Vissza a tartalomjegyzékhez

MUNKATÁRSUNKTÓL
Brüsszel nem utasítja Magyarországot

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete eltökélten folytatja katonai akcióit a jugoszláv erők ellen, amit a térségbe vezényelt újabb NATO harci repülők is bizonyítanak. A koszovói válság lehetséges kimeneteléről kérdeztük Dérer Miklóst, a Magyar Atlanti Tanács főtitkárát.


Légihíd Albániába    Fotó: MTI

- Az utóbbi napokban úgy tűnt, Brüsszel egyre inkább hajlandó diplomáciai útra terelni a koszovói válságot. A NATO milyen szerepet szánna Oroszországnak a rendezésben?
- Még a NATO-n belül is folyik a vita, mennyire vonják be Oroszországot; az valószínű, hogy Moszkvának kitüntetett szerepe lesz a rendezésben. Egyfelől Moszkvának vannak a legjobb kapcsolatai Jugoszláviával, másfelől pedig ez alkalom lehet Oroszország számára, hogy nagyhatalomként léphessen fel, ami az orosz presztízsveszteséget kárpótolhatja. Ez a NATO-nak is érdeke, hiszen a szervezet célja nem az, hogy Oroszországot megalázza vagy kihagyja a délszláv rendezésből. Egy esetleges orosz szerepvállalás lehet Koszovóval kapcsolatban a boszniaihoz hasonló típusú megállapodás. Eszerint a NATO és Oroszország együtt felügyelné a tűzszünetet, a menekültek hazatelepítését, valamint az autonómia és demokrácia helyreállítását a tartományban.
- Várható-e hirtelen áttörés a válság megoldásában most, hogy többszáz új NATO harci repülőgép jelent meg a térségben?
- Hirtelen áttörést nem igazán várnék egy katonai akciótól. Ezzel kapcsolatban két dolgot jegyeznék meg. Az egyik, hogy Solana NATO-főtitkár még a légicsapások megkezdése előtt azt mondta, szerinte legalább 3-6 hónapig tartó katonai akcióra lehet majd számítani. A NATO pedig nem tűzött ki terminust a légicsapások végéről, addig kívánja folytatni azokat, amíg a jugoszláv fél bele nem egyezik a politikai megoldásba. A másik dolog: a légicsapásoknak csak egyik célja a szerb katonai struktúra hatástalanítása, a fő cél, hogy visszakényszerítsék a tárgyalóasztalhoz a jugoszláv felet, amely nem fogadta el - az egyébként az oroszok által is támogatott - franciaországi, rambouillet-i megállapodást.
- A napokban hetven albán menekült esett áldozatul az Észak-atlanti Szerződés Szervezete támadásainak. Miként ítéli meg, hogy egyre több civil áldozata van a NATO-csapásoknak?
- Természetes minden áldozatért fáj az ember szíve, de számomra éppen az a meglepő, hogy milyen kevés civil áldozattal jár ez az egyébként rendkívül nagyszabású légiakció. Nagyon óvatosan választják ki a célpontokat, és meggyőződésem, hogy különféle csatornákon keresztül értesítik a célpontként kitűzött komplexumok személyzeteit a bombázás előtt. Azért az jelent valamit, hogy lebombázzák a jugoszláv belügyminisztérium épületét, és nincsenek áldozatok. Természetesen a légicsapások intenzívebbé válásával nő a hibázás lehetősége is. Ugyanakkor az igazi humanitárius probléma elsősorban nem az, ami a szerb lakossággal, hanem ami a koszovói albánokkal történik.
- A Jugoszláviának szánt Oroszországból érkező segély visszatartása komoly diplomáciai bonyodalmakat eredményezett Moszkvában. Milyen mozgásteret biztosít az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az egyes tagoknak egy ilyen döntés meghozásában? Kellett-e konzultálni Magyarországnak Brüsszellel a segély feltartóztatása előtt?
- A NATO egyáltalán nem ad utasításokat tagjainak. Egy ilyen viszonylag demokratikus szervezet esetében, amelynek persze van egy hierarchiája, ki lehet zárni a NATO-utasítások lehetőségét. Magyarország csak annyit tett, hogy betartott bizonyos ENSZ-megállapodásokat, nevezetesen, hogy milyen típusú szállítóeszközöket, szállítmányokat nem lehet Jugoszláviába szállítani. Ezzel kapcsolatban értelmezési vita volt a magyar és az orosz fél között. Az orosz fél eléggé könnyedén értelmezte a nemzetközi előírásokat, míg a magyar fél határozottan és szó szerint. Ez kompromisszumos módon oldódott meg úgy, hogy elkerüljük az orosz-magyar viszony további romlását, amely esetleg hosszú távon is kihathat a kapcsolatainkra, ugyanakkor ügyelnünk kellett a nemzetközi előírások betartására is, hiszen azok mellett Magyarország elkötelezte magát.