Vissza a tartalomjegyzékhez

VARGA P. MIKLÓS
Borviták

A bortörvény módosításának részletes vitája során eldőlt, hogy a bor nem lesz jövedéki termék. Ezzel a honatyák azt üzenték a gazdáknak, hogy nem kell újabb adóemeléstől tartani. A parlament tehát elvetette a kormánypárt részéről ismételten szóba hozott javaslatot, amit tavaly az MSZP hiúsított meg.

A hamis borok elleni küzdelem továbbra is foglalkoztatja a törvényhozókat és a szakembereket. A statisztikák szerint a Magyarországon forgalomba hozott borok közül minden harmadik „üveg” hamisítvány és minden második „üveg” a feketekereskedelem által kerül értékesítésre (többnyire kannákban és nem üvegben), kikerülve a bort terhelő 20 százalékos fogyasztási adó és a 12 százalékos áfa kifizetését. A parlament mezőgazdasági bizottságának vitájában a kormánypárt részéről ismételten felvetődött a javaslat a bor jövedéki termékké való alakításáról. A javaslattevő szerint a zárjegy bevezetése, bár nem EU-konform intézkedés, több problémát egy csapásra megoldott volna. Szűkítette volna a hamis és fekete borok piacát, szavatolta volna a biztonságot a legális és minőségi bort kereső fogyasztók részére és plusz adóbevételt hozott volna az államnak. Az elképzelés szerint a termelők által fizetett jövedéki díj költségét a hamis és fekete borok piacának visszaszorításával nyert piaci lehetőségek többszörösen fedezték volna. A kannás, valamint a kimért borok értékesítése esetén a kőolajszármazékok értékesítéséhez hasonlóan biztosíték megfizetését tették volna kötelezővé, amelyet a törvény megszegése esetén elveszített volna a kereskedő.
A bortörvény módosítására alapvetően az EU-csatlakozás miatt került sor. Két meghatározó elemet tartalmaz: Az egyik az EU-ban működő borminősítő szervezetek által kiadott igazolások hazai elfogadása, a másik a pincekönyv bevezetése. A most hatályban lévő törvény és az EU-val kötött társulási megállapodás alapján az európai tagállamok mindegyikében elfogadják a magyar borok minősítését végző Országos Borminősítő Intézet (OBI) által kiállított igazolást. Viszont a Magyarországra érkező borszállítmányokat eddig tételenként be kellett vizsgáltatni az OBI-val, kereskedelmi forgalomba hozatal előtt, a vámhatóság nem fogadta el az EU-tagországok minősítő intézetei által kiállított igazolásokat. Ezt a féloldalas rendszert szünteti meg a módosítás.
A pincekönyv bevezetése viszont minden magyar bortermelőt érint. A hivatalos kereskedelem számára bort szállító termelők eddig is kötelesek voltak az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az OBI és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részére különböző nyilvántartásokat vezetni. A pincekönyv ezeket a nyilvántartásokat egységesíti és így a termelők csak egy típusú nyomtatvány kitöltésére lesznek kötelezettek. A nyilvántartásban szerepelni fog többek között az előállított és tárolt bor mennyisége, fajtája, minősége, a vásárolt és termelt szőlő mennyisége, fajtája és minősége a hegyközségek által kiállított eredetigazolások alapján, a borgyártás technológiája, a felhasznált egyéb anyagok. A nyilvántartás célja, hogy dokumentálja a „pincében” található bor eredetiségét és minőségét, tehát azt, hogy nem
hamisítvány.