Vissza a tartalomjegyzékhez

DEBRECZENY RÉKA
Osztozkodási huzavona a Balkánon

„Jobb, ha felkészülünk életünk legnagyobb harcára. Ez egy komoly gazdasági verseny lesz” - figyelmeztet Sam Gejdenson amerikai demokrata képviselő. Éles küzdelem kezd ugyanis kibontakozni az Európai Unió és az Egyesült Államok között: ki milyen szerephez juthat a balkáni újjáépítésben. Az USA elvárja, hogy az unió finanszírozza a rekonstrukciót, ugyanakkor jogosnak érzi, hogy vállalatai részt vegyenek az újjáépítés folyamatában, ami természetesen nagy profittal kecsegtet.

„Az Európai Unió nem pénzkiadó automata és nem viselheti egyedül Koszovó és a Balkán újjáépítésének költségeit - jelentette ki Hubert Védrine francia külügyminiszter válaszul Madeleine Albright azon nyilatkozatára, miszerint „az Egyesült Államok fizette a hadjárat legnagyobb részét, ezért illő, hogy Európa vállalja az újjáépítés oroszlánrészét”. Védrine szerint azonban ez a logika elfogadhatatlan, mint mondta: „Partnerek vagyunk az egész folyamatban. Szó sem lehet róla, hogy Európára osszák a csekkek aláírójának szerepét.”
Az amerikaiak szerint azonban az EU csak saját érdekeit tartja szem előtt mikor partnerségről beszél. Az USA egyre inkább sérelmezi az unió viselkedését az üzleti-kereskedelmi vitákban, többek között azt is, hogy az ország kereskedelmi deficitje az EU-val szemben gyorsabban nőtt, mint a világ bármilyen más régiójával szemben.
Úgy tűnik, hogy a balkáni újjáépítés költségeit mégis csak az Európai Unió fogja állni, bár az biztos, hogy a kiadások terhe túl súlyos lehet a tagországoknak.
Nagy-Britannia - amely kétszer annyival járult hozzá a hadikiadásokhoz, mint Németország és Franciaország együttvéve - a Macedóniának és Albániának adott 40 millió font után most 50 millió font segélyt ajánlott fel az életfeltételek megteremtésére Koszovóban. A britek tartanak attól, hogy ez sokba kerülhet az adófizetőknek.
Brian Unwin, az Európai Beruházási Bank (EIB) vezetője elmondta: a bank hatalmas szerepet fog játszani a balkáni újjáépítésben. Erre maga az unió 15 tagországának vezetője kérte fel a bankot. Az unió fejlesztési bankja most rendkívül kedvező módon 1 százalékos kamatra, 30-40 évi futamidőre, nagy türelmi idővel fog hiteleket biztosítani a térségbeli beruházások támogatására. A bankelnök azt azonban leszögezte: Szerbia egyelőre nem kap kölcsönt.
Az elsősorban európai érdekeltségű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 150 millió eurós, 12 programból álló projektet dolgozott ki Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia és Románia számára, de tervez Koszovó számára is támogatást annak ellenére, hogy a tartomány nem tagja a banknak. Kofi Annan ENSZ-főtitkár Koszovó újjáépítésével az EU-t bízta meg. A tartomány újjáépítésének költsége meghaladhatja azt az 5,1 milliárd dollárt, amennyit Boszniára költöttek a jugoszláv háború után. A szintén tönkretett Szerbiát viszont eddig még senki nem biztatja túl sok jóval. Mindaddig ugyanis, míg Milosevics van hatalmon, az EU nem hajlandó részt venni Szerbia újjáépítésében.