Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Megkezdődött az őszi vadászidény

Szeptemberi nyitány: lemondott APEH-elnök (Fidesz „szürke eminenciás”), hírbehozott titkosszolgálati miniszter (a kormány második embere); VIP-betéttel kompromittált ellenzéki vezető (honvédelmi exminiszter, lehetséges leleplező), Postabank extrakamattal „befeketített” médiaszemélyiség (a regnáló politikai elitet „nehéz helyzetbe hozó” könyvkiadó). „Megkezdődött a vadászidény, s egyenként lövünk ki benneteket” - fogalmazott nem is oly rég (állítólag) egyikőjük. „Egy gengszter távozott, kettő még a helyén van” - értékelt másikuk. Forró ősz várható.


Simicska Lajos. Távozott   Fotó: MTI

Kezdődött azzal, hogy Simicska Lajos, az APEH sokat támadott elnöke a hétfői Napi Magyarországban egy nyúlfarknyi, de címlapos cikkben kifakadt személyes családi tragédiája miatt. A adóhatóság vezetője reagált Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő állításaira, miszerint nem a Simicska Lajos vezette APEH-nek kellene kivizsgálnia az egykor Simicska által jegyzett cégek - az ellenzék szerint biztosan kétes - ügyeit. Simicska nyilatkozata szerint a több hónapja ellene folyó lejáratási kampány stressz alá helyezte családját, és ennek tudja be, hogy édesapja és apósa a közelmúltban meghalt. „Az elmúlt három hónapban megöltétek az apámat, az apósomat, az Úristen irgalmazzon nektek!” - idézte az egyébként Simicska újságaként is számon tartott Napi Magyarország magát Simicskát.
Az ellenzék fenyegetőnek nevezte ezt a nyilatkozatot, Eörsi pszichiátriát, egy neves pszichiáter pedig klinikai kórképet emlegetett a kijelentés kapcsán. Kedden Simicska Lajos lemondott, melyet viharos gyorsasággal, érdemei elismerése mellett elfogadtak főnökei: Orbán Viktor és Járai Zsigmond. Mai napig vita tárgya, hogy mi áll igazából a „Fidesz szürke eminenciásaként” is emlegetett bizalmi ember távozása mögött.
Egyes források lapunkat úgy tájékoztatták, hogy heves nézeteltérés támadt Orbán és Simicska között. Hogy mi az oka, találgatják. Tény: kormányzati körökben nagyon rossznak tartották Simicska Napi Magyarország-os nyilatkozatát. Ráadásul személye, összekapcsolva az APEH-elnöki tiszttel, a közvélemény-kutatások eredményei szerint negatív hozadékot jelentett a Fidesznek. A Hetek információi szerint a másik érv: az APEH „elszegényedett”, az adórendőrség felállítása (kiváló autópark és tárgyi eszközök, kiemelt fizetés stb.), az elbocsátásokkal járó végkielégítések, a soron kívüli adóhatósági akciók - a TV2 információi szerint legalább harminc szocialistákhoz közelállónak nevezett cégnél végzett revízió - kimerítették az intézmény költségvetését; napi pénzügyi gondok léptek fel. Mindeközben az APEH-nek kellett volna „vinnie” az államháztartásba a - mindent összegezve - többletbevételeket, ami rendre elmaradt.
A közzétett indoklás mindenesetre más volt: „Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökévé történt 1998. augusztusi kinevezésem óta folyamatos és megalapozatlan támadások kereszttüzébe kerültem. Sokáig abban reménykedtem, hogy a méltatlan vádaskodások előbb-utóbb megszűnnek. Ez nem történt meg, sőt: az elmúlt néhány hónapban az állandó támadásokat családi tragédiák tetézték. Mindezek következtében benyújtottam lemondásomat” - olvasta fel Burillák Attila, az APEH szóvivője a sebtében összehívott sajtótájékoztatón Simicska Lajos nyilatkozatát. Burillák a sajtó képviselői előtt cáfolta, hogy a Napi Magyarország-beli nyilatkozatnak bármiféle köze lenne a lemondáshoz, majd a történteket Simicska sajnálatosan legyengült idegállapotára vezette vissza.
Simicskát ismerősei rendkívül jó eszű, már-már zseniális jogásznak írták le, aki üzleti ügyekben hideg fejjel tudott érvelni, a tárgyalásokat vezetni. Bár mint mondták, a hivatalos ügyeken túl hajlamos volt a „heveskedésre”. Egy nézeteltérés miatt például 1997-ben feldarabolta szomszédja kerítését. Mindenesetre - még a ellenzéki Fidesz idején - aprólékos munkát végzett a „fiúk” gazdasági hátterének megteremtésekor. Információink szerint APEH-elnöki pozíciójában már „lazább” volt: előfordult, hogy napokig nem látták a székházban, az átszervezéseket, kitüntetéseket, körleveleket helyettesei szervezték, intézték. Simicska feladatait helyettese, Vida Judit - aki tulajdonképpen mindeddig vitte a hivatal ügyeit - vette át. Vida tíz éve együtt dolgozik főnökével - ugyanahhoz a „vonalhoz” tartozik. Nem csoda hát, hogy az ellenzék őt is bírálja.
Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő a Heteknek elmondta: osztozik Simicska gyászában, de szerinte egyetlen sebzett ember sem vesztheti el anynyira a realitásérzékét, hogy vérváddal sújtsa politikai ellenfeleit. Mint elmondta: őt is akkor jelentette fel Antall József, néhai miniszterelnök, amikor édesapját elvesztette, mégsem jutott eszébe, hogy a két történést összemossa. Szerinte Simicska családi tragédiája ellenére sem szabad megfeledkeznünk az APEH vezetésére alkalmatlan pártpolitikus - makulátlannak semmiképpen sem
nevezhető - gazdasági hátteréről.
Eörsi furcsállja, hogy Orbánék az új APEH-elnök Vida Ildikó személyében ismét olyan szakemberre akadtak, aki korábban Simicska mellett a Mahir Rt. jogtanácsosa volt. „Talán a Mahir-es múlt biztosítja a részvénytársaság APEH-ellenőrzésének kitolódását” - vélte a szabaddemokrata képviselő.

VIP-lista

A Világgazdaság című napilap - amely 52 százalékban Postabank tulajdon - ugyancsak hétfőn nyilvánosságra hozott egy listát, amelyen az úgynevezett VIP-hitelekhez jutott személyek nevei szerepelnek. Azoké, akik - többnyire színészek, sportolók, újságírók, közhivatalnokok és pár politikus - kedvezményes, a piacinál jóval alacsonyabb kamatozású hitelt vehettek fel a Postabanktól, illetve a piacinál jóval magasabb kamatot kaptak a betétként elhelyezett pénzükért. Tulajdonképpen az derül ki, hogy a Postabank-lapoknál dolgozók, vagy a bank által támogatott színházban játszók, vagy a bank által finanszírozott sportegyesületnél versenyzők kvázi „munkáltatói” kölcsönhöz jutottak. A lista egyébiránt „kőkemény” banktitok.
(Szomorú tény, hogy vezető színészeknek, sportolóknak, politikusoknak és újságíróknak lakásvásárlásaikhoz - hiszen a megkérdezettek zöme ezért vett fel pár százezertől általában 4-5 millió forintig terjedő, valójában alacsony összeget - hitelekre van szükségük. Nyugat-Európában az ilyen kaliberű személyiségek nagyobb anyagi megbecsülésnek örvendenek.)
„A sportolók és művészek kedvezményes kölcsönhöz juttatását szponzorálásnak lehet tekinteni, de más elbírálás alá esnek azok a VIP-hitelesek, akik befolyással lehettek a Postabank sorsára, amelyből az utóbbi években 150 milliárd forint tűnt el” - válaszolta hallgatók kérdéseire Orbán Viktor a Magyar Rádió Krónika című műsorában. A miniszterelnök úgy vélte: nemcsak a pénz eltüntetése, hanem az akció leplezése is bonyolult feladat lehetett - utalt arra, hogy a listán újságírók, kormányzati tisztviselők, politikusok is szerepelnek. Szerinte a VIP-hitelek ügye is azt bizonyítja, hogy szabályozni kell a politika és az üzlet kapcsolatát. A kormányfő felkérte a belügyminisztert: gyűjtsék össze egy évre visszamenőleg azokat az újsághíreket, nyilatkozatokat, sajtótájékoztatókat, amelyekből banktitoksértésre lehet következtetni, és alakítsanak ki egységes joggyakorlatot azok kezelésében.
A Postabank kapcsán Borókai Gábor kormányszóvivő már korábban bejelentette: a titokgazda feloldotta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) Postabankkal kapcsolatos jelentése azon részének titkosítását, amelynek nyilvánosságra hozatala nem sért állam- vagy banktitkot. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök felkérte a KEHI vezetőjét, hogy a jelentésből készüljön összefoglaló, amelyből mindenki számára érthetővé válik: hogyan vándorolt el 150 milliárd forint a pénzintézetből.
A postabankos VIP-listával kapcsolatos kérdésre válaszolva Borókai Gábor kitért arra, hogy Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, aki Bártfai Béla közigazgatási államtitkárhoz hasonlóan szerepel a listán, már korábban tájékoztatta Stumpf Istvánt, a hivatalt vezető minisztert postabanki ügyletéről. Az államtitkárokat a miniszter felszólította, hogy térítsék meg a Postabank számára a korábban igénybe vett kedvezményt - tette hozzá, megjegyezve, hogy a visszafizetés folyamatban van.
A hétfőn nyilvánosságra hozott VIP-listák ügyében nyomozó rendőrség csütörtökön házkutatást tartott a Világgazdaságnál. Bánki András főszerkesztő a szerkesztőség előterében újságíróknak nyilatkozva elmondta: együttműködik a hatósággal, de a listát, amelyet a rendőrség keres, már megsemmisítették. Hozzátette: meglepte a rendőrség látogatása. Bánki András leszögezte, hogy a kedvezményezettek jegyzékének megjelentetése előtt jogászokkal is konzultáltak. „Mérlegeltünk minden lehetőséget, véleményünk szerint nem sértettünk banktitkot” - érvelt Bánki.
Nevek egyébként már korábban is szivárogtak ki - vélhetően időzítve az érintettek politikai szerepléseihez - az ominózus listáról: Nagy Sándor és Csiha Judit prominens szocialista képviselőké, illetve Herényi Károly MDF-es honatyáé. Ezt követően mindhárman lemondtak pártbeli tisztükről.
A most nyilvánosságra hozott listán két jelentősebb, a jelenlegi politikai aréna középpontjában lévő személyiség neve volt olvasható: Juszt László, az MTV-ből eltávolított médiaszemélyiség, aki az elkövetkezendő hetekben kívánja kiadni Tonhauser László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya egykori vezetőjének visszaemlékezéseit. A könyvtől sokan „nagy leleplezéseket” várnak. A másik „nagyvad” Keleti György, az előző ciklus honvédelmi minisztere, a nemzetbiztonsági bizottság jelenlegi elnöke. Mindketten vitatják és cáfolják a lista valóságtartalmát, mely tízmilliós nagyságrendben tulajdonít nekik betéteket.
Keleti éppen a közelmúltban említette: „Amúgy meg Kövér tanúk előtt kijelentette: megkezdődőtt a vadászati idény, s mi egyenként lövünk ki benneteket. S valóban megkezdődőtt. Postabankos VIP-ügyben felröppentették a nevemet.” (Budapesti Lap, 1999. augusztus-szeptemberi szám)

Titkosszolgálati ügy

A volt honvédelmi miniszter szerdán robbantott. A Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szerdai ülésén Keleti György, a bizottság elnöke meglepő dokumentumot tett közzé. A titkosszolgálat egyik volt tisztje közérdekű bejelentést juttatott el hozzá, amelyben beszámol egy olyan politikai indíttatású álmerényletről, melynek célja a Horn-kormány idején fedőcégként funkcionáló Pinpoint Kft. gyanúba keverése volt.
A kézzel írt, nem egészen húsz oldalas anyagot a Magyar Hírlap információi szerint július végén juttatta el hozzá Lakatos Miklós azzal a kikötéssel, hogy leszerelése után, 1999. augusztus 31-ével hozható nyilvánosságra. A beszámoló arról szól, hogy idén tavasszal egy ismeretlen személy Kövér László titokminiszter személyi titkárára hivatkozva felkérte egy önmaga ellen, megadott időben végrehajtandó álmerényletre, mely után a gyanút az MSZP-kormányzat idején fedővállalkozásként működő Pinpoint Kft.-re kellett terelnie. Az illető a Magyar Hírlap információi szerint azt állította magáról, hogy „abban a szerencsés helyzetben van, hogy az ország megtisztításában fontos szerepet tölthet be”.
Lakatos az akcióért cserébe egy bebútorozott lakást kért, megsemmisítendő Trabantja helyett pedig egy Lada Nivát. Az összekötő sokallta a tiszt igényeit, úgyhogy a kocsi és a lakás együtt még egy lőtt sebébe is került volna a titkosügynöknek. Az alku végére aztán maradt a gyújtogatás és a könnyű égési sérülés, melyeket nem sokkal a megállapodás után - a Népszabadság értesülései szerint -, május második felében Lakatos végre is hajtott a Börzsönyben: Trabantját jobban, önmagát kevésbé leöntötte benzinnel, majd meggyújtotta és közben lövéseket adott le. Égési sérülései azonban olyan súlyosra sikeredtek, hogy a megbeszélt rejtekhelyről a titkosszolgálatok központi ügyeletének munkatársai beszállították egy kórházba. Miután az akciót sikertelennek ítélték megbízói, a megállapodásban garantált javak elmaradtak, ezért Lakatos a nemzetbiztonsági bizottsághoz fordult.
Vancsik Zoltán, az MSZP frakcióigazgatója, a nemzetbiztonsági bizottság tagja szerint Keleti korrektül járt el, amikor az anyagot megküldte Kövér Lászlónak és a legfőbb ügyésznek is, hiszen ha úgymond a botránykeltés lett volna a célja, akkor a sajtóval kezdte volna a sort.
Kövér László polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter kabinetjéhez közel álló forrás a Heteket úgy tájékoztatta: a levél reakcióra alkalmatlan, megbomlott elmére valló termék. Valószínűleg vizsgálat sem fogja követni, mivel ami nincs, azt nem lehet vizsgálni. „Biztos nem volt beszámítható állapotban, amikor felgyújtotta az autóját” - véli a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársa, aki szerint „beteg emberek beadványaiból el lehet torlaszolni a Parlament kapuját. Ezért is tartja siralmasnak, hogy a nemzetbiztonsági bizottság vezetője a legfőbb ügyész figyelmére érdemesnek ítélte az anyagot. A kabinet szerint Keleti célja az volt, hogy életben tartsa a sajtóban hónapok óta tartó titkosszolgálati botránykrónikát.
Vancsik azonban meg van győződve, hogy az eset kimeríti a politikai banditizmus fogalmát. „Egy gengszter már távozott, kettő még a helyén van” - mondta a politikus, aki szerint az ügyben a tényeket (tűzoltók mentek ki helyszínre, kórházi jegyzőkönyv van az égési sérülés ellátásáról, Lakatos találkozott azzal a személlyel, aki az 1,5 milliós kazettavásárlást intézte Kövér Lászlónak stb.) nem lehet egy vállrándítással elintézni. Kövér László nemrég - ellenzéki politikusokra irányozva - kijelentette, hogy „elkezdődött a vadászidény”. Vancsik úgy ítéli meg: ez esetben a nyúl vitte a puskát. Egy polgári demokráciában ilyenkor illene lemondani - állítja.
A nemzetbiztonsági bizottság egy további tagjáról is kompromittáló információk jelentek meg. A már a Lockheed-botrányban is szereplő Szalai Annamáriáról, zalai fideszes képviselőasszonyról kiderült, hogy 1991-ben - ha csak átmeneti ideig is - egy szexújságnak volt a főszerkesztője. Utóbb, 1999-ben, már képviselőként a Fidesz kongresszusán arról beszélt: a polgári kormánynak mindent meg kell tennie, hogy a média terén is érvényesüljön a kigyensúlyozottság elve. Szalai „szenátorasszony” a konzervatív média szükségessége mellett tört lándzsát. (Az sem elhanyagolható, hogy a nyár folyamán egy másik fideszes nemzetbiztonsági bizottsági tag, Szabó Attila randalírozott egy csopaki ABC-ben. Ügyét jelenleg a Fidesz etikai bizottsága vizsgálja.)
Politikai elemzők szerint mindezek az ügyek együtt értelmezhetők. Hiszen Simicska is része volt annak a megfigyelési ügynek, melyben az „öngyújtós” Lakatos volt az egyik tanú, s melyben először a szocialista politikusok voltak megvádolva, majd fordult a kocka: az ellenzék Kövér László, titkosszolgálati minisztert gyanúsította meg, hogy titkosszolgálati magánhadsereget szervezett. Ezek az ügyek olyan őszi politizálást vetítenek előre, amely további leleplezéseket sejtet. Folytatása következik?


Hazugság vagy őrült helyzetelemzés

Interjú Finkszler Géza kriminológussal, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet osztályvezetőjével, nyugalmazott rendőr ezredessel, aki hosszabb ideig dolgozott a nemzetbiztonság területén.

- Mi lehet az önmerénylet-ügy mögött?
- Első hallásra, a valós tények ismerete nélkül azt tudom mondani: meggyőződésem, hogy ennek az egykori kollégának a kálváriája, a Trabantban-égés sztorinak semmi köze a tényleges titkosszolgálati munkához. Ilyen - azt kell mondanom - esztelenségeket komoly szolgálatok felkészült szakemberei nem csinálnak. Hacsak nem valamilyen dél-amerikai diktatúráról vagy őrült távolkeleti puccsistákról van szó. Ilyen civilizált jogállam titkosszolgálata esetében fel sem merülhet. Ez a sziklaszilárd meggyőződésem, annak a kevésnek alapján, amit az újságból olvastam. A nemzetbiztonsági munka közigazgatási rendszerben törvényesen szabályozott szakmai tevékenység: ezt az állítást tehát nem szabad komolyan venni.
- A Pinpoint Kft., amelyet szocialista-közeli vállalkozásnak mondanak - állítja ez az úriember - lejáratására lett volna a célpont.
- Nem tudom megmagyarázni, hogy alakult ki ez a történet. Sok információra lenne szükség, amivel nem rendelkezem és nem is fogok, mert nem vagyok abban a helyzetben, de hiányos ismereteim mellett is mondom: ez abszurd. Egyben nagyon határozott a véleményem: nem az az oka, amit az érintett mond - akit nagyon sajnálok, mert a jelek szerint sikertelen szakmai útja elején valahol megbicsaklott. Nincs olyan „eszement” politikai erő, és megbolondult szakmai szervezet, amely ilyen lépésre vetemedne.
- Ha mégis?
- Akkor fenntartom a jelzőket: eszement politikusok csinálnak ilyent.
- Európában van erre példa?
- Ilyen primitívre nincs. A titkosszolgálati tevékenységbe sok olyan akció belefér, amit a hétköznapi életben alig tudunk elképzelni, de mindegyiknek van logikája, szakmai szabályrendje, és ami a leglényegesebb: van helye és ideje. Amit nagyon kiélezett, háborús, vagy belső feszültségektől terhes élethelyzetben megtesz egy titkosszolgálat, azt kiegyensúlyozott társadalmi, politikai, gazdasági körülmények között eszébe sem jut megcsinálni. Magyarországon nincs az említetthez hasonló, radikális élethelyzet. Őrült helyzetelemzés kellene ahhoz, hogy valaki feltételezze: a titkosszolgálatnak úgy kell viselkednie, mint egy dél-amerikai banánköztársaságban. (Hetek)