Vissza a tartalomjegyzékhez

Erdei L. Tamás
Mazel Tov

Ősi idők óta a zsidóságot nevezik a könyv népének, s nem csupán azért, mert az emberiség legfontosabb könyve, a Biblia ószövetségi része héber nyelven íródott. A jelenkori magyar zsidóság elődeinek otthonaiban, munkájában és szórakozásában is a könyvek a mindennapi élet szerves részei voltak. Ők támogatták a magyar irodalom és a hazai zsidó kultúra meg-megújuló irányzatait. Ettől a nemes hagyománytól az utódok sem szeretnének elmaradni, sőt folytatni kívánják azt.


A Dohány utcai zsinagóga a fesztivál idején    Fotó: Somorjai László

„A XXI. századra szeretnénk felkészíteni a magyar társadalmat, és ezen belül a magyar társadalom szerves részét, a magyarországi zsidóságot. Felhozni magunkat egy olyan társadalom előkészítésének a szintjére, ahol a sokszínűség, az etnikai és vallási sokféleség alapkövetelmény, és ennek tolerálása alaptörvény lesz… És mi az üzenete az idei fesztiválnak a magyar társadalom felé? A magyar társadalom vegye tudomásul, amit voltaképpen dédapáink már rég tudomásul vettek, aztán atyáink már kevésbé akartak magukénak vallani, hogy ez a zsidó kultúra a magyar kultúrának szerves része…” - nyitotta meg Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az idei Zsidó Nyári Fesztivált.
A magyarországi zsidóság jelentős szerepet töltött és tölt be jelenleg is a magyar könyvkultúra és könyvkiadás területén. Ezért rendezték meg a Zsidó Nyári Fesztivál részeként az egyetemes Magyar Könyvhét mintájára a hazai zsidóság képviselői immár második alkalommal saját könyvbemutatójukat a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl téren. A magyar nyelvű zsidóság, amelynek kétharmada a holocaust áldozata lett, nagyrészt a könyvek lapjain őrizte meg múltját, éli meg jelenét és alakítja jövőjét. Amikor a hagyományos olvasási kultúra egyre inkább visszaszorul, a szervezők e rendezvénynyel szerették volna fölhívni minden ember figyelmét a könyvek meghitt világára, az olvasás élvezetére és értékeire.
A zsinagóga előtti téren elsősorban könyvek, folyóiratok, audio- és videokazetták, CD-lemezek, valamint zsidó témájú vallási és művészeti tárgyak bemutatására került sor. A fesztiválon tizenkét magyar könyvkiadó és öt magyar nyelvű zsidó folyóirat vett részt. A gazdag kínálatból hadd ajánljunk most csupán három új kiadványt a legizgalmasabbak közül.
P. Brestyánszky Ilona Budapest zsinagógái (Ciceró, 1999. 163 oldal, 2500 Ft) című, fényképekkel gazdagon illusztrált munkája jelentős vallás- és művészettörténeti összefoglalása a budapesti zsidó építészetnek. Mezei András verseskötete, A vég kezdete felől - Régi és új versek (Belvárosi, 1999. 204 oldal, 980 Ft) a zsidó identitás örök múlt-jelen-jövő dilemmáit dolgozza föl lírai formában. Per Anger Raoul Wallenberggel Budapesten (Belvárosi, 1999. 181 oldal, 980 Ft) című értékes történeti dokumentumkötet szerzője így emlékezik vissza a híres svéd diplomatával közös mentőakcióikra: „Tulajdonképpen blöfföltünk. Kinéztük magunknak a halálmenetekből a nagycsaládosokat, azokat, akiknél sok gyerek volt. Rámutattunk: ők svéd védelem alatt állnak. Erre a németek kérték a papírjaikat. Bármilyen cédulát is mutattak föl, mi rábólintottunk: igen, ez a dokumentum is bizonyítja, hogy a mi országunk diplomáciai védelme alatt állnak ezek az emberek. Aztán gyorsan elláttuk őket a Schutzpass-szal, beírtuk a nevüket, mindent, amit csak akartak. A lényeg, hogy kihozhattuk őket még bevagonírozás előtt.” A kötethez nem kisebb személyiségek, mint Tom Lantos írt elő- és Konrád György utószót.
S hogy miért a nyílt utcán ünnepelik a könyvet, annak okát Raj Tamás főrabbi a következőképpen foglalta össze: „Azt kívánjuk, hogy a régi félelmek, amelyek a kataklizmát átéltek zsigereiben még ott élnek, enyhüljenek, s hogy a magyar társadalom érezze, hogy a zsidóság nem rejteget titkokat, teljes őszinteséggel mutatja be hagyományait és ősi kultúráját, amelynek igenis ott a helye a budapesti utcákon.”