Vissza a tartalomjegyzékhez

Pátkai Mihály
Megszülethet a tökéletes ember

Amerikai tudósok egy csoportja embriók klónozására készül, egy másik kutatócsoport pedig emberi és tehénembriók összeklónozását tűzte ki céljául. A The Washington Post hasábjain olyan tudósok nyilatkoztak, akik maguk is részt vesznek a kísérletekben. A magánkezdeményezés része annak az embriókutatási projektnek, amelynek során betegségek korai kezelését kutatják - néhány tudós szerint ez előkészíti az utat az első klónozott csecsemők megszületéséhez.


A sejtosztódás fázisai. Tehenek és emberek

A kaliforniai Geron Corporation és a Massachusetts állambeli Fejlesztett Sejt Terápia (ACT) nevű cég már el is kezdte saját embrióik előállításának programját. A cégek saját bevallásuk szerint nem teljesen kifejlett emberi és hibrid klónokat szándékoznak létrehozni. A klónozott embriókat arra akarják felhasználni, hogy belőlük egy újonnan felfedezett sejtet kivonjanak, amely esetleg segítséget nyújthat krónikus betegségek, például a cukorbetegség vagy a Parkinson-kór kezelésében.
Ez a két program az első nyílt erőfeszítés arra, hogy emberi embriókat hozzanak létre klónozás útján. Az első olyan erőfeszítés is egyben, amelynek során tudósok kifejezetten azért hoznak létre embriókat, hogy belőlük hasznos sejteket nyerjenek - pontosan ezt tiltotta meg Bill Clinton amerikai elnök négy és fél évvel ezelőtt az Egyesült Államokban a szövetségi pénzből finanszírozott tudósoknak. A privát szférában azonban ez továbbra is legális maradt.

A koravén Dolly

A helyzetet tovább bonyolítja az a tény, hogy a kísérletek önkéntelenül is és nagyon hamar hozzá fognak segíteni sokakat ahhoz, hogy az emberi klónozás útjában még fennálló technikai akadályokat leküzdjék. Azt követően, hogy valaki létrehoz egészséges emberi embriókat, a következő lépés már csak az, hogy ezeket az embriókat egy nő méhébe ültetve megvárják, hogy megszülessen a klónozott élőlény. Látva ezt az aprócska lépést a sejtkutatás és a klónozás között, sokakban felvetődnek a jogi és erkölcsi kérdések a klónozással kapcsolatban.
Azoknak, akik szerint az emberi élet a fogantatáskor kezdődik, az embrió is különleges figyelmet és védelmet érdemel, ezért az embriók kísérleti célokra való felhasználása a gyilkossággal egyenlő. „Lehet, hogy a tudósok azt mondják, hogy ők csak sejtekkel kísérleteznek - jegyzi meg George Annas bioetikus, a Bostoni Egyetem egészségügyjog professzora. - Ők ezt mondják, de ezt nagyon sokan nem fogják bevenni.”
A klónozási technikák azonban fiatalok és megbízhatatlanok. Egy nemrégiben megjelentetett vizsgálatban kimutatták, hogy Dolly, a híres klónozott bárány kromoszómái ijesztően idősebbeknek mutatkoznak valódi koruknál. Más vizsgálatok is kimutattak rendellenességeket a klónozott állatokban. A tudósok szerint mindenképpen tökéletesednie kell a klónozási eljárásnak ahhoz, hogy emberek sokszorosítására kipróbálják.
A tudósok azzal érvelnek, hogy a klónozás rendkívül hatásos módja lehet betegségek kezelésének. Betegeket klónozva azokkal genetikailag megegyező embriókat hoznának létre - nem abból a célból, hogy azokból teljesen kifejlett egyedeket neveljenek fel, hanem hogy azok sejtjeit felhasználva kezeljenek betegségeket.
Ez az, amin a Geron és az ACT tudósai dolgoznak. A gyakorlat azonban nagyon is megkérdőjelezhető. Így olyan élőlényeket hoznának létre, amelyek egyébként nem születnének meg, méghozzá abból a célból, hogy utána elpusztítsák azokat és sejtjeiket orvosi célokra használják fel. Számos vallási felekezet vezetője mellett Bill Clinton amerikai elnök Nemzeti Bioetikai Tanácsadó Hivatalának tagjai is szót emeltek már a gyakorlattal szemben.
A Geron cég által végzett kutatások során egy emberi sejt - például egy hámsejt - génjeit egy ivarsejtbe ültetik, amelynek DNS-ét előzőleg eltávolítják. Megfelelő körülmények között a létrehozott sejt osztódni kezd és az eredeti hámsejt tulajdonosával genetikailag azonos embrióvá válik.
Az ACT megközelítése kissé különbözik a Geronétól. Az ATC kutatói emberi sejteket tehenek ivarsejtjeivel próbálnak egyesíteni. A cég először 1995-ben próbálkozott a módszerrel. Akkor az egyik kutató szájából nyertek ki egy sejtet, amelyet egy tehén ivarsejtjébe ültettek, amelynek génjeit előzőleg eltávolították. Amikor nyilvánosságra hozták a kísérletet, az eset nagy port kavart. Részben azért, mert néhány gén még megmaradhat az ivarsejtekben, és ennek következtében a fajok keresztezéséből genetikai hibrid jönne létre. A kutatásokat akkor a rengeteg etikai vita miatt leállították. A cég sejtbiológiával foglalkozó részlegének igazgatója azonban a napokban megjelent interjúiban kijelentette, hogy a kísérleteket most újból elkezdik.

