Bonaparte Napóleon és Horatio Nelson brit admirális leszármazottai lélegzetvisszafojtva
figyelték, amint mélytengeri búvárok felszínre hoztak egy 46-os kaliberű bronzágyút
Egyiptom partjai előtt, ahol elődeik valamikor egymással harcoltak. A 600 kilogramm súlyú
löveg egyike az 1798-as nílusi csatában elsüllyesztett francia zászlóshajó, a
L'Orient 120 ágyújának. Franck Goddio, a Párizsban székelő Európai Tengerészeti Régészeti
Intézetének elnöke elmondta, hogy a lőszerkamrában bekövetkezett két nagyerejű
robbanás küldte tengerfenékre a zászlóshajót tíz kilométerre Alexandria kikötőjétől.
A robbanás ereje 60 méter távolságban szórta szét a hajó roncsait, ebből arra következtetnek,
hogy mintegy 800 ember halt meg kevesebb mint félmásodperc alatt. Nelson admirálisnak a
francia flotta fölött aratott győzelme meghiúsította Napóleon reményeit, hogy
keleti birodalmat hozzon létre.
„Levéltárak anyagának és az elsüllyedt hadihajók horgonyai elhelyezkedésének
tanulmányozása révén sikerült pontos térképet készítenünk a (francia) flottának
a L'Orient felrobbanása előtti elhelyezkedéséről” - jelentette ki Goddio az
AFP-nek. A régész szerint a zászlóshajó roncsai körül végzett kutatás eredményeként
több ezer műtárgyra, valamint arany pénzérmékre bukkantak. A robbanás ereje cipőket,
ruhafoszlányokat, ezüstneműket, konyhaedényeket és egy aranyból készült vödröt
szórt szét a hajó körül. Az ütközetben 1700 francia tengerész esett el, maradványaik
egy részét is megtalálták. Az arany, ezüst és bronz pénzérmék közt százával
vannak a IV. Lajostól XVI. Lajosig uralkodott francia királyok által veretett érmék,
és meglelték a franciák által megostromolt máltai kincstár érméinek egy részét
is. A L'Orient roncsait 1983-ban találta meg egy francia búvár, és Goddio azóta
kutatta azokat. Colin White, a brit Királyi Haditengerészeti Múzeum helyettes igazgatója
elismeréssel jelentette ki: A Goddio által vezetett ásatások hozzásegítették a történészeket
ahhoz, hogy pontosan rekonstruálják a tengeri ütközet lefolyását.
Napóleon 1798-ban támadta meg az akkor az Oszmán Birodalom részét képező
Egyiptomot, hogy kiterjessze Franciaország tengerentúli birodalmát, és ellenőrzése
alá vonja az Indiába vezető útvonalat. Júliusban szállt partra Alexandriában
kereskedők és tudósok által kísért 38 ezres seregével, amelyet több mint 300 hajó
szállított. Az erős szél és egyik hajója elsülylyedése arra késztette a francia
hadvezért, hogy flottája 13 hajóját az Abu-Kiri-öbölben hagyja és Breuys admirálisra
bízza. Taktikai hibának bizonyult azonban húsz napon át védtelenül hagyni flottáját
Abu-Kir előtt, mégpedig Breuys tengernagy parancsnoksága alatt. Nelson küldetése az
volt, hogy a francia flottát megsemmisítse. Addigra a brit admirális már 4 hónapja
barangolt a Földközi-tengeren Napóleon flottáját kutatva. Breuys azt hitte, hogy van
ideje a csatára való felkészülésre, nem tudta, hogy Nelsonnak már kész terve volt
arra az esetre, ha megtalálja a francia hajókat. Nelson augusztus 1-jén délben vette
észre Napóleon flottáját és a maga 14 hajójával még kora este megtámadta azt,
hatalmas vereséget mérve rájuk. Miután az angolok megsemmisítették a francia flottát
Napóleon elhagyta Egyiptomot 1799-ben, és soha nem tért oda vissza. (CNN-MTI)