Vissza a tartalomjegyzékhez

PAPP LEVENTE
EU-tagság 2004-ben

Az EU-tagságra pályázó éllovas országok közül az „első körös” tagjelöltek közül elsőként Magyarország és Ciprus válhat az unió tagjává 2004-ben - derült ki a Reuters által megkérdezett kelet- és nyugat-európai gazdasági szakértői csoport állásfoglalásaiból. A pénzügyi unióhoz azonban 2007 előtt nem valószínű a csatlakozás, ugyanis a legszigorúbb gazdasági és pénzügyi feltételeknek kell ehhez megfelelni. A 2006-os időpontot azzal indokolják az unióban, hogy a jelölt államok gazdaságai még meszsze állnak az Európai Unió jóléti normáitól, és legtöbbjük igen sérülékeny is. Herbert Stepic, a Raiffeisen Zentralbank igazgatója szerint „a gyors euró-csatlakozás illúzió”.

Surányi György, a jegybank elnöke ezzel kapcsolatban a salzburgi csúcstalálkozón azt nyilatkozta, hogy „nem szabad elsietni a csatlakozást az euró-övezethez. Ésszerűtlen lenne túl gyorsan feladni a független forint rugalmasságát.” Martonyi János külügyminiszter sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a 2002-re kitűzött csatlakozás elmaradása nem okoz a kormány számára komoly csalódást, ugyanis ennek a dátumnak elsősorban belső ösztönző szerepet szántak.
Az év második felében az EU elnöki posztját Finnország vette át Németországtól. A finnek nagy kihívás előtt állnak, ugyanis a németeknek nem sikerült az általuk tervezett reformok felét sem véghezvinni, mivel a balkáni háború gyakorlatilag az egész első félévre erőteljesen rányomta bélyegét. Lipponen finn kormányfő megerősítette, hogy elnöksége alatt szorgalmazni fogja a keleti bővítést érintő konkrét döntések meghozatalát.
Egy bécsi gazdaságkutató intézet szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar kormány által 2002-re kitűzött csatlakozás túl derűlátó elképzelés volt. Kelet-Európa öt legfejlettebb államának átlagos gazdasági növekedése 1990 óta idén először lesz lassúbb ütemű, mint az unióé. A felzárkózáshoz viszont elengedhetetlenül szükséges lenne, hogy a csatlakozni kívánók növekedési üteme nagyobb legyen az uniós átlagnál. Erre kicsi az esély, mivel a négy reformország (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovénia) egyikében sem történt meg a tökéletes átállás a piacgazdaságra, az intézményrendszer reformja lassan halad, a privatizáció területén egyedül Magyarország volt sikeres. Az oroszországi válság és utóhatásai sok gondot okoznak a kelet-európai államoknak, mindehhez járult a koszovói háború, amely az egész térségből elriasztotta a nemzetközi befektetőket, és leverte a tőzsdei árfolyamokat. Többek között ennek is köszönhető, hogy Magyarországon rekord mértékű költségvetési hiánnyal kell számolni.


Súlyos gazdasági válsággal, akár még a valutaunió széthullásával is járhat a születések számának csökkenése az EU-térségben - állította egy vezető londoni gazdaságelemző intézet. A Gazdasági és Üzleti Kutatóközpont (CEBR) hét elején közzétett jelentése szerint a születési ráta mind Nyugat-, mind Kelet-Európában olyan mélyre süllyedt, hogy az már a lakosságszám reprodukálásához sem elegendő, s ez a népesség drámai mértékű elöregedéséhez vezet. A munkaerő-állomány már 2005 körül csökkenésnek indul, s egy egyre fogyatkozó aktív rétegnek kell majd eltartani a nyugdíjasok évről évre duzzadó táborát. A londoni intézet szerint a munkaerő-állomány csökkenésével a gazdasági növekedés üteme is megtorpan, s az állami egészségügyi és nyugdíjrendszerek egyszerűen kifogynak a pénzből. A CEBR szerint mindezek miatt az Európai Unió olyan méretű gazdasági válsággal szembesülhet, amely alááshatja az egyes kormányok helyzetét, sőt a valutaunió széteséséhez is vezethet. A jelentés szerint a munkaerő-állomány jelenlegi szintjének fenntartásához 2050-ig az öt legnagyobb EU-tagállam akár 35 millió vendégmunkás „importjára” is rákényszerülhet. A CEBR szerint valószínűleg Japánra is hasonló demográfiai fejlemények várnak, az Egyesült Államokban azonban kevésbé jelentős ez a probléma. A fejlődő térség országai ilyen gondokkal pedig csak körülbelül száz év múlva fognak szembesülni.