Vissza a tartalomjegyzékhez

MONDOVICS GÁBOR
Parlament előtt a Pokorni-csomag

Forradalmi változást hoz az új közoktatási törvény a hazai oktatásügyben. Legalábbis ezt állítják a kormánypárti szakpolitikusok. Az ellenzék szerint is megváltoztatná a jelenlegi törvénytervezet az oktatás képét, de számukra kérdéses, vajon pozitív irányba-e. Ők úgy vélekednek, hogy a kedvező javaslatok mellett e tervezet némely passzusa az iskolák mint szellemi központok politikai befolyásolására is lehetőséget ad. Mindenesetre úgy tűnik, a Fidesz vezette oktatási tárca minden szövetségesének juttat valamit: a történelmi egyházak támogatását a teológiai főiskolák és tanszékek könnyebb alapítási feltételeivel, a néptanító-Lezsákos MDF-et a tanárok és tanítók pozíciójának megőrzésével, a kisgazdákat pedig az agráregyetemek „függetlenségével” elégíti ki.

A felsőoktatási integrációról és a közoktatási törvény módosításáról tartott miniszteri expozét Pokorni Zoltán, az oktatási tárca vezetője. Az előkészítés Pokorni szerint jó volt, és a lehetőségekhez képest minden érdeket igyekeztek figyelembe venni. Kitért az érdekegyeztetés nehézségeire is. Jelezte, hogy az összes intézmény közül csak tíz százalékkal voltak érdekellentéteik, de ezek nem doktrinális jellegű problémák voltak. Az elsődleges szempont minden esetben a helyi érdek volt.
A kormány céljai a tervezettel kapcsolatosan: a fölösleges párhuzamosság megszüntetése a felsőoktatásban; a képzéshez való jog szélesítése az integrációval, mert így sokkal több fiatal juthat egy életpályát átfogó képzéshez; a kutatás és fejlesztés elősegítése az egy helyen létrehozott szellemi központokban; és a regionális törekvésekkel szorosan megegyező, nem egy helyre koncentrált intellektuális központok megteremtése. Az integrált intézmények a kreditrendszer bevezetése miatt - ez az egységes tanulmányi követelmények elvégzésére kidolgozott pontrendszer - jobban átjárhatóak lesznek. A miniszter szerint a javaslat megteremti a karok védettségét is.
A Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat forradalmian bátor. Révész Máriusz lényegében megismételte a szaktárca vezetőjének véleményét. A további egyeztetést feleslegesnek tartják, mert az csak időhúzást jelentene. A miniszter által megígért közoktatási fejlesztési keretet, mely 57 milliárd forint, csak a már kiépült integrált hálózatba érdemes belefektetni, és nem is szándékoznak ezt az összeget a mostani rendszerbe invesztálni. Ez a kormány nem pazarolja az adófizető polgárok befizetéseit - jelentette ki a képviselő.
Horn Gábor szerint a változás 1996-ban indult meg. A képviselő szerint, ha a törvények betartása bátorság, akkor valóban merész a mostani kormány javaslata. Jánosi György MSZP-s képviselővel egyetértve kiemelte a jövendő intézmények autonómiájának sérülését.
A javaslat szerint a létrejövő új intézmények közös vezetés alá kerülnének, és az új rektorok és főiskolai főigazgatók közvetve a kormány ellenőrzése mellett dolgozhatnak, ha nem megfelelően, akkor a minisztérium kezdeményezheti a visszahívásukat. Ez kicsit többet jelent a rendes működés ellenőrzésénél, és az intézményvezetők kézi irányítását is eredményezheti. Ráadásul a 17 integrált egyetemi megacentrumnak, az universitások egyike rektorának lenni kiemelt rangot és ezzel együtt nagyobb szellemi és tudományos befolyást is jelent.
A kontrollt még erősítené az a javaslat, amely az intézmények gazdasági főigazgatójának a kinevezési jogát a szakminiszter hatáskörébe utalná. Ez az eddigiekkel szemben azt jelentené, hogy az új vezető tevékenységéért annak kell felelnie, aki nem szólhatott bele a jelölésbe. Az új iskolák így könnyen kettős vezetésűvé válhatnak, mert nem garantált, hogy a gazdasági vezetés tudja-e azt finanszírozni, amit a szakmai vezetés szeretne. Ugyancsak tényező ebben a kérdésben az is, hogy „akinél a pénz, az beszél” elv alapján a minisztérium által kinevezett gazdasági vezetőn keresztül is megvalósulhat egy politikai kontroll.
Mint köztudott, az egyetemek köre erős lobbizásba kezdett érdekei védelmében. Az agrár- és orvos-képzés ügyét a kisgazdák vették pártfogásukba. A Pannon Egyetem ügye megmutatta, hogy nem olyan egyértelműen tartja a kormány azt a mindig hangsúlyozott elvet, hogy egy régió, egy központ. De ez az ország másik végén is politikai ügy lett, Békéscsaba és Szarvas esetében, ahol érdekes módon nem a megyeszékhely kapta meg a vezető szerepet.
Pokol Béla kisgazda képviselő szerint szigorítani kellene a legmagasabb tudományos fokozatra való eljutást is. A mai rendszer szerint nincs központi ellenőrzés, és ezt feltétlenül vissza kellene állítani, mert csak ez biztosítaná az oktatás színvonalát. Az itteni rendszer nem amerikai, itt nem jó az előző kormányzat által kiépített angolszász modell - állította.
Szintén a kisgazda csoport szerint be kell zárni azt a törvényi engedélyt, mely külföldi egyetemeknek megengedi, hogy a magyar akkreditációs rendszert megkerülve hozhassanak létre Magyarországon egyetemet. Jelenleg ugyan csak a Soros egyetem működik ez alapján, ám ennek ellenére a további „kihasználás” lehetőségét mindenképpen be kell zárni.
A törvénytervezet szerint szigorítani kell a művészeti főiskolák alapításának lehetőségét. Viszont lesznek könnyítések is, ez a vallási és hitoktatási karok alapításánál lesz bevezetve. Ez azt jelentené, hogy az új szellemi központokban szinte akadály nélkül lehet majd teológiai karokat létrehozni. Ez utóbbi a történelmi egyházak számára jelenthet expanziós teret, hisz eddig szakegyetemeken a szektor-semlegessség miatt nemigen kaptak helyet. A javaslat inkább a történelmi skolasztikus oktatásfilozófia irányába tolódik el.
Az integrációval létrejött központok külön akkreditálás nélkül a saját hatáskörükön belül hozhatnának létre doktori képzést. Ez, annak a fényében, hogy az új integrált oktatási központok vezetői sokkal nagyobb hatalommal fognak rendelkezni, a karok függetlenségének csorbítását eredményezi - jelezték az ellenzéki pártok képviselői.
Az ellenzék szerint az átjárhatóság érdekében a kreditrendszert hamarabb kellene bevezetni, hogy az átalakítások valódi haszna ne utolsóként legyen bevezetve.
A óvó- és tanítóképzésnek az MDF fogta pártját. Lezsák Sándor vezérszónok szerint a törvényben biztosítani kell, hogy ezen főiskolák az integráció után meg tudják őrizni a függetlenségüket az egyetemi karokkal szemben. A diplomagyárak létrejöttével nem csak az értelmiség megfelelő képzése sérülne, hanem az az etosz, ami eddig ezt a réteget övezte.
Ezen réteg érdekeinek a védelmében az MDF az oktatásról szóló törvény módosításával komoly eredményeket érhet el. Módosítani kívánják az előző Nemzeti Alaptantervet (NAT). Ezért a következő tanév kezdetétől a minisztérium közreműködésével kidolgozott új tantervet kell bevezetni az első, az ötödik és a kilencedik osztályokban.
A legfontosabb intézkedés, hogy vissza akarják állítani a nyolc és a négy éves alapképzést. Ez a gimnáziumok dominanciáját hivatott visszaszorítani, és így a tanítói, tanártársadalom megnyugodhat, és az őket képző intézmények szintén fellélegezhetnek.
Megszüntetnék a pedagógus-szakvizsga kötelezettségét is, ezzel együtt megszűnnének az elbocsátások is azon indok miatt, hogy nincs meg a megfelelő képesítés. Ennek a szakvizsgának a letétele csak az iskola vezetőjének, az érettségi bizottság elnökének és ehhez hasonló pozíciók betöltésénél lenne kötelező. Ez szintén érintheti a színvonalat, s inkább visszalépés, mint előrehaladás.
A kormány egy olyan szervezetet is létre kíván hozni, mely az oktatás minden területét „finom” ellenőrzése alá vonná. A kormány szerint ez a jobb átláthatóságot és a nívósabb oktatást hivatott biztosítani. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a polgárok pénzéből létrejövő költségvetési szerv lenne.
Az új módosítások inkább egy központi irányítást vetítenek előre. Jánosi György szerint az ellenzéknek nehéz lesz módosító javaslatokkal a törvényen változtatni, ezért csak a módosító javaslatok után tudják majd eldönteni, hogy támogatják-e a változásokat vagy sem.