Vissza a tartalomjegyzékhez

Eperjesi Ildikó
Iszlám kihívás Moszkvának

Oroszország újabb háború küszöbére sodródott, ez alkalommal az észak-kaukázusi Dagesztánban. A dagesztáni vezetés kérésére Oroszország nagylétszámú katonai csapatokat küldött az autonóm köztársaságba, miután szélsőséges iszlám vahabita fegyveresek több hegyi települést foglaltak el.


Helikopteres orosz őrjárat a dagesztáni határ felett. Erősödő szeparatizmus     Fotó: MTI

Oroszország számára Dagesztán stratégiai jelentőséggel bír: az országon halad át a Kaszpi-tengert és a Fekete-tengert összekötő kőolajvezeték. Moszkvában eközben az orosz rendőrség terrorakcióktól tartva fokozottan védi a közintézményeket és a forgalmasabb helyeket.
Az orosz katonai egységek az iszlám szélsőséges áramlatát képviselő vahabiták lázadásának leverésére érkeztek a térségbe. Az iszlám fundamentalisták célja, hogy elszakítsák Dagesztánt Oroszországtól, s újraegyesítsék Csecsenföldet és Dagesztánt egy iszlám államban, hasonlóan a XIX. századi államalakulathoz. Csapataikban több mint kétezer kitűnően kiképzett és felfegyverzett muszlim harcol, köztük csecsen zsoldosok. Samil Bászájev ismert csecsen osztagparancsnokot kérte fel szerdán a dagesztáni iszlám sura (tanács), hogy álljon a köztársaság függetlenségéért indított szent háború élére. A Csecsenföldön vahabita kiképzőbázisokat fenntartó, szaudi származású Hattab parancsnok is dagesztáni invázióval fenyegetőzik.
Megfigyelők szerint a vallási összetűzések mögött a klánok hatalmi harca húzódik. Dagesztánban a hatalom több nemzeti-pénzügyi klán kezében van, s a vahabiták valószínűleg a kialakult egyensúly megbontására törekszenek. A dagesztáni befolyási övezetek átalakítására irányuló korábbi kísérletek is komoly feszültséget keltettek, véres bombamerényletek jelezték a klánok közötti küzdelmet. A dagesztáni nemzetségek vezetői nyilvánvalóan nem kívánnak osztozkodni a vahabitákkal a hatalmon. A moszkvai sajtó szerint hívei Bászájevnek a „muszlim Che Guevara” szerepét szánják, egy különbséggel: a háborút nem az eszmékért, hanem a tengeri kijáratért és a Kaszpi-tengeri olajért vívják.
A vahabiták a dagesztáni hegyvidéken már tavaly „iszlám falvakat” hoztak létre, amelyek nem engedelmeskednek a fővárosnak, Mahacskalának, s most a csecsen-dagesztáni határ mellett is szélesíteni akarják az iszlám befolyási övezetet. A határvidéken tavasz óta folyamatosak az összetűzések. Egyes források szerint a vahabiták szeptemberben lázadást akarnak kirobbantani Mahacskalában: a beszivárgott fegyveresek tömegével ejtenének túszokat, hogy lemondásra bírják a jelenlegi dagesztáni vezetést.
Az Izvesztyija című moszkvai lap arra figyelmeztet, hogy a dagesztáni események könynyen Oroszország végleges széthullásához vezethetnek. A köztársaságban megkezdődött az, amitől Moszkva leginkább tartott: a helyi lakosság felfegyverzése. Az Izvesztyija szerint a mahacskalai vezetésnek most két választása van: vagy szakadár politikára átváltva minden rosszért Moszkvát hibáztatja, vagy pedig a népharag elsöpri a dagesztáni államtanácsot és a köztársasági kormányt.


Erőszak és sária

Az orosz Nemzetiségi Politika Minisztériuma szerint 1991 és 1999 között 21 ezer oroszt öltek meg Csecsenföld területén. 1989-től tíz év alatt a Csecsenföldön élő oroszok száma a tizedére, 29 ezerre csökkent. Állandó atrocitások, verések, zaklatások, betörések érik őket is. Mintegy nyolcezer orosz nemzetiségű polgárt raboltak el eddig csecsen fegyveresek váltságdíj reményében, ezenfelül számos külföldi is a csecsen emberrablók fogságában találta magát, köztük a tavaly júliusban nyolc hónap után kiszabadult két magyar fogoly. (Egyikükkel, Oláh Sándorral készül exkluzív interjú a Hetek 1999. január 16-i számában jelent meg.) Az 1994-96-os függetlenségi háború óta Csecsenföld Oroszország számára irányíthatatlanná vált.
Csecsenföldön sokan az iszlám jogrend, a sária bevezetése mellett kardoskodnak. Egyes vélemények szerint mindenki át szeretne térni a köztársaságban a sáriára, bár senki nem tudja megmagyarázni, mit is jelent ez a rendszer a gyakorlatban. Mindenesetre néhány törvényt már sikerült körvonalazniuk a csecsen vezetőknek:
A házastársi hűtlenség a sária szerint halálra kövezéssel büntetendő, a lopás a végtagok nyilvános amputációjával. A homoszexualitás halálbüntetést von maga után, ugyanígy a gyilkosság és erőszakos nemi közösülés. Az iszlámnak nem megfelelő viselkedés: az alkohol- és drogfogyasztás, az illetlen öltözködés nyilvános ostorozással és vesszőzéssel büntetendő. A sária alighanem Dagesztán számára is kihívást fog jelenteni, hiszen az iszlám forradalmat a csecsenek most a szomszédos köztársaságba akarják exportálni.