Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-hírösszefoglaló
Kazetta-ügy: végtelennek tűnő variációk

Hitelesebbnél hitelesebb és igazabbnál igazabb változatok születtek az augusztus 22-i, ópusztaszeri események valós lefolyását illetően. A híradások, helyreigazítási utasítások, nyilatkozatok és nyílt levelek rengetege arra enged következtetni, hogy az „igazság” igencsak relatív dolog. Egyaránt igaza lehet a „megtámadott” riporternőnek, de ugyanannyi erővel Torgyán József állítása is igaz lehet: provokáció történt lejáratására.

Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az említett napon Ópusztaszeren interjút kezdett adni a Duna Tv egyik riporternőjének, majd… - és itt kezdődnek a maguk szubjektivitásában kifejezetten pontos, ám mégis eltérő beszámolók.
A riporternő szerint a videokazettát az egyik kormányőr kobozta el tőle, miután erre a minisztertől kifejezett utasítást kapott. A riporternő beszámolója alapján elkészített híranyag a Duna Tv híradójában levetítésre került, benne még azzal az emlékkel, hogy a miniszter a kazettát a forgatás folytatásának meghiúsítása végett foglaltatta le. Torgyán József viszont helyreigazítást kért és kapott a Duna Tv másnapi híradójában, melyben azt jelentette ki: nem koboztatta el a kazettát.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elítélte Torgyánt. Az FVM sajtóosztályának közleménye szerint a MÚOSZ információi „hézagosak”. Mint azt a titkárságvezető, Dr. Tallós Emil írja: „…állásfoglalása következésképp meghamisított tényálláson, valótlan kijelentéseken alapszik. Akár arról is állást foglalhatott volna, hogy a Hold a fényre vágyó »százezrek és milliók« jogainak durva megsértésével takarta el augusztus 11-én a Napot.” A történtek rövid kronológiáját a minisztériumi nyilatkozat így foglalja össze: „A miniszter úr a sikertelen interjú után kért egy kazettát a szegedi forgatóstábtól azért, hogy a felvételt később elemezhesse. A kérésre a stáb operatőre azonnal és önként kivette a kazettát a kamerából, miközben a riporternő is eltávolodott a színhelytől. Miniszter úr titkárnője ekkor az operatőrhöz lépett, és ő is kérte a kazettát. Erre az operatőr kezében a kazettával a miniszter után indult. A másik színhelyre érve az operatőr a már nyilatkozó miniszternek a kazettát nem nyújthatta át, ezért azt a kíséretében lévő civil ruhás férfinak adta, aki történetesen valóban kormányőr volt” - szól a nyilatkozat.
Az eset a vártnál nagyobb felháborodást keltett. A Duna Tv ugyan részéről lezártnak tekinti az ügyet, kuratóriumi testülete mégis tovább vizsgálja a történteket, hogy „milyen mértékben sérült az események során a törvényben rögzített közszolgálatiság és médiafüggetlenség követelménye”. A MÚOSZ a magyar újságíró-társadalom nevében határozottan tiltakozott, és úgy érvelt, hogy „mindenkinek törvényben lefektetett joga, hogy ha utóbb a maga számára kedvezőtlennek ítéli a már megfogalmazott nyilatkozatot, akkor a megjelenés előtt azt visszavonja, hozzájárulását megtagadja”. Így elkerülhető lett volna az incidens. A kazettát az ORTT is bekérte vizsgálati célzattal, a Nyilvánosság Klub pedig egyenesen büntetőeljárás megindítását kezdeményezte Torgyán ellen a Legfőbb Ügyészségnél. A szervezet biztosra megy: ha a hivatali visszaélés bűncselekményének alapos gyanúja nem „találna célba”, akár kényszerítés bűntette miatt is kész lenne eljárást kezdeményezi. Lapértesülések szerint a Legfőbb Ügyészség a Nyilvánosság Klub bejelentését nem tekinti olyan súlyúnak, hogy amiatt vizsgálatot vagy eljárást indítson.
A miniszter a későbbiekben úgy nyilatkozott a Duna Tv-nek, hogy határozott fellépése nem pusztán az illető riporternőnek szólt, hanem mint mondta: „Végre a megtisztulásnak a magyar társadalomban be kell következnie, és ez nem mehet úgy, hogy a médiák gátlástalanul azt a rágalmat találják ki bárkiről, amit akarnak”. Torgyán a neki feltett kérdést („Miniszter Úr! Az Ön kísérletei az agrárium szerkezeti átalakítására sorra széthúzást, szétválást, ellenségeskedést és érdek-összeférhetetlenségeket okoznak az agrárium társadalmában. Ezt hogyan kívánja letompítani, illetve megoldani; vagy közös nevezőre hozni ezeket az összecsapó, egyre élesebb ellentéteket?”) provokatívnak ítélte, melynek szerinte egyetlen célja az ő közszereplésének lezüllesztése az állandó magyarázkodás szintjére.