Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Kínai nem a pápának

Kínai hivatalos szervek hétfőn közölték az ázsai katolikus hírügynökségekkel, hogy Peking megakadályozza II. János Pál pápa Hong Kong-i látogatását. A kínai elutasítás oka: Peking nyomást kíván gyakorolni minden államra, amely diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Tajvannal.

A kínai álláspont szerint a látogatás azért „nem esedékes”, mivel a katolikus állam diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Tajvannal, ilyen viszonya azonban nincsen Pekinggel - állította a Reuters hírügynökségnek a Hong Kong-i Joseph Zen püspök. A Hong Kong-i kormány számára csak akkor kerülhet ismét napirendre a pápalátogatás, ha a központi kormánnyal rendeződik a Vatikán viszonya. Peking döntése a Hong Konggal kapcsolatos külpolitikai és védelmi kérdésekben a kínai erőfitogtatás egyik újabb jele. Ez pedig az 1997-ig brit gyarmati fennhatóság alatt állt tartomány életében alighanem egy következő állomást jelenthet. Hong Kongban egyes demokrácia párti politikusok szerint az elutasítás egyértelmű eltolódás a brit uralom alatti irányvonaltól. A két évvel ezelőtti brit-kínai megállapodás az átadott tartománynak 50 évig nagyfokú autonómiát szavatolt, s Pekingnek csak a kül- és védelempolitikai kérdések feletti befolyást hagyta meg. E jogával a kínai vezetés egészen május 7-ig, a belgrádi kínai nagykövetség NATO-bombázásáig nem élt, ezután azonban az amerikai vadászgépeket és anyahajókat kitiltotta Hong Kongból.
Peking kész fegyveres erőt is bevetni Tajpej ellen, ha Lí Teng-hui tajvani elnök továbbra is ragaszkodik az önálló Tajvan állam deklarálásához - írta a The South China Morning Post című Hong Kong-i lap. Kína „a megfelelő erő bemutatását” tervezi, ami egy Tajpej által ellenőrzött sziget megszállását is jelenti. Ennek terveit a kínai vezetők zárt ajtók mögött rendezett éves nyári ülésükön már elő is készítették - véli a lap. A Tajpej és Peking közötti több éve tartó feszültség a múlt hónapban éleződött ki, mikor Lí elnök bejelentésével Tajvan egy újabb lépést tett a függetlenség felé vezető úton. Kína Tajvanra mint renegát tartományára tekint, amellyel ugyan már az 1949-es kínai polgárháború óta nincs politikai egységben, annak formális elszakadásra irányuló törekvéseit ugyanakkor minden eszközzel igyekszik megakadályozni.