Alig hogy sikerült a cigarettázókat kitiltani a nyilvános helyekről, egy másik
negatív jelenség máris felütötte a fejét. Hiszen már több mint hetvenhat millió
amerikainak van mobiltelefonja (vagy cell phone-ja) és az éttermekben, a szomszédok nem
kis bosszúságára, adnak vagy fogadnak hívásokat. Az éles mobiltelefon-csörgés és
a gyakran emelt hangerővel folytatott beszélgetések - hiszen olykor hangosabban beszélnek
az emberek a mobilon, mint azt tennék az asztaltársukkal folytatott beszélgetés során
- nem minden vendégnek tetszenek. Ők legszívesebben újra felelevenítenék a régi
mondást : „Hallgass el és egyél.”
„Egy nagyon kellemes étteremben vacsoráztam a múlt héten - meséli egy amerikai
-, és az a pasas, két asztalra a mienktől, legalább négy-öt hívást kapott a
vacsora alatt. Az ötödik után megkértük, hogy hagyja abba. Erre megsértődött.
Vajon helytelenül jártunk el?” Az alkalmatlan időben használt mobiltelefonok olyan
rossz közhangulatot keltettek, hogy a Zagat, az USA-ban igen közkedvelt étteremkalauz
kutatást végzett olvasói körében, hogy mit szólnának a „vacsorázói jogok
nyilatkozatának” ötletéhez (angolul: diner's bill of rights), amelyben javaslatot
tennének arra, hogy legyenek mobilmentes zónák, mint ahogyan vannak füstmentes zónák
is. A válaszokból kiderül, hogy egyre erősödik a rosszallás az új technológiáknak
a nyilvános helyekre való betolakodása ellen. „Kötelezni kellene ezeket az
embereket, hogy a mobiljukat a bejáratnál hagyják, mint ahogy a Vadnyugaton a bejáratnál
le kellett tenni a puskát” - volt az egyik olvasó javaslata. Egy másik szerint: „Ezek
a faragatlan figurák hagyják otthon a rossz modorukat.” Egy harmadik pedig emígyen
nyilatkozott: „Amikor étterembe megyek, kikapcsolom a mobilom, és a kocsiban hagyom.”
Ma már az éttermek döntenek a mobilt továbbra is korlátozás nélkül használó ügyfélkör
és azok között, akik nem akarják, hogy mások hívásai zaklassák őket. Még nem
hallani olyan étteremről, ahol tisztán és egyszerűen száműzték volna a
mobiltelefont, de egyesek már igyekeznek oly módon korlátozni a használatát, hogy az
étlapon feltüntetik: „Mobiltelefon használata tilos!” A humort kedvelő pincérek
pedig azt dudorásszák, hogy „Csak semmi telefon! Csak semmi telefon!”, amikor az
egyik ügyfél beszélgetése már teljesen leuralja az éttermet. A két zóna létrehozása
egyébként is csak a nagy légtérrel rendelkező éttermekben lenne lehetséges. A
mobilokat egyébként más nyilvános helyen is „kinézik”. Egyes egyetemeken kezdik
betiltani a használatukat a könyvtárakban. Los Angeles egyik zsinagógájában pedig
felkérték a híveket, hogy ne telefonáljanak a szent helyeken. Az olyan rendszerek
használata, amelyek képesek összezavarni - és így megakadályozni - a hívásokat
egy adott körzetben, egyelőre tilos az Egyesült Államokban.
Az Államokban a mobiltelefonok száma több mint 300 százalékkal emelkedett 1994 óta,
és az éves növekedést 25 százalékra becsülik a jövőben. Az új technológia villámszerű
és tömeges betörése egyre inkább megköveteli, hogy kialakítsák a rá vonatkozó
illemszabályokat. Egyes megfigyelők pesszimisták ezen a téren, akik szerint a mindenre
elszánt egoizmus úgyis elsöpri a mások iránti figyelmesség igényét. De az udvarias
emberek felkelése már talán folyamatban van. (Le Monde)