Genetikai késleltetés: nyugdíjasból tinédzser?

Ha a kutatások ebben az ütemben haladnak - és ha akad egy olyan „bátor” orvos, aki egy klónozott embriót beültet egy nő méhébe - egyes tudósok szerint az első emberi klón akár két éven belül is megszülethet.
1997-ben egy Harvardon végzett, húsz éves gyakorlattal rendelkező orvos, Richard G. Seed bejelentette, hogy céltudatosan készül emberek klónozására. A hatvankilenc éves orvos jelenleg támogatókat próbál szerezni egy emberklónozó klinika létrehozása céljából. Amennyiben az Egyesült Államokban betiltják az ilyen kísérleteket, Seed Mexikóba fog utazni, hogy ott fejlessze ki és tökéletesítse az ember klónozásának technikáját.
Seed az internetes honlapján keresztül igyekszik szponzorokat és önkénteseket toborozni, akik készek lennének ilyen kísérletekben részt venni. Seed négy pontban összegzi, hogy szerinte milyen haszna van az emberek klónozásának:
1. A klónozás a terméketlenség jogszerű gyógymódja. 2. Klónozás útján helyettesíteni lehet egy elveszett szerettünket - például egy autóbalesetben tragikusan meghalt gyermeket - egy utólagos „ikerpárral”. 3. Az emberek klónozása áttörést fog hozni a kutatás területén, amely az emberiség hasznára lesz azáltal, hogy az orvostudománnyal és a biológiával kapcsolatos ismereteink robbanásszerűen növekedni fognak. 4. Az ember klónozásával egy hatvanöt éves személy korát vissza lehet állítani nullára. Nem tudománytalan azt feltételezni, hogy idővel egy hatvanöt éves embert újra huszonöt évessé tudnánk tenni! - állítja Seed.
Amellett, hogy a klónozást sokan etikátlannak tartják, számos tudományos érv is létezik a klónozással szemben. Az eljárás ellenzői szerint a klónozás csökkenti a genetikai változatosságot. Klónok tömegének a létrehozása pedig azzal a kockázattal jár, hogy létrejön egy genetikailag teljesen azonos populáció. Ez a csoport pedig teljesen ugyanazokra a betegségekre lenne hajlamos - egyetlen betegség ki is pusztíthatná az egész populációt. Így elképzelhetővé válhat akár az is, hogy az egész emberiséget egyetlen vírus pusztítsa el. De az is elképzelhető, hogy egy állatfajt pusztít ki egy vírus, mint például a kergemarha-kór. Ez katasztrófális élelmiszerhiányhoz vezetne.

Vagy fordítva?

A klónozás jelenleg rendkívül drága eljárás. Sok-sok pénzre és még több tapasztalatra van szükség hozzá. Ian Wilmutnak és társainak 277 próbálkozásába tellett, mire létrehozták Dollyt. Létezik ugyan már egy modernebb klónozási eljárás, de még ezzel az eljárással is csupán minden ötvenedik próbálkozás jár sikerrel.
Az emberek klónozásával kapcsolatos kísérletek előbb-utóbb az emberek klónozásához fognak vezetni. Az ember klónozása pedig előbb-utóbb az utódok genetikai manipulálásához vezet. A klónozással kapcsolatos ellenvetések középpontjában pedig éppen ez áll: a még fejlődésnek nem indult embrió manipulálásának kérdése. Elképzelhető az, hogy a tudósok egy kisbaba genetikai kódját megváltoztatják pusztán azért, hogy a gyermek szeme színe más legyen, vagy hogy a gyermek ellenállóbb legyen bizonyos betegségekkel szemben.
Mivel a klónozott élőlényt egy idősebb egyedből hozzák létre, felmerül az a kérdés is, hogy a klón várható életkora nem lesz-e kevesebb a donorénál? A Dollyn végzett legutóbbi vizsgálatok azt látszanak igazolni, hogy nemcsak hogy fiatalabb korban fog elpusztulni a klón, de más rendellenességek is felbukkannak nála.
Egy úgynevezett „genetikai szűrővizsgálattal” az abortusz is sokkal könnyebbé válhat. A klónozással létrehozható a „tökéletes ember”, illetve olyan genetikailag deformált embertípus, akinek az átlagnál nagyobb fizikai ereje van, értelmileg azonban fogyatékos. Amennyiben az emberek klónozását tökéletesítik, genetikai szempontból nem lesz többé szükség férfiakra. A klónozás romboló hatással lehet a családi kapcsolatokra is. Egy felnőtt DNS-éből született gyermek az apjának vagy az anyjának a genetikailag késleltetett mása.


Hogyan klónozzunk embert
(1.1-es verzió):
1. A klónozásra szánt emberi sejteket addig gondozza, míg megfelelő készlettel nem rendelkezik.
2. A sejteket helyezze egy hordozóközegbe. Ebben a sejtek életben maradnak, de abbahagyják az osztódást és nyugalmi állapotba kerülnek. Valószínűleg ezen a ponton veszítik el a sejtek jellegzetességeiket, és újból visszaáll egységes jellegük.
3. Amikor a sejtek ilyen nyugalmi állapotban vannak, vegyen egy megtermékenyítetlen emberi petesejtet. A petesejt magját távolítsa el. Igyekezzen a sejtben minél kevesebb kárt tenni; a sejt magját eldobhatja.
4. Az egyik nyugalmi állapotban lévő sejtet teljes egészében ültesse be a pete körül található burokba a pete mellé.
5. Elektrosokkolja a petét. Az elektrosokk a két sejt fúzióját okozza, így ránézésből tudni fogja, hogy meddig kell még sokkolnia a sejteket. Az emberi génprogram újraindulását a donor sejt proteinjeleinek a petesejt proteinjeleivel való kicserélődése váltja ki, az elektrosokk ugyanakkor elősegítheti azt, hogy a proteinjelek a mag membránjára is hatással legyenek.
6. Az utolsó három lépést ismételje meg, amíg megfelelő számú klónhoz nem jut. Számíthat arra, hogy a klónok közül sok nem fog életben maradni a sejtdeformálódás és más károsodások miatt. Az embriókat engedje fejlődni és osztódni néhányszor egy emberi petesejtnövesztő közegben.
7. Az embriókat ültesse be nőkbe, akik majd kihordják és megszülik a klónokat.
A fenti recept tavaly jelent meg az interneten Arthur Kerschen tollából. Kerschennek a Princetoni Egyetemen tanító klónozási specialista, Dr. Lee Silver adott tudományos tanácsokat.


A klónozás története

1885 - August Weissmann kijelenti, hogy a sejtek minden sejtosztódással veszítenek genetikai információikból.

1902 - Walter Sutton bebizonyítja, hogy Weissmannak nincs igaza. A kromoszómák az osztódás során is megtartják genetikai információikat.

1902 - Hans Spemann egy gyíkembriót kettéosztva bebizonyítja, hogy a korai állapotban lévő embriósejtek megőrzik mindazokat a genetikai információkat, amelyek szükségesek egy új egyed létrejöttéhez.

1952 - Briggs és King ebihalakat klónoznak.

1953 - Watson és Crick megadják a DNS szerkezetét.

1958 - F. C. Steward répagyökérből egész répa növényeket hoz létre.

1962 - James Gurdon azt állítja, hogy békákat klónozott felnőtt békák sejtjeiből.

1969 - Shapiero és Beckwith izolálják az első gént.

1972 - Paul Berg létrehozza az első rekombináns molekulákat.

1973 - Cohen és Boyer létrehozzák az első rekombináns organizmusokat.

1977 - Karl Illmensee azt állítja, hogy egyetlen szülőből létrehozott egereket.

1978 - David Rorvik könyve Az Ő saját képére: az ember klónozása címmel, világszerte kirobbantja a vitát a klónozás etikusságát illetően.

1980 - Anada Chakrabarty olajfaló mikroorganizmusokat hoz létre, amelyeket az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala - bírósági tárgyalások sora után - szabadalomként bejegyez. Ezt követően minden „emberek által létrehozott, élő mikroorganizmus szabadalmaztatható”. Így jött létre a modern multimillárd dolláros biotechnológia-ipar.

1983 - Kary B. Mullis kifejleszti azt a láncreakciós technikát amellyel kivitelezhetővé válik a gyors DNS-szintézis.

1984 - Steen Willadsen embriósejtekből birkákat klóznoz.

1986 - Steen Willadsen differenciált sejtekből szarvasmarhát klónoz.

1990 - A Genome cég emberklónozási projektje kezdetét veszi.

1996 - Megszületik az első, felnőtt állati sejtekből klónozott állat, Dolly.

1997 - Richard Seed bejelenti, hogy embert fog klónozni.

1998 - Wilmut és Cambell létrehozzák Pollyt, az első olyan klónozott állatot, amelyben emberi gén is található.

1998 - Teruhiko Wakayama létrehoz három genetikailag azonos egérgenerációt.