Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Kisgazda jegybank a kormány szolgálatában
Interjú Dezséri Kálmánnal az MTA Világgazdaság-kutató Intézet főmunkatársával

- A héten a politikai élet palettájára került a Magyar Nemzeti Bank. A miniszterelnök kétségbe vonta az adósságcsere jogosságát és szakszerűségét, és az ekkor keletkezett 70 milliárdos veszteség sorsát. Kimondatlanul is Surányi György jegybankelnököt téve felelőssé ezért és a bécsi CW Bank tetemes vezsteségeiért. Emiatt nem volt hajlandó meghosszabítani Szapáry György alelenöki kinevezését. Ön szerint mire vélhető ez az eljárás akkor, amikor nincsenek tények, csupán feltételezések, sejtések?
- Megítélésem szerint ez nem más, mint a miniszterelnök újabb piszkos politikai játszmája - hasonlóan a lehallgatási ügyhöz -, vagy egyszerűen csak a tanácsadói révén nem helyesen értelemzi a valóságot. Mindenesetre a politikai céljai érdekében különböző tényeket kapcsol össze. Valószínűleg a végső célja az, hogy elmozdítsa a jegybankelnökét. Az egész egyébként hasonló Orbán Viktor apjának bányaszerzési ügyével kapcsolatban tett válaszához. Az ezt az ügyet újonnan felmelegítő cikkre a miniszterelnök annyit válaszolt, hogy nézzék meg a korábbi nyilatkozatokat, azok most is érvényesek. Nos, ugyanez az üzenet az MNB adósságcseréjével kapcsolatban is. Hiszen ez egy másfél éves ügy, amit akkor a szakma tisztázott, ami megmagyarázta a nyilvánosság számára, hogy mi is történt. Úgy látszik nem sikerült teljesen, mert kiderült, hogy vannak vevők az ilyen populista beszédekre. Jó lenne ha az az Orbán
Viktor, aki egy korábbi bírósági határozatra hivatkozik, átolvasná a szakmai anyagokat.
- Vádpontként fogalmazódott meg a jegybank vezetése ellen az adósságcsere révén keletkezett, mintegy 70 milliárdos veszteség. A Fidesz-frakció látni véli, hogy ez a pénz átvándorolt a veszteséget termelt bécsi bank kaszszájába. Mi történt itt valójában?
- Az adósságcsere a törvény által előírt, és törvényes keretek között lezajlott akció volt, s a 70 milliárdos veszteség az árfolyamváltozás miatt keletkezett. Az történt ugyanis, hogy a szocializmus idején, de egészen a 90-es évek közepéig az államnak nem volt olyan szervezete és lehetősége, hogy közvetlen külföldi hitelt vegyen fel, ezért a nemzeti bank vette fel helyette a hiteleket. Viszont a jegybanktörvény megváltoztatta a feltételeket, s a nemzeti bank nem folytathat tovább más tevékenységet a monetáris politikán kívül, nem hitelezheti a költségvetés hiányát, ezért könyveléstechnikailag vissza kellett adni a nemzetközi adósságot a költségvetésnek. A több évvel ezelőtt felvett hitelt természetesen az akkori márka, jen árfolyamon kaptuk, ezért másfél éve, amikor rendezte a bank a hitelt, jelentős árfolyam- és kamatveszteség keletkezett, mert időközben sokat gyengült a forint a magas infláció miatt.
- Az is megfogalmazódott, hogy ezt a bizonyos 70 milliárdot a bécsi CW Bank feljavítására fordították.
- A bécsi bank veszteségeinek okait természetesen ki kell vizsgálni, de ezt nem lehet a jegybank adósságcseréjével összekeverni. Egyébként az Állami Számvevőszék kötelességéből fakadóan vizsgálta az adósságcserét, és jóvá is hagyta a jelentésében, a Parlament pedig elfogadta. Tehát nem arról van szó, hogy az MNB ellopta ezt a pénzt, vagy átadta a bécsi banknak, hanem arról, hogy a törvényadta kötelezettsége teljesítésekor az árfolyam változása miatt veszteség keletkezett. Való igaz, hogy ezt a költségvetésnek kellett lenyelnie. De végső soron a költségvetés mérlege szempontjából mindegy, hogy melyik alrendszerben képződik a veszteség, a jegybank nyeresége vagy vesztesége egyaránt a költségvetést érinti.
- Mi lehet a célja ennek a mostani eljárásnak?
- Természetesen nem tudható biztosan, de személy szerint arra gondolok, hogy a kormányfő meg akarja törni a jegybank függetlenségét, és be akarja hajtani abba a rendszerbe, ahol a kormánypolitikát kiszolgálja. Azért, hogy fedezze a költségvetési hiányt, a saját embereit beültetve úgy befolyásolhatja az árfolyam és a kamatpolitikát, ahogy a kormány azt szeretné. De ez nagyon rövidlátó politika. Ha ezt keresztülviszi, közép-, sőt rövid távon is nagyon komoly árat kell fizetni. Ha a beültetett saját emberek úgy folytatnák a monetáris politikát, ami kedvezőbbé teszi a fiskális politikának a deficites kezelését, újra elindulhat egy inflációs nyomás, a forint leértékelése, és problémák lesznek a tőzsdén. Bizonytalan körülmények között a működő tőke sem valószínű hogy hozzánk jön.
- Ez tudatos lépése lehet a miniszterelnöknek, vagy ilyen rossz tanácsadói vannak?
- Egyszerűen voluntarista, és persze rosszak a tanácsadói. Ebben egyetértek Horn Gyulával, hogy egyre több olyan dolog történik, ami az EU-csatlakozást hátráltatja. Az, ami most zajlik, és a kisgazdák által szorgalmazott jegybank-törvénytervezet az MNB függetlenségét sérti, ami pedig alapfeltétele az EU-hoz és az EMU-hoz (a Gazdasági és Pénzügyi Unióhoz) való csatlakozásnak. A miniszterelnök ezzel a lépéssel tulajdonképpen aláássa, hátráltatja ezt a folyamatot.
- Kutatóként hogy látja, mennyire gyakoriak a hasonló megnyilvánulások a fejlett, demokratikus országokban?
- Néhány évtizeddel korábban talán előfordulhatott ilyesmi, de ma már az EU-n vagy a fejlett világon belül ezt nem merik megtenni, és nem is tehetnék meg. A jelenlegi feltételek között ilyen nem történhet meg.
- Tehát a miniszterelnök nem számol nemzetközi megbotránkozással?
- Valószínűleg nem.
- Mi várható a következő néhány hónapban, hiszen felállítanak egy albizottságot, amely arra hivatott, hogy megvizsgálja az MNB úgymond kétes ügyeit, és az eredmény függvényeként döntenének az alelnökök
kinevezéséről? S amint eddig láthattuk, a bizottságok malmai elég lassan őrölnek. Hova futhat ki ez az egész?
- Surányi Györgytől és a közvéleménytől függ a dolog kimenetele. A kérdés az, hogy ő meddig hajlandó ebben a játékban részt venni. Bármikor feladhatja, és azt mondhatja, hogy elmegy, és ezzel bekövetkezhet az előbb felvázolt helyzet. De ha nem, akkor bizony huzavona lesz, és a jegybankelnök működése igencsak nehézzé válik. Ebben a helyzetben persze biztos, hogy romlik a nemzetközi pénzpiac részéről Magyarország megítélése, de a magyar pénzpiacon működők bizalma is megrendülhet. Már az eddigi hírek nyomán is esett a BUX, és a forint árfolyama is csökkent. Ezzel a politikai hátterű üggyel bizonytalanságot hoztak létre a gazdaságban, és bárhogy is végződik a dolog, egy biztos, már most ártottak az országnak.