Vissza a tartalomjegyzékhez

Schmidt Barna
Hősök a háttérben

Több német lap foglalkozott részletesen a tíz évvel ezelőtti határnyitás alkalmából rendezett budapesti ünnepségekkel, felidézve, hogy ugyanaz az ajtó, amely Magyarországot Nyugatra lökte, 145 ezer keletnémet számára jelentett kijáratot a szocializmusból.


Gerhard Schröder német és Viktor Klima osztrák kancellár a budapesti sajtótájékoztatón. Várják a magyar kormányfőt    Fotó: MTI

A méltató visszaemlékezések mellett azonban emlékeztetnek arra is, hogy Magyarországon ma már másképp értelmezik az egykori döntést: erre utal, hogy a megemlékezésre nem hívták meg szónoknak sem Horn Gyula akkori külügyminisztert, sem pedig német kollégáit, Helmut Kohl kancellárt vagy Hans-Dietrich Genschert. Ez nem véletlen - jegyzi meg az egyik napilap -, hiszen Magyarországon gyakran előfordul, hogy a maiak kétségbe vonják a tíz évvel ezelőtti döntéshozók „nemes” szándékait: a kormányzó fiataldemokraták szerint a szocialisták tulajdonképpen hatalmuk megtartását szerették volna elérni a Nyugathoz való közeledési szándékukkal. A Frankfurter Rundschauban megjelent „Hősök a háttérben” című írás szerint az 1989-es év szocialista újítóinak ma már nem sok szavuk van, habár még most is a fordulat tulajdonképpeni hőseinek tartják magukat. A cikkíró ide sorolja Pozsgay Imrét és Horn Gyulát, akikről a mai hatalom nem vesz tudomást. Az újság Horn érdemeit méltatva megjegyzi, hogy Erich Honecker kétségbeesett tiltakozása ellenére döntött a magyar politikus a határok megnyitása mellett, hatalmas bátorságról téve ezzel tanúbizonyságot.
A Die Welt című napilap kiemeli továbbá, hogy az évfordulós ünnepségeken az új politikusok jutottak szóhoz: Gerhard Schröder német és Viktor Klima osztrák kancellár mellett Orbán Viktor miniszterelnök a múlt felidézése mellett egyaránt kitért a közeljövő programszerű felvázolására. A német napilap cikke szerint a magyar kormányfő beszédében kijelentette: „A határnyitás romba döntötte a kommunizmust, és szabaddá tette az utat a Nyugat felé.” Ugyanakkor a Die Welt szerint Orbán keserűségének és csalódottságának adott hangot, amikor megállapította, „ezek a határok még tíz év elteltével is elválasztják Magyarországot az EU-tól.”
A Frankfurter Rundschau elemzésében felveti, hogy a határ megnyitása mai ismeretek szerint anyagi okokra is viszszavezethető: az eladósodott „gulyáskommunisták” ugyanis nem akarták vállalni az elavult határbiztosító berendezések drága felújítását. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azonban hozzáteszi: „A sikerhez hozzájárult, hogy a vasfüggöny lebontására irányuló magyar akarat találkozott az ezt kihasználni próbáló keletnémet akarattal, és így jött létre a történelmi robbanóerő.”