Vissza a tartalomjegyzékhez

PÁTKAI MIHÁLY, SZOBOTA ZOLTÁN
Űrmitológia

„Réges rég, egy távoli galaxisban… A Galaktikus Köztársaság háború szélén áll. Az agresszív Kereskedelmi Föderáció olyan konfliktust robbant ki, amely a galaxis megsemmisülésével fenyeget. Miután a válságot nem sikerül gyökereiben elfojtani, két jedi lovag a távoli Tatooine sivatagbolygón keres menedéket. Ott találnak rá a nyolcéves Anakin Skywalkerre, aki robotok között, egy különleges hatalommal, az Erővel körülvéve él…”


R2D2 és Anakin Skywalker. Jó barátok

Ezekkel a szavakkal kezdődik George Lucasnak, a Csillagok háborúja című világhírű fantasztikus filmsorozat rendezőjének legújabb alkotása, az Epizód I. - Baljós árnyak. A 110 millió dolláros filmet az Egyesült Államokban először május 19-én vetítik le mintegy 2 ezer 500 mozivásznon. A Los Angeles-i premier előtti bemutató teljes bevételét (mintegy hétszázezer dollárt) Lucas egy AIDS-alapítvány javára ajánlotta fel.
A rajongók már tavaly novemberben egy másik film teljes jegyárát fizették ki csak azért, hogy a kétperces előzetest megnézhessék - majd átaludták a háromórás előadást, hogy újra láthassák a bemutatót. Amerikában az első sorban állók hat héttel a premier előtt érkeztek meg a mozik elé „Itt kezdődik a sor” táblával, és sátrat vertek a bejárat előtt. „Ez a legjobb mozi a világon, és muszáj a kedvenc helyemen ülnöm, a P. sor 107-en” - mondja a 17 éves Daniel Alter. Egy másik sátorozó a Los Angeles-i rendőrségtől szerzett be engedélyt arra, hogy a bemutatót megelőző heteket sátorban tölthesse a mozi előtt. A mozival szemben lévő Hollywood Roosevelt Hotel egyik ablakán keresztül videokamerával közvetíti az internetre a sorban állást.
Nem mindenkit hozott azonban ilyen lázba a Star Wars-trilógia legfrissebb darabja. Így van ezzel Liam Neeson is, a film egyik főszereplője. Amikor arról kérdezték, hogy milyen érzés egy potenciális sikerfilmben játszani, Neeson azt válaszolta: „46 éves vagyok. Van egy feleségem és két srácom. Imádok horgászni. Ezek a dolgok sohasem fognak megváltozni. A munkanap végén pedig tudom: ez csak egy film.”
Akik a Csillagok háborúját eddig az első részként ismerték, most rá kell döbbenjenek, hogy a múltkor egy történet végét látták, és az eleje még csak ezután következik. Lucas történelmet csinált filmjével. Sem előtte, sem pedig azóta nem született hasonló kaliberű alkotás a science fiction műfajban. A trilógia megjelenésekor (1977) a legmodernebb mozifilmnek számított, és hát valljuk be: ma is annak számít. Főleg ha azt vesszük, hogy szinte kivétel nélkül minden sci-fi-rendező merített ötleteiből vagy technikai újításaiból. „Egyszer már sikerült ámulatba ejtenem a világot, és most újra megteszem”- nyilatkozta George Lucas sorozatának korábbi és legújabb alkotásairól.
A legérdekesebb azonban az, hogy a téma minimum két generáció gondolkodásmódját és világnézetét változtatta meg radikálisan. Ezt már a film prológusának szavai is előre jelezték, melyek a jövő helyett a múltba kalauzolnak bennünket. A mese számos mitológiai elemet ötvözve próbál magyarázatot adni többek között a jó és a gonosz kozmikus küzdelmére, a világosság és a sötétség harcára. Egyébként nem is tűnne olyan izgalmasnak, ha a Földön játszódna. A világűrben zajló háború azonban nyertes ötletnek bizonyult.
Az elnyomó birodalmiakkal szemben kilátástalannak tűnő küzdelmet folytat a lázadók maroknyi csoportja, és csak a film végén derül ki, hogy a rossz fia a jó, akinek eddig szurkoltunk, valójában ellenségünk gyermeke. Sőt: egykor a rossz is jó volt, de átállt a sötétség oldalára. Lucas alapkoncepciója egyébbként a mitológiák mellett elsősorban a Bibliából származik, ahol a világegyetemet teremtő és alkotó Isten egyik területi kormányzója (Lucifer) vált a lázadás fejévé. Az író-rendező gyakorlatilag az emberiség „őskorát” próbálta megálmodni, amely ugyan rendkívül látványosra sikeredett, de a székből felállva elgondolkoztat: most ki van kivel, ki a jó és ki a rossz. A Baljós árnyak főszereplője egy ártatlannak tűnő kölyök, aki később egész bolygókat semmisít meg egyetlen parancsával, ő Darth Vader. Az előző három részben a sötétség ellen harcoló Luke Skywalkerrel azonosulhattunk. Most a gyermek Darth Vader fogja ugyanezt a szerepet betölteni. Vele is azonosuljunk?


Lucas az „Erő” sötét oldaláról

A Time magazin 1999. április 26-i számában „Mitológiáról és emberekről” címmel terjedelmes beszélgetés jelent meg George Lucas író-rendezővel az „Erő” valódi jelentéséről és a Csillagok háborúja teológiájáról. Ebből közlünk részleteket.

- Joseph Campbell egyszer azt mondta, hogy a híres mitológiai történeteket, az ókori meséket minden generációnak újra el kell mesélni. Őszerinte ezt csinálják a Csillagok háborújával is. Megfogják az ősi történeteket, és a legmodernebb kifejezési formában, a mozin keresztül mesélik el őket. Ez tudatos? Vagy csupán az volt a céljuk, hogy egy jó kalandfilmet készítsenek?
- A Csillagok háborúja első részével szándékosan kreáltam újra mitologikus történeteket és mitologikus motívumokat. Ezekkel a motívumokkal szerettem volna a mai kor témáit megragadni. Minél többet foglalkoztam a kérdéssel, annál inkább rájöttem arra, hogy a mai kor témái ugyanazok, mint háromezer évvel ezelőtt voltak. Nem sokat haladtunk előre érzelmileg.
- A Baljós árnyak számomra legmegbabonázóbb figurája Darth Maul. Amikor megláttam, Az elveszett paradicsom Lucifer-alakja, illetve Dante Isteni színjátékának ördögalakja jutott az eszembe. Ő a Másik Gonosz, erőteljes emberi vonásokkal.
- Igen, olyasvalakit akartam találni, aki Darth Vader alakjával képes felvenni a versenyt. Ezért kutatni kezdtem a gonosz ősi megjelenítési formáit. Nem csak a keresztény, hanem a hindu és más vallások ikonjait is figyelembe vettem, no meg a görög mitológia szörnyvilágát.
- Milyen közös vonást talált ezekben a megjelenítésekben?
- Egy csomó ilyen alaknak van szarva… (nevet)
- A piros szín használata a pokolra utal?
- Igen. Ezt a színt használtam az uralkodóval és az uralkodó testőreivel kapcsolatban is. A piros végül is egy agresszív szín. A gonosz pedig agresszív.
- A legújabb rész gonoszt megtestesítő alakja miben különbözik a már ismert Darth Vadertől?
- Darth Vader félig ember volt, félig gép, és ezzel sokat vesztett emberi jellegéből. Mechanikus kezei, mechanikus lábai vannak. Egy lélegeztetőgép tartja életben. Ez azonban nagyon is emberi lesz. Azt szerettem volna, hogy egy idegen lény legyen, aki ugyanakkor eléggé emberi ahhoz, hogy azonosulni tudjunk vele.
- Ő mi vagyunk?
- Igen, ő a bennünk lakozó gonosz.
- Tudja, mi az, ami a későbbi epizódokban átvezeti a fiatal Anakin Skywalkert a sötét oldalra?
- Igen, tudom. A film végső soron az erő jó és sötét oldaláról szól, ez a két oldal pedig a szánalom és a kapzsiság körül forog. Ez a két szembenálló oldal a jó erő és a gonosz erő. Ezek egy komplex kozmikus konstrukció legjobban leegyszerűsített elemei.
- Szerintem nagyon nehéz lesz a közönségnek elfogadnia azt, hogy ez az ártatlan kölyök, Anakin Skywalker valaha is képes lesz azokra a gonoszságokra, amelyeket Darth Vader később végrehajt. Hitler jut az eszembe, vajon ő hogy nézett ki kilencéves korában…
- Sok ilyen ember létezik. Ezen már én is gondolkoztam. Mi lehet az az emberben, amitől olyan gonosszá tudunk válni, mint ahogyan ez a múltban és a jelenben is megtörtént emberekkel?
- Már egy ideje foglalkozik a témával. Nem jutott valamire?
- Nem. Szerintem az egész arról szól, hogy az emberek megtesznek dolgokat, majd letagadják azt, hogy ők azt megtették. Ha az emberek leülnének, és őszintén magukba szállva felmérnék tetteik következményeit, teljesen másképp próbálnának meg élni.
- Mit gondol arról, hogy művét sokan egyenesen vallásosnak titulálták?
- Szerintem a Csillagok háborúja nem vallásos. Inkább a vallások által felvetett összes témát próbálja egy modernebb és könnyebben hozzáférhető konstruktumba gyúrni. Arra próbálja meg felhívni a figyelmet, hogy létezik egy nagyobb titok odakint.
- A Csillagok háborújának népszerűségét egyesek azzal magyarázzák, hogy az 1970-es évek végére az emberekben lévő szellemi éhséget a vallások hagyományos formái már nem tudták kielégíteni.
- Azért tettem bele az Erőt a filmbe, hogy egyfajta szellemi tudatot ébresszek fel a fiatalokban. Inkább egy Istenbe, semmint egy vallási rendszerbe vetett hitet. Olyan filmet szerettem volna csinálni, amitől a fiatalok elkezdenek kérdéseket megfogalmazni. Az, hogy valaki annyira közömbös az élettel kapcsolatban, hogy soha sem teszi fel azt a kérdést, hogy „Van-e Isten?” - ez a legborzasztóbb dolog, amit el tudok képzelni. Szerintem erről mindenkinek kell legyen véleménye. Vagy legalább mondja azt az illető, hogy: „Keresek. Nagyon érdekel a téma, és mindaddig keresni fogok, amíg meg nem találom a választ, és ha soha sem találom meg a választ, akkor a keresés folyamatában fogok meghalni.” Szerintem fontos, hogy az embernek legyen hite.
- Na és önnek van erről véleménye, ön is keres?
- Szerintem van Isten. Efelől nincsenek kétségeim. Az, hogy kicsoda ez az Isten, illetve, hogy hogyan lehet őróla tudni, arról nem tudok semmi biztosat. Az emberiség mindig is megpróbált kontextust teremteni a természetfeletti számára. Már egészen a kezdetektől fogva. Szerintem akkor körülbelül egyig jutottak el a skálán, mi pedig mondjuk ötnél tartunk. Amire a legtöbb ember nem jön rá, az az, hogy a skála egymilliónál ér véget.
- Mindeddig a Biblia képezte kultúránk erkölcsi alapját. Hasonlóan az ön történeteihez, a Biblia is elbukásról, a tévelygésről, a megváltásról és a helyreállításról szól. A Biblia azonban ma már nem tölti be ezt a központi szerepet kultúránkban. Különösképpen a fiatalok fordulnak a szervezett vallás helyett filmekhez inspirációért.
- Nos, remélem, hogy mindez nem ide fog vezetni. Sajnálnám, hogyha egy teljesen szekularizált világban találnánk magunkat, ahol a szórakozás tölti be a vallásos élmények szerepét.
- Hogyan magyarázza azt, hogy a film ilyen erővel hat ránk?
- Egyfajta álomszerű élményt ad: beülsz egy sötét szobába, és szembe találod magad ezzel a másik világgal, méghozzá nagyon realisztikus kiadásban.
- Amikor Darth Vader megkísérti Luke-ot, hogy menjen át az Erő sötét oldalára, mindazt felkínálva számára, amit a Birodalom kínál, az a bibliai jelenet jut eszembe, amikor a Sátán megkísérti Jézus Krisztust. Ez tudatos párhuzam?
- Igen. Ezt a történetet is újból elmeséltük. A kísértés ellen mindannyian harcolunk. A kísértés célja pedig az, hogy az Erő sötét oldalára állítson.
- Sok fiatalt hallottam már arról beszélni, hogy olyan világban élünk, ahol nincsenek hősök, ahol nincs a nemes jellemvonásoknak értéke.
- Mindenkinek naponta van lehetősége eldönteni, hogy hős akar-e lenni, vagy sem. Ehhez nem kell egy hatalmas fénykard-viadalba keverednie, vagy három űrhajót felrobbantania.