Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Lendületben az infláció

Augusztusban a havi áremelkedés 0,4 százalékos volt az előző hónaphoz képest, az egy évre visszatekintő drágulás pedig 10,9 százalékot tett ki - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából. A kutatók megnyugtatónak tartják a pénzromlás ütemét.

Az augusztus havi infláció - az előzetes várakozásoknak megfelelően - a legmagasabb érték az idén. Az áremelkedés havi értéke legkedvezőbb májusban volt, amikor 8,9 százalékot tett ki a tizenkét hónappal korábbihoz képest, azóta hónapról hónapra emelkedett a pénzromlás üteme. A KSH számításai szerint az első nyolc hónapban átlagosan 9,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Leginkább a gyógyszerek (0,42 százalék) és az üzemanyagok (0,15 százalék) drágulása befolyásolta az inflációt. A központi és az önkormányzati intézkedések hatása 0,5 százalékos volt.
Tavaly augusztusban egyébként egy hónapra vetítve 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, az éves infláció pedig 13,5 százalékot tett ki. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, főzelék, friss hazai és déligyümölcs) nélkül számított fogyasztói áremelkedés 0,8 százalékos volt. Egy év alatt az élelmiszerek 2,6 százalékkal drágultak, a tartós fogyasztási cikkek ára 6,6 százalékkal, a ruházkodási cikkeké 10,2 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 12 hónap alatt 10,5, az egyéb cikkek, üzemanyagok 19,6 százalékkal drágultak.
A KSH most első ízben közölte a szezonálisan kiigazított maginflációt is, amelynek éves mértéke 11,5 százalék volt idén augusztusban. Ez a mutató az infláció úgynevezett kemény magjának alakulását mutatja, egyes élelmiszerek és az energia árváltozások kiszűrésével készül. Ez a mutató szemléletében megfelel az OECD által használtnak.
Az inflációs adatok nem lepték meg a kutatókat. Úgy vélik, nagy a valószínűsége annak, hogy az idén az éves átlagos árszínvonal-emelkedés 10 százalék körüli, de inkább ez alatti lesz.
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint az augusztusi inflációs ráta egy-két tizeddel magasabb az intézet által vártnál, a nyilvánosságra hozott adatok mégis megnyugtatóak. Az MTI-nek nyilatkozva a kutató hozzátette: a számok azt mutatják, hogy nem következett be az a negatív fordulat, amit már többen is jeleztek az elmúlt időben, és szó sincs arról, hogy az éves inflációs ráta 11-12 százalék körülire emelkedne. Hegedűs szerint az idei 8 havi, átlagosan 9,6 százalékos ráta továbbra is azt valószínűsíti, hogy az infláció az idén 10 százalék alatt marad éves átlagban, de hogy pontosan mennyi lesz, azt még nem lehet tudni. A GKI mindenesetre nem változtat előrejelzésén, miszerint 9,5-10 százalék közötti infláció várható az idén, sőt jövőre a pénzromlás további lassú mérséklődésére lehet számítani. Hegedűs Miklós úgy vélte, a kormány által jövőre 6 százalékosra taksált infláció kissé nehezen teljesíthető, ezért helyesebb lenne a realitásoknál maradni. A GKI szerint 2000-ben az éves átlagos infláció 8 százalék körüli lesz.
Oblath Gábor, a Kopint Datorg Rt. kutatási igazgatója szerint jónak mondható az augusztus havi infláció. Igaz, az idén már ez a második hónap, amikor 10 százalék fölötti a tizenkét havi ráta, ez azonban nem drámai változás. Oblath úgy véli, hogy a december/decemberi index kétszámjegyű lesz. Szerinte azért is ment feljebb az inlfáció, mert az elmúlt évi bázis igen kedvezően alakult. Az emelkedés hátterében jórészt az állhat, hogy az idén nem csökkentek olyan mértékben az élelmiszerárak, mint tavaly, s azóta az olaj ára is jelentősen megemelkedett. A emelkedést elősegítette a gyógyszerek árának növekedése is.