Erdei L. Tamás
Mazel Tov
Ősi idők óta a zsidóságot nevezik a könyv népének, s nem csupán azért, mert
az emberiség legfontosabb könyve, a Biblia ószövetségi része héber nyelven íródott.
A jelenkori magyar zsidóság elődeinek otthonaiban, munkájában és szórakozásában
is a könyvek a mindennapi élet szerves részei voltak. Ők támogatták a magyar
irodalom és a hazai zsidó kultúra meg-megújuló irányzatait. Ettől a nemes hagyománytól
az utódok sem szeretnének elmaradni, sőt folytatni kívánják azt.
A Dohány utcai zsinagóga a fesztivál idején Fotó: Somorjai László
„A XXI. századra szeretnénk felkészíteni a magyar társadalmat, és ezen belül a
magyar társadalom szerves részét, a magyarországi zsidóságot. Felhozni magunkat egy
olyan társadalom előkészítésének a szintjére, ahol a sokszínűség, az etnikai és
vallási sokféleség alapkövetelmény, és ennek tolerálása alaptörvény lesz… És
mi az üzenete az idei fesztiválnak a magyar társadalom felé? A magyar társadalom
vegye tudomásul, amit voltaképpen dédapáink már rég tudomásul vettek, aztán atyáink
már kevésbé akartak magukénak vallani, hogy ez a zsidó kultúra a magyar kultúrának
szerves része…” - nyitotta meg Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
az idei Zsidó Nyári Fesztivált.
A magyarországi zsidóság jelentős szerepet töltött és tölt be jelenleg is a magyar
könyvkultúra és könyvkiadás területén. Ezért rendezték meg a Zsidó Nyári
Fesztivál részeként az egyetemes Magyar Könyvhét mintájára a hazai zsidóság képviselői
immár második alkalommal saját könyvbemutatójukat a Dohány utcai zsinagóga előtti
Herzl téren. A magyar nyelvű zsidóság, amelynek kétharmada a holocaust áldozata
lett, nagyrészt a könyvek lapjain őrizte meg múltját, éli meg jelenét és alakítja
jövőjét. Amikor a hagyományos olvasási kultúra egyre inkább visszaszorul, a szervezők
e rendezvénynyel szerették volna fölhívni minden ember figyelmét a könyvek meghitt
világára, az olvasás élvezetére és értékeire.
A zsinagóga előtti téren elsősorban könyvek, folyóiratok, audio- és videokazetták,
CD-lemezek, valamint zsidó témájú vallási és művészeti tárgyak bemutatására került
sor. A fesztiválon tizenkét magyar könyvkiadó és öt magyar nyelvű zsidó folyóirat
vett részt. A gazdag kínálatból hadd ajánljunk most csupán három új kiadványt a
legizgalmasabbak közül.
P. Brestyánszky Ilona Budapest zsinagógái (Ciceró, 1999. 163 oldal, 2500 Ft) című, fényképekkel
gazdagon illusztrált munkája jelentős vallás- és művészettörténeti összefoglalása
a budapesti zsidó építészetnek. Mezei András verseskötete, A vég kezdete felől -
Régi és új versek (Belvárosi, 1999. 204 oldal, 980 Ft) a zsidó identitás örök múlt-jelen-jövő
dilemmáit dolgozza föl lírai formában. Per Anger Raoul Wallenberggel Budapesten (Belvárosi,
1999. 181 oldal, 980 Ft) című értékes történeti dokumentumkötet szerzője így emlékezik
vissza a híres svéd diplomatával közös mentőakcióikra: „Tulajdonképpen blöfföltünk.
Kinéztük magunknak a halálmenetekből a nagycsaládosokat, azokat, akiknél sok gyerek
volt. Rámutattunk: ők svéd védelem alatt állnak. Erre a németek kérték a papírjaikat.
Bármilyen cédulát is mutattak föl, mi rábólintottunk: igen, ez a dokumentum is
bizonyítja, hogy a mi országunk diplomáciai védelme alatt állnak ezek az emberek. Aztán
gyorsan elláttuk őket a Schutzpass-szal, beírtuk a nevüket, mindent, amit csak
akartak. A lényeg, hogy kihozhattuk őket még bevagonírozás előtt.” A kötethez nem
kisebb személyiségek, mint Tom Lantos írt elő- és Konrád György utószót.
S hogy miért a nyílt utcán ünnepelik a könyvet, annak okát Raj Tamás főrabbi a következőképpen
foglalta össze: „Azt kívánjuk, hogy a régi félelmek, amelyek a kataklizmát átéltek
zsigereiben még ott élnek, enyhüljenek, s hogy a magyar társadalom érezze, hogy a
zsidóság nem rejteget titkokat, teljes őszinteséggel mutatja be hagyományait és ősi
kultúráját, amelynek igenis ott a helye a budapesti utcákon.”