja most Afganisztánból származó heroin csempészésével egészíti ki jövedelmét.
A szélsőséges Nyugat-ellenességéről hírhedt terroristavezér követői elárasztották a számítógépes világhálót vallásos propagandával, amelynek legfőbb üzenete, hogy bármikor és bárhol képesek lecsapni az Egyesült Államokra. A problémával foglalkozó szakértők szerint a „hitetlenek” muzulmán szent helyekről való kiűzését hirdető bin Laden az elmúlt időkben azért nem nagyon hallatott magáról, mert terroristahálózatát szervezte újjá, és az 1998. augusztus 17-i, bázisait ért amerikai bombázást készül megtorolni. „Az iszlám társadalomban jelenleg is érezhetően nő a feszültség, egy kitörés előtt álló vulkánhoz tudnám hasonlítani a mai helyzetet” - nyilatkozta nemrég Joszef Bodanszki, a témával foglalkozó kongresszusi akciócsoport igazgatója.
A terrorizmus-elhárító szervek tanácsára zárta be kapuit a nyilvánosság előtt a washingtoni FBI-főhadiszállás is, és fokozott védelem bevezetését sürgetik a New York-i tőzsdén, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Boardban. Az amerikai pénzügyi hatóságok ellen intézett támadás egy esetleges ellenlépés lehet bin Laden részéről, hiszen az USA is mindent megtesz a terrorista több mint negyedmilliárd dolláros családi örökségének befagyasztására.
Bin Laden a terrorizmusnak egy új formáját testesíti meg. A terrorizmus „állami szintű támogatása” helyett, úgy tűnik, egyre inkább a „céltámogatás” lesz a jellemző. A hagyományos típusú terrorizmus háttérbe szorulásával és az új taktikák megjelenésével egyre nehezebbé válik a pusztító jelenség elrettentése és visszaszorítása. Független elemzők megegyeznek az amerikai kormánnyal abban, hogy bin Ladennek Afrikától Latin-Amerikáig többezres tábora van, amely már-már mozgalommá kezd válni.
Az USA tíz, leginkább körözött bűnözőt felsoroló listáján is szereplő bin Laden jó kapcsolatokat tart fenn az India ellen Kasmírban harcoló pakisztáni muzulmánokkal, sőt, saját hálózatának részévé tette a World Trade Center 1993-as felrobbantásáért felelős Omar Adel-Rahman egyiptomi sejk szervezetét is. Mikor szülőhazájából, Szaúd-Arábiából szélsőséges nézetei miatt kiutasították, az afgán tálibok nyújtottak számára menedéket. Bin Laden az átutalt pénzeken túl fegyvereseivel is segítette az Afganisztán kilencven százalékát ellenőrzése alatt tartó radikális iszlámista tálib kormányt.
Valójában bin Laden birodalma egy Afganisztánon belüli államot jelent nagy mozgástérrel és saját katonasággal, és nem különösebben szorul már államok anyagi támogatására, hiszen - legális és illegális úton egyaránt - évente 3 millió dollár jövedelemre tesz szert. Bár az amerikai külügyminisztérium ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki a terrorista fejére, a terrorizmus-elhárítással foglalkozók szerint nem kell túlságosan hangsúlyozni személyét, hiszen ez csak vonzóbbá teszi őt bizonyos körökben.
A modern terroristák technológiai fejlettsége komoly kihívást jelent az elhárítók számára. Az Egyesült Államok egyre inkább próbálja bevonni a küzdelemébe a baráti országokat is, amelyek megnehezítik a terrorcsoportok működését, vagy akár le is tartóztatják azokat. A helyzet jellegéből adódik azonban, hogy nincsen „csodafegyver” a terroristák ellen. „Ez a küzdelem sokkal inkább hasonlít egy hosszútávfutáshoz” - mondja Michael Sheehan, az amerikai külügyminisztérium terrorizmus-elhárítással foglalkozó koordinátora. Szerinte ennek a harcnak a lényege az, hogy lezárják az elkövetők mozgásterét, illetve az őket körülvevő közeget „lefagyasszák”.
Azt a CIA is elismeri, hogy rendkívül nehéz, szinte lehetetlen elejét venni a terrorakcióknak. Az ügynökség energiájának nagy részét ezért a „megzavaró” munka teszi ki, ami azon a feltételezésen alapszik, hogy egy félig megbénított szervezet kevésbé akar majd támadást indítani. A CIA terrorizmus-elhárító szervének egyik magas beosztású képviselője szerint ez a taktika már eddig is „sok emberéletet és jelentős anyagi értéket mentett meg”. E stratégiának lényege: ahelyett, hogy a helyi bűnüldöző szerveket illegális eszközök igénybevételére vegyék rá - ami egyébként nem ismeretlen gyakorlat a CIA-ügynököknél sem -, inkább maga az ügynökség nyújt segítséget, hogy az ország törvényeinek érvényt szerezhessen.
Nem teljesen eredménytelenek ezek az erőfeszítések, hiszen Németország és Pakisztán is kiadott két gyanúsítottat, akiket kapcsolatba hoztak az afrikai nagykövetségek felrobbantásával, Nagy-Britannia pedig három másik gyanúsítottat szándékozik a közeljövőben átadni az amerikai hatóságoknak. Jelenleg egy New York-i vádesküdtszék Oszama bin Laden mellett még tizenhat, az afrikai robbantások kidolgozásában neki segédkező személyt is vád alá helyezett, közülük pedig öttel szemben a közeljövőben megindulhat a tárgyalás. Ez az arány nem nagyon ad okot a fellélegzésre, ha - amint azt a szakértők állítják - bin Laden minden letartóztatott embere helyett két-három új lép a szélsőségesen Amerika-ellenes mozgalomba.
Az amerikai nagykövetségek egy évvel az afrikai robbantás után sem lettek biztonságosabbak - véli a Terrorism and Security Monitor. A brit szaklap szerint a kenyai és a tanzániai nagykövetségek megrongálódott épületeinek helyreállításától eltekintve, illetve egy Perzsa-öböl menti kis országban, Qatarban végzett átépítésen kívül, nem történt komoly biztonsági előrelépés a veszélyeztetettebb országokban. Még az újonnan felvett kétszáz ügynök is csak arra elég, hogy a néhány éven belül nyugdíjba vonulók helyét kitöltse. Ezenfelül az amerikai hadseregben tavaly végrehajtott létszámleépítés lehetetlenné teszi, hogy a haditengerészettől jelen levő biztonsági őrök további tizenegy nagykövetségen állomásozzanak, ennek következtében pedig az USA 265 diplomáciai missziójából 215-re emelkedik azoknak a nagykövetségeknek száma, amelyek nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak.