Vissza a tartalomjegyzékhez

LUKÁCS ANDRÁS
Rövid intermezzo

Míg Magyarországon a szokatlan intenzitású esőzések miatt elgondolkodhatunk, vajon egy új időjárási korszak köszöntött-e be, addig az Egyesült Államokon június közepén végigsöprő hőhullám arra utal, hogy arrafelé minden a globális felmelegedés rendes kerékvágásában történik. Nálunk a kutatók még gondolkodnak azon, hogy mi okozza a jelenlegi „esős évszakot”.

A globális felmelegedés szó manapság már közhellyé vált; „minél többet beszélünk róla az emberek annál kevésbé aggódnak a globális felmelegedés miatt” - állította John Immerwahr az Amerikai Geofizikai Társaságnak a felmelegedés hatásait kutató csoport vezetője kéthete az amerikai Time magazinban. A közvélemény közömbösségének ellenére a felmelegedésnek egyre több negatív hatása vált ismertté az elmúlt évtizedekben egészen a legutóbbi időkig. A Time hivatkozott egy olyan tanulmányra, amely kimutatta, hogy 57 pillangófajta változtatta meg repülésének útirányát a megváltozott hőmérsékleti viszonyok miatt.

Viták az USA-ban

Pontos és a mai meteorológiai előrejelzésekhez használható meteorológiai adatok az 1880-as évek óta állnak rendelkezésünkre. Ezek alapján a föld jelenleg mintegy 0,5 Celsius fokkal melegebb, mint a századfordulón. A fél fokos hőmérsékletnövekedés első ránézésre nem tűnik jelentősnek, jelenlegi becslések alapján ez az érték azonban jóval nagyobb, mint az elmúlt 600 évben bekövetkezett klímaváltozás. Ha a jelenlegi folyamat tovább tart, akkor „2100-ra további 2 Celsiussal nő a hőmérséklet, a tengerek vízszintje pedig 50 centiméterrel fog emelkedni” - nyilatkozta a Scientific American szaklapnak Andrew Weaver a Victoria Egyetem kutatója, az ENSZ által működtetett Klímaváltozás Nemzetközi Bizottságának tudósa.
Felvetődik a kérdés, vajon mi áll e jelentős klímaváltozás mögött. Ennek lehetnek természetes okai is, ilyenek a föld pályájának módosulása; a napfolttevékenység, azaz a nap által kisugárzott energia egyfajta megnövekedése; a vulkáni kitörések, valamint az óceánok és a légkör véletlenszerű viselkedése. Az említett természetes jelenségeknek nem mindegyike vezet azonban melegedéshez. A vulkáni kitörések nyomán a légkörbe kerülő apró részecskék fényvisszaverő hatása miatt az adott régióban a hőmérséklet csökkenhet. Ez történt a Pinatubo vulkán 1991-es kitörése után, amikor is a hőmérséklet két évre lecsökkent.
A klímaváltozás másik legfontosabb oka azonban a környezetszennyezés. Azok az ipari cégek, amelyek ebben a folyamatban részt vesznek, ezt természetesen másképp látják. A Time beszámolója szerint ezek a cégek megközelítőleg 13 millió dollárt költöttek reklámokra, amellyel a kyotói egyezmény - amely szigorítani akarja az ipari tevékenységet e szempontból - szenátusi ratifikációját akarták megakadályozni.
Peter Kelly, a Nemzeti Környezetvédelmi Bizottság szóvivője szerint ezek a reklámok arról akarták meggyőzni a lakosságot, hogy „nincs probléma vagy pedig túl drága lenne megoldani”. Probléma márpedig van, méghozzá igen jelentős. Az ipari tevékenység, valamint az olyan egyszerű tevékenységek, mint az autózás jelentős mennyiségű üvegházgázt juttat a légkörbe. Az üvegházgázok - ezek közül legismertebb a CO2 - elnyelik majd visszasugározzák a hosz-szúhullámú infravörös sugarak egy részét, melynek következtében nő a földközeli
hőmérséklet. Érdemes megjegyezni, hogy ha az atmoszférában egyáltalán nem lennének úgynevezett üvegházgázok, a föld hőmérséklete a 15 Celsius átlagos felszíni hőmérséklet helyett 34 Celsiussal hidegebb lenne azaz minden befagyna. „Jégkorszak” köszöntene a Földre.

Magyarország és
a globális felmelegedés

A klímaváltozás tehát a természetes jelenségek, valamint az üvegházhatás együttes következménye. Elméletileg a vulkáni kitörések és az ipari szenynyezések során levegőbe kerülő finom részecskék hűtő hatása, valamint az ugyancsak környezetszennyezéssel levegőbe juttatott üvegházgázok melegítő hatása ki is egyenlíthetnék egymást. Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa azonban arról számolt be, hogy a legújabb kutatási eredmények szerint az üvegházhatás egyértelműen domináns, azaz a Föld tovább melegszik.
Az üvegházhatás ismeretében a következő egyszerű képünk alakulhatott ki az időjárás alakulásáról: enyhe és nedves telekre, valamint meleg, száraz nyarakra számíthatunk. Ez a trend érvényesült mindeddig Magyarországon is; szenvedett is tőle a lakosság, de legalább világos volt, hogy ez az üvegházhatás következménye. Jelenleg a kérdés az, hogy a tavaly ősszel kezdődött erősen csapadékos időjárás, hogyan illeszkedik a globális felmelegedésről és a klímaváltozás eddigi trendjéről alkotott képbe. Mika János szerint elképzelhető, hogy a csapadékos időszak egy rövid intermezzo az eddigi száraz és az ezután következő ugyancsak száraz időszak között. Bártfai Erzsébet, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa szerint arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy az időjárásban jelenlevő periodicitás miatt időszakosan lehetnek esősebb időszakok is; ilyen esősebb időszakok voltak már 1958-ban, 1979-ben, valamint a kilencvenes évek elején. A jelenlegi csapadékos időszak nem várt fordulata azonban az esők intenzitása, és ez már lehet a globális felmelegedés következménye. Mindkét szakember megjegyezte: bár vannak elképzelések, de ma még nem tudni egyértelműen, hogy mi áll a jelenlegi rendkívüli időjárás hátterében.
Hazánkban mintegy 300 éve nem volt ebben az időszakban ilyen mérvű esőzés. Mika János megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban csökkent a légkörbe jutó - ipari tevékenység melléktermékeként keletkező, savas esőt okozó - szulfátmennyiség, amelynek következményeként szintén kialakulhatnak esők, hiszen a légkörben található víz nem tapad rá a kisméretű porszemcsékre - vagyis nem porlasztódik el a légtérben -, s így nagyobb a valószínűsége a nagyméretű esőcseppek kialakulásának, egyúttal az esőnek. Mindemellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a globális felmelegedés következtében csökken az óceánok önmozgásának sebessége, amely szintén hatással lehet az európai időjárás csapadékosságára.