Vissza a tartalomjegyzékhez


Magyarország, a sztárgazdaság

A Financial Times a közelmúltban egy Magyarországról szóló írást jelentetett meg, amelyben a közép-kelet-európai térség legsikeresebb gazdaságának nevezi az országot, miközben arra figyelmeztet, hogy az árvizek okozta költségvetési többletkiadások, a felpuhuló költségvetési szigor és a koalíciós adok-kapok játék miatt elúszhatnak ezek az eredmények.

Az 1999. évre szóló költségvetést már megszületésekor sok bírálat érte optimista feltételezései miatt, ami az akkori nemzetközi helyzetben (orosz, távol-keleti pénzügyi válság) nem is volt túlzás, de még az akkori bírálók sem láthatták, amit a természet tud okozni özönvízszerű esőzésekkel, évszázados rekordokat döntő csapadékmennyiségekkel, belvízzel, árvízzel. A túlzott optimista költségvetés vádja igazolódni látszik: júniusig az egész évre tervezett költségvetési hiány 89 százalékát már „teljesítette” az ország, a kiadások 391 milliárd forinttal haladják meg a bevételeket. A korábban előrejelzett 4-5 százalékos bruttó hazai termék növekedés helyett csak 3,7 százalék várható, a kilenc százalékos inflációs előrejelzést is módosítani kellett 9,6 százalékra, a hiány elérheti a GDP 4,7 százalékát a tervezett 4 százalékkal szemben. A külföldi tőke beáramlása is lelassult, a tavalyi első félév 951 millió dollárjával szemben az idén csak 500 millió dollár volt az eddigi működőtőke-beáramlás. A folyó fizetési mérleghiány májusig elérte a 835 millió dollárt, és az import további növekedése miatt év végére elérheti a 2,73 milliárd dollárt, a GDP 5,7 százalékát.
Magyarország már korábban is volt nehéz helyzetben, 1990-ben és 1995-ben is. De a mostani helyzetről szólva az elemzők igen frusztráltak, mivel ezeknek a problémáknak a gyökere politikai természetű, és elkerülhetők lennének. Az 1944 óta fennálló kormányok közül ez az első valódi koalíciós kormány, ahol a koalíciós partner nem csak toldalék, hanem amit akar, azt keresztül is viszi.
Ugyanakkor a kormányfőben sincs meg az akarat a költségvetés kiegyensúlyozására, a gazdasági változások továbbvitelére. A Fidesz győzelme is részben az 1995-ös megszorító intézkedésekkel való szembefordulás visszahatásának köszönhető, holott a Bokros-csomag hozzájárult az infláció leszorításához, a lendületes gazdasági növekedés megindulásához, ahhoz, hogy Magyarország Kelet-Közép-Európa sztár-gazdaságává váljon.
A Financial Times szerint Orbán Viktor nem különösebben hallgat közgazdászokra, belső köréhez sem tartozik egy sem. A 2000. évi költségvetés irányadó lesz a jövővel kapcsolatban: folytatódnak a reformok, vagy Magyarország elveszítheti a térség „sztárgazdasága” megtisztelő címet. (Gy.O.)