Vissza a tartalomjegyzékhez

MUNKATÁRSAINKTÓL
A Nyírfa-ügy árnyéka

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa első fokon felmentette Földi Lászlót és két vádlott társát a jogosulatlan adatkezelés és az államtitoksértés vádja alól. Az Információs Hivatal egykori vezetőit azért fogta perbe a katonai ügyészség, mert az 1995-ben indított „Nyírfa” fedőnevű akció során országgyűlési képviselőkre vonatkozó információk is a hírszerzés birtokába jutottak.


Földi és csapata. Titkok tudói   Fotó: Vörös Szilárd

Az akció eredeti célja az ukrán-román határtérségben zajló szervezett bűnözés és korrupció feltérképezése volt, azonban a munka során „melléktermékként” több - túlnyomórészt szocialista - politikus neve is a jelentésekbe került. Ennek hatására Nikolits István akkori titkosszolgálatokat felügyelő miniszter leállította az akciót, és 1996-ban vizsgálatot indított Földi ezredes és munkatársai ellen, egyben megszüntette az érintettek szolgálati viszonyát.
Nikolits szerint Földiék „önjáróvá váltak”, azaz olyan információkat is gyűjtöttek, melyekre nem lett volna joguk. Mint egy „állam az államban”, különálló információs központként működtek. A történtek ezen olvasata nagyban hasonlít azokhoz a filmekhez, melyekben a titkosszolgálatok a politikai felügyelettől leszakadva a közélet manipulálóivá válnak.
Az első fokú bíróság hétfői ítéletében kimondta: a Nyírfa-akcióban végzett hírszerző munka „jó és hasznos” volt, továbbá azt, hogy „nemzetbiztonsági szempontból felmérhetetlenül káros lenne az a szemlélet, amely a politikusokkal kapcsolatos adatokat kirekeszti a szolgálatok munkájából”. Az államtitoksértés vádja kapcsán nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy Földi László betekintett-e a Nyírfa-ügy adatairól jogosulatlanul készített két számítógépes mágneslemezbe.
A tárgyalást követően Földi László a sajtó munkatársainak kijelentette: „Ha 1995-ben Katona Béla akkori illetékes miniszter azt mondta, hogy megkezdődött a hídverés a politika és a szervezett bűnözés között, én 1999-ben azt mondhatom, hogy ez a hídverés megtörtént, és az alvilág jelentős pozíciókat szerzett a politikában.”
Bárándi György ügyvéd, Földi védője a tárgyalást követően az ügy motívumairól szólva úgy fogalmazott: „Az előző kormány egyik teljesen alkalmatlan kinevezettjének törekvése volt, hogy egyesítse a titkosszolgálatokat, és aki ezzel ellentétes nézeteket képviselt, azt megpróbálta nem tisztességes eszközökkel eltávolítani a szolgálatból.”
Kőszeg Ferenc, az előző parlamenti ciklus nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke lapunknak elmondta, jogelméleti szempontból egyetért a felmentő ítélettel, mert bár szerinte az Információs Hivatal valóban túllépte hatáskörét - nem az a dolga, hogy a hazai bűnözésről gyűjtsön információkat -, a politikusokkal kapcsolatos adatokat mégsem lett volna helyes megsemmisíteni. Kőszeg fenntartotta 1997-ben hozott értékelését: kérdés az, hogy az Információs Hivatal politikai célok érdekében tartalékolta-e az MSZP-s képviselők neveit is tartalmazó dokumentumokat, vagy valóban történt az alvilág és a politika között hídverés.
Kónya Imre - aki 1994 és 1998 között a nemzetbiztonsági bizottság elnöke volt - a Hetek kérdésére elmondta: a bírósági ítélet összhangban van az ő elnöklése idején folytatott vizsgálat eredményével. Kónya szerint több szempontból is helytelen volt Nikolits István reagálása a Nyírfa-ügyre: egyrészt szétzilálta a jó színvonalú hazai felderítést, aminek következtében a szakma sok munkatársat veszített, másrészt a miniszteri fellépés azt sugallta a szakmában dolgozóknak, hogy politikusokkal jobb nem foglalkozniuk. Azt Kónya is elismerte: Nikolits fellépésének több indítéka lehet, így a titkosszolgálatok túlhatalmának visszametszésére irányuló szándék is.
A történethez tartozik, hogy tavaly év végén Földi megvásárolhatta a Postabank őrző-védő cégét, a Defend Kft.-t. A cég ezt követően megbízásokat kapott a többségi állami tulajdonú Szerencsejáték Rt.-től, a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-től és a BÁV Rt.-től. Földi jobbkeze, a Nyírfa-ügyben másodrendű vádlott Balogh János, az APEH-nél lett tanácsadó, méghozzá Simicska Lajos „adóelnök” mellett. A Magyar Hírlap információja szerint Balla Zsoltné, Földi volt titkárnője pedig most az APEH egyik elnökhelyettesének titkárnője.
Keleti György, a nemzetbiztonsági bizottság jelenlegi elnöke a Heteknek elmondta: a bíróság döntését nem kívánja értékelni. Földiék pályamódosítása figyelemre méltó, de - mint Keleti hozzátette - felelős politikus ezekből a tényekből nem bizonyítható állításokat nem fogalmaz meg.


Dossziék
Egy tavaly áprilisi Gallup-felmérés szerint a politikai pártok esetében az emberek a tisztességet és a szavahihetőséget tartják a legfontosabbnak, s ezt további két morális szempont, a megbízhatóság és a felelősségteljesség követi. Az „erkölcsös politikus” tulajdonságait az emberek az etikai megfontolásoktól független, a politikai hatalomgyakorlás technikáit professzionális módon használni tudó „jó politikus” elé sorolják.
A Nyírfa-ügynek ezen „érzetek” miatt fontos a szerepe a magyar politikai közéletben. Máig tisztázatