Néhány nappal a NATO-csapások megkezdése után a Jugoszláv Statisztikai Hivatal
meglepően nagy mértékű veszteségről adott számot: azt állította, hogy a légicsapások
szerdától hétfőig terjedő időszaka 50 milliárd dolláros kárt okozott Jugoszláviának.
A hivatal szerint a közvetlen és a közvetett veszteségek katasztrofális hatással
lesznek a köztársaságra, és úgy látják, hogy Jugoszláviának joga lenne háborús
kártérítést követelnie az „agresszor” országoktól. A háború kitörését követően
a jugoszláv kormány bejelentette, hogy a termékekre 4-6 százalékos hadiadót vet ki,
és minden pénzügyi és anyagi forrást az ország védelmére fordítanak. Több állam
kifejezte, hogy anyagilag is kész támogatni a koszovói menekülteket. Japán
kijelentette, hogy a menekültek számának arányában segítséget nyújt azoknak, akik
otthonuk elhagyására kényszerülnek. Japán egyébként tavaly 9,6 millió dollárral támogatta
a koszovói menekülteket. A semlegességhez ragaszkodó Ausztria 10 millió schilling segélyt
ígért számukra, azzal a céllal, hogy ne induljon menekültáradat Ausztriába. (Hetek)