Vissza a tartalomjegyzékhez

SZIKORA MÁRTON
Rehabilitálták Pacepa tábornokot

A román Legfelső Bíróság hatályon kívül helyezte azt a halálos ítéletet, amelyet a román Katonai Legfelső Bíróság 21 évvel ezelőtt mondott ki a Ceausescu-diktatúra leghíresebb dezertőrére, Ion Mihai Pacepa tábornokra. Az egy évtizedes késéssel meghozott kegyelmi döntést a román ellenzék egyes tagjai „súlyos tévedésnek” minősítették.

Ion Iliescu, az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) vezetője hevesen bírálta Mihai Pacepa rehabilitálását, aki 1966 és 1978 között a Ceausescu-rezsim hírhedt titkosrendőrségének, a Securitaténak volt a vezetője. Ő maga az előző parlamenti ciklusban elutasította Pacepa kegyelmi kérvényét, mivel úgy vélekedett, hogy a tábornok elsősorban Romániát, és nem Nicolae Ceausescut árulta el. Pacepa a diktátor bizalmasaként és a kémelhárítás főnökeként 1978 júliusában az NSZK-ba utazott, majd itt politikai menedékjogot kért az Egyesült Államoktól. Három hétre rá otthon két ízben is halálra ítélték: egyrészt államtitkok idegen hatalomnak történő átadásáért, másrészt hazaárulásért. Az utóbbi miatt a kimondott ítélet mostanáig érvényben volt. Iliescu állítása szerint túlzás az, hogy a volt kémfőnök a kommunista rendszer ellen harcolt, és - véleménye szerint - disszidálásával „árulóvá vált, akiben senki sem bízhat meg”. Hasonlóan felháborodva fogadta a rehabilitálás hírét az államvédelmi bizottság elnöke, Radu Timofte szenátor is, aki szerint, „ha az árulást rehabilitálni lehet, akkor Románia egy méltóságtudat nélküli ország”. Véleményük szerint Pacepát „erkölcsileg soha nem lehet rehabilitálni”, mert a Securitate volt főnökének magatartása nagyon sokat ártott, és nem mentesülhet felelőssége alól, amiért az amerikai titkosszolgálatnak elsőkézből juttatott el információkat a romániai diktatúráról.
Pacepa ügyvédei azt követően kérték az 1978-as per újratárgyalását, hogy idén tavasszal a román könyvpiac slágere lett a Securitatéról készülő Pacepa-emlékiratok első kötete. A halálos ítélet hatályon kívül helyezését megelőző napokban jelent meg a tervezett trilógia második könyve. Az első könyv, amely Vörös horizontok címmel került piacra, kíméletlenül leleplezi a Kárpátok Nimródjának, Nicolae Ceausescunak és feleségének, Elena asszonynak a diktatúráját. (Magyarországon a Pacepa-memoár már tíz évvel ezelőtt a szamizdat könyvpiac nagy slágere volt.) A könyv címe Ceausescunak arra a tervére utal, amelynek keretén belül egy „újfajta román kommunizmus” látszatát villantja fel a Nyugat előtt, amely szerint Románia „egy latin sziget a szláv tengerben”. A könyv tanúsága szerint a „Horizont” célja az volt, hogy Románia nyugati megítélése jobb legyen, és ezáltal nemzetközi gazdasági előnyökhöz juthasson a rendszer. Az alkalmazott módszer rendszerint az volt - állítja Pacepa -, hogy megtévesztő üzeneteket küldtek elejtett célzásokkal a nyugati román nagykövetségeken felfedezett, de helyükön hagyott mikrofonokba. A cél elérése érdekében megnégyszerezték a külföldi román titkosügynökök számát, és nyílt, illetve álcázott propagandával próbálták erősíteni a román befolyást az Egyesült Államoktól kezdve a Közép-afrikai Köztársaságig.