Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
A fejvadászat nyitánya

Mára minden újságolvasó előtt ismertté vált az 1997-ben végrehajtott adósságcsere ténye és a bécsi Central Wechsel und Credit Bank AG (CW Bank) kétes ügyletei, hiszen a Fidesz-frakcióhétvégét követően Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: Vizsgálatot kezdeményez Surányi György jegybankelnök felelősségének megállapításáért. Nagy felháborodást váltott ki ugyanis a Fidesz-frakción belül, hogy 70 milliárdos veszteség keletkezett az adósságcsere kapcsán. Sőt a jegybank bécsi leánybankjának kétes eredetű 70 milliárdos veszteségeiért is felelnie kell az elnöknek. A bejelentés megmozgatta a szakma képviselőit, lefelé tolta a BUX indexet.


Surányi György jegybankelnök. Cáfolja a vádakat    Fotó: MTI

A történet nem újkeletű. Több mint egy éve már ismert, hogy a kormány keresi a fogást az MSZP-SZDSZ-kormány idején jegybankelnökké lett Surányi Györgyön. A hétvégén tett bejelentés tulajdonképpen az elmúlt egy évben bármikor megtörténhetett volna. Az azóta híressé vált MNB-tulajdonban lévő bécsi CW Bank horribilis méretűvé duzzadt hiánya mint válóok a Fidesz-kormány első időszakában is felmerült már. Lapunk értesülése szerint a nyár folyamán felerősödött az MNB elnökségének lecserélését szorgalmazók hangja. A jegybank munkatársai is készültek rá, mégis most úgy érzik, koncepciós per zajlik a bank vezetői ellen.
Le kell szögezni: a kormány kommunikációja nem volt tökéletesen összehangolva. A miniszterelnök a frakcióülést követve azt mondta: Felháborodást váltott ki a fideszes honatyák között, hogy az MNB indokolatlan tranzakciót hajtott végre. Megtoldva azzal, hogy erős a gyanú: a jegybank a kerekedelmi tevékenységében keletkezett hiányt igyekezett így pótolni. Az ügy tisztázására albizottságot hoznak létre a jövő héten, amely Surányi felelősségét hivatott tisztázni. Tehát ezekkel azt jelentette ki a miniszterelnök, hogy indokolatlan, kvázi törvénytelen akciót hajtott végre a jegybank vezetősége, feltehetően tette mindazt azért, hogy a tulajdonában lévő bécsi bank hiányát fedezze. Hétfőn Járai Zsigmond pénzügyminiszter szinte megcáfolta a főnöke kijelentését: „Az 1997-ben lebonyolított adósságcsere törvényes volt.” Elismerte emellett, hogy „a Fidesz már 1997-ben bírálta ezt az eljárást, mondván, hogy nagy terhet rótt a költségvetésre”.
A szóváltásba kedden bekapcsolódott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is. Véleményével szintén nem állt ki a kormányfő álláspontja mellett: „Az adósságcsere a nemzetközi normákhoz való kötődést, a monetáris politika hatékonyságának növelését szolgálta” - jelentette ki a szóvivő. A Baselből hazatérő Surányi György sebtiben közölte: „Az adósságcsere és a CW Bank ügye két különböző, egymástól független kérdés. Az adósságcsere - mely nélkül nem csatlakozhatnánk az EU-hoz - 1996 végén történt a pénzügyi tárca és az MNB közös elhatározásából, parlamenti jóváhagyással, valamint az Állami Számvevőszék ellenőrzésével. Az ügylet semmilyen veszteséget nem okozott az államháztartásnak, az adófizetőknek egyetlen fillérjébe sem került.” Surányi György televízió-interjúban elhatárolta magát a CW Bank „felelőtlen és felháborító hitelkihelyezéseitől”, mint mondta: „Ezek 1991 és 1995 között történtek, amikor én még nem is voltam a Nemzeti Bankban.” Megerősítette: „Voltak olyan jelek, amelyek arra mutattak, hogy titkosszolgálatok pénzét mosták át a bécsi bankban.”
Szerdán azonban tovább folytatódott a kommunikáció: a kormányfő a Kossuth Rádióban továbbra is kitartott az eredeti koncepció mellett. Elmondta: „Az elmúlt egy évben jó együttműködést sikerült kialakítani Surányi György jegybankelnökkel, a 70 milliárd azonban 70 milliárd, ez nem bizalom kérdése.” Ezzel tovább erősítette Surányi György „bűnössé” tételét, mintha ellopta, eltüntette volna a - polgárok számára kellően nagy öszszegnek számító - 70 milliárd forintot, amely - szavaival élve: „eltűnt”. Tehát hétfőn még Surányi „gyanús” volt csupán, és vizsgálni kell a felelősségét, szerdára a 70 milliárd már szinte hozzá is tapadt, s ezzel el is veszítette a kemény munkával megszerzett kormányfői bizalmat. Az ominózus összeg pedig a hétfői „veszteség” állapotából szerdára „eltűntté” változott át, tovább erősítve ezzel az ügy súlyosságát.
Arra a kérdésre, hogy milyen öszszefüggés lehet a bécsi bank hiánya és az adósságcseréből származó veszteség között, a kormányfő így válaszolt: A frakció tagjainak el kellett magyarázni, miért nincsen elegendő pénz oktatásra, egészségügyre, vidékfejlesztésre stb. Kifejtette, nem jelöl ki addig alelnököt, amíg nem tisztázódik az ügy.
Szakértők szerint ez rövid távon a jegybank működésképtelenségéhez vezethet, hiszen Kovács Álmos alelnök megbízatása decemberben jár le (tovább maradása a fentiek miatt elképzelhetetlen), Surányi György egy alelnökkel lenne kénytelen dolgozni, amely viszont ellentétes a jegybank szabályzatával. Így érthető meg
Domokos László, a Fidesz gazdasági kabinetjének irányítója által - a Világgazdaságnak - tett kijelentés: „Egy
lehetséges kiút a felelősök önkéntes felállása”. E szavakat a Der Standard osztrák napilap a következőképpen aposztrofálta: „Mindez a Surányi György MNB-elnök elleni fejvadászat nyitánya, lemondásra akarják kényszeríteni. A külföldi beruházók Surányiban garanciát látnak arra, hogy a napi politika ne befolyásolja a jegybankot.”