Vissza a tartalomjegyzékhez


NAGYÍTÓ
Törökország választások előtt

Törökország akárcsak tavaly, várhatóan idén is fel fogja hívni magára a nemzetközi közvélemény figyelmét. Áprilisban választások lesznek, és ismételten jó eredményre számíthat az iszlám radikálisokat képviselő Erény Párt, mely a Jólét Párt utódjának tekinthető. De miért adna ez okot az aggodalmaskodásra, amikor Törökország Európa kapujában fekszik, és olyan NATO-tagállam, amely a Közel-Kelet második legfejlettebb állama Izrael után?

Törökország lakossága napjainkban 65 millió fő, mely évente egymillióval gyarapodik, és ennek a 65 millió embernek a 60 százaléka húsz év alatti fiatal. Bár iszlám országról van szó, Kemal Atatürk szellemi öröksége mindmáig meghatározó. Erős világi gyökerekkel rendelkezik, és egy „tökéletlen” demokráciával, melyben a választások többnyire szabadok és tisztességesek, annak ellenére, hogy a szólás- és sajtószabadság nem érvényesül maradéktalanul.
Az 1995-ös választásokon egyetlen párt sem érte el a kormányalakításhoz szükséges többséget. Viszont a Necmettin Erbakan által vezetett Jólét Párt - mely felvállalta az iszlám értékrend érvényesítését - 21 százalékot szerzett, és egy ingatag többséggel rendelkező kormány vezető ereje lett. Ez a választási eredmény annak volt köszönhető, hogy a török társadalom kiábrándult a politikai elitből annak korrumpálhatósága miatt, és megrémült a fenyegető 80 százalékos inflációtól. A párt programjában a gazdasági válság gyorsan mélyülő szakadéka fölé függőhidat ígért, eredményesen segített az anatóliai földrengés bajbajutottain, és szavazatai 10 százalékát köszönhette annak, hogy a kurd kérdés megoldását ígérte úgy, hogy elismeri a kurd etnikum létezését.
Az Erbakan-kormány bukása után az egyik fő külpolitikai probléma a megosztott Ciprus kérdése, mely majdnem háborúba sodorta a két NATO-szövetségest: Görögországot és Törökországot. Egy másik régóta jelenlévő gond Abdullah Öcalan és az általa alapított Kurd Munkáspárt ügye, mely egyszerre bel- és külpolitikai ügy. A múlt év őszén megnyugtatóan rendeződött a ciprusi válság, és előtérbe került Öcalan személye is, aki heteken, hónapokon keresztül bolygó hollandiként vándorolt Európa-szerte, mivel sehol sem talált befogadóra. Az, hogy idén februárban Kenyában a török hatóságok kezére került, szintén emelte a kormány tekintélyét. (Burik Géza)