Vissza a tartalomjegyzékhez

Orosz Eszter
Éles ellentétek a CEFTA-n belül

Heves viták, amelyekben érdemi megegyezés nem született, a delegációk vezetői mégis bizakodó, optimista szólamokkal nyilatkoztak a türelmet hangsúlyozva. Tömören ez jellemezte a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) frissen alakult agrárkereskedelmi albizottságának kétnapos alakuló ülését, amelyet Budapesten tartottak. Az egybegyűltek az árukereskedelem liberalizálásának mikéntjéről, az állami támogatások általános szabályairól, az agrárkereskedelem területi problémáinak megoldási lehetőségeiről tárgyaltak, de az álláspontok nem közeledtek egymáshoz.

Sem eljárási kérdésekben, sem másban nem született döntés, így az érdemi munkát el sem lehet kezdeni - közölte Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.
Most sem sikerült rendezni a magyar-lengyel agrárvitában felmerülő kérdéseket, amelyek abból fakadnak, hogy Lengyelország május elején növelte a sertéshús (25-ről 83,3 százalékra), a baromfifélék (28-ról 60 százalékra), valamint a búza (15-ről 70 százalékra) beviteli vámját. Így az idei első félévi exportunk 14 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához képest, ezzel egy időben importunk 30 százalékkal nőtt. Csupán tűzoltó intézkedés volt, hogy 20 ezer tonna kukorica számára biztosítottak pótlólagos szállítási lehetőséget szeptember végéig, de nem tudni, mi lesz október elsejétől. Kedvezményes szállítás biztosítása esetén - mind a négy termékre kiterjedően - beszélhetünk a vita rendeződéséről - szögezte le Balás Péter.
A tagállamok szankcióinak eredményeképpen - amivel gátolják a magyar agrártermékek exportját - az elmúlt egy év során a CEFTA-tagországokba irányuló agrárexportunk mintegy tíz százalékkal esett vissza. Idén az első hét hónap végén 25,9 millió dolláros hiányt mutatott a mérleg, míg tavaly ilyenkor még 161,7 millió dollár volt az aktívum.
A tárgyalások sarkalatos pontját alkotta az a javaslat, amely szerint a CEFTA-n belül külön kezeljék az agrár- és ipari kereskedelmi kérdéseket, és csak az utóbbi területen törekednének a teljes körű liberalizációra. Az agrárszektorban a „harmonizációt” céloznák meg, ami magyar részről elfogadhatatlan - mondta Balás Péter, mivel egyes országoknak (köztük Magyarországnak) a mezőgazdaság, másoknak (mint például Lengyelországnak) az ipar területén van előnyük. A CEFTA alapszabályában rögzített koncessziós rendszer teljes körű átértékelésére pedig nincs szükség.
Az eszmecsere folyamán két fő irányzat alakult ki. Az egyik szerint - ennek képviselői az agrárpiac-védelmi intézkedéseket támogatják, közéjük sorolható Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovénia - az agrárviták oka a magas állami támogatásban keresendő, amelyek miatt zavarok lépnek fel az importőr ország piacán. A másik oldal álláspontja szerint - ide tartozik Csehország, Szlovákia és Magyarország - az importőr ország belső problémáiban, nemzeti agrártermelésének nem kielégítő versenyképességében kell keresni az okokat. A megoldást az első csoport az exportszubvenciók szabályozásában, korlátozásában látja, míg a másik álláspont szerint az általános védelmi szabályok lehetővé teszik a támogatási formák alkalmazását.