Vissza a tartalomjegyzékhez

HECHS LÁSZLÓ JERUZSÁLEM
Moszkva tagadja az atomexportot

Benjamin Netanjahu háromnapos körutat tett, amelynek során Ukrajnába, Oroszországba és Grúziába látogatott. A baloldali Munkapárt Ehud Barakkal az élén azzal vádolta a kormányfőt, hogy csak azért utazik most ezekbe az országokba és költi az állam pénzét, hogy azon megvásárolja a volt Szovjetunióból és az utódállamokból Izraelbe bevándorolt polgárok szavazatait.


Az izraeli kormányfő Ukrajnában. Kampánykörút    Fotó: MTI

Netanjahu hivatala határozottan cáfolta a híreszteléseket, és rámutatott arra, hogy útjának egyik legfontosabb célja a további orosz katonai segítségnyújtás megakadályozása Irán számára. Az iszlám állam ugyanis orosz technológia és szakemberek segítségével fejlesztette tovább a kommunista Koreától vásárolt Scud rakétákat, amelyekkel most már elérheti Izrael bármely részét. Hatamiék most azon dolgoznak, hogy nukleáris töltetekkel szereljék fel a sikeresen kikísérletezett rakétákat. Teherán nem konvencionális fegyverkezési programját is az oroszok segítik. Netanjahut elkísérte Ariel Saron honvédelmi miniszter is, aki egy hónappal ezelőtt hasonló ügyben járt az orosz fővárosban. Az izraeli küldöttségben helyet kapott Zvi Weinberg, az orosz emigránsokat tömörítő Natan Scsaranszkij-féle párt egyik vezetője, valamint üzletemberek egy csoportja is.
A néhány órás ukrajnai megállót követően Netanjahu Moszkvában a Központi Zsinagógában találkozott a zsidó közösséggel, majd résztvett Jevgenyij Giszelov televíziós showműsorában, amely az Izraelben élő közel egymilliónyi bevándorló kedvenc műsora.
A látogatás érdemi részéhez tartozik, hogy Moszkva és Jeruzsálem megállapodott abban, hogy felállítanak egy közös „mechanizmust”, azzal a céllal, hogy elejét vegyék a nukleáris, nem konvencionális fegyvezeti technológia Irán számára történő átadásának. Netanjahu a Primakovval való megbeszélés után kijelentette, hogy az orosz miniszterelnök is veszélyt lát Irán fegyverkezésében.
Izraeli szakértők ezt egyértelmű kudarcként értékelik. Primakov nyilvánvalóan nem ismerte be az Iránnak nyújtott orosz segítséget. A magas szintű nukleáris technológia - az orosz vezetés állítása szerint - akaratuk ellenére kerülhetett iráni kézbe, mint ahogy arról sincsen tudomásuk, hogy népes szakembergárda támogatná Teherán atomprogramját. Maga Primakov a közösen tartott sajtóértekezleten is megkerülte a problémát, és azt hangoztatta, hogy „az orosz kormány tartja magát a nemzetközi előírásokhoz”.
Saron ezzel szemben hangsúlyozta, hogy e kérdéshez az orosz hozzáállás - nem utolsósorban az amerikai nyomás és az oroszországi űrprogramhoz nyújtandó támogatás megvonásával való fenyegetőzés hatására - valóban megváltozott. Az izraeli külpolitika irányítója szerint az Iránnak nyújtott orosz segítség oka valójában gazdasági eredetű, s ha Izrael növeli a kereskedelmet és fokozza gazdasági kapcsolatait, azzal csökkenthetné Hatamiék támogatását. Izrael mindenesetre új stratégiai kapcsolatok kialakítására törekszik hajdani ellenfelével, miközben igyekszik mindent elkövetni az „iráni kapcsolat” felszámolásáért.
Az orosz bevándorlók az 1996-os választásokon külön pártként szerveződve jelentek meg a politikai küzdőtéren. Natan Scsaranszkijék „Izrael Alijában” nevű pártja a választási sikert követően csatlakozott a Netanjahu-kormányhoz. A pártvezető ipari és kereskedelmi miniszterként tagja lett a szűkebb biztonsági kabinetnek. A mostani választásokra azonban őket is elérte az osztódás. Yvette Liebermann Netanjahu hivatalának volt orosz származású vezetője ellenpártot alakított „Izrael - Otthonunk” néven. A pártlistákra leadott szavazatok most megoszlanak majd, de - minden valószínűséggel - az orosz szavazótábor egyöntetűen a jelenlegi kormányfőre szavaz majd.
A látogatás egyik közjátékaként Primakov állítólag kijelentette: ha Izraelben szavazati joga lenne, akkor mindenképpen Netanjahura szavazna. Utóbb az orosz miniszterelnök cáfolta, hogy beavatkozott volna az izraeli választási kampányba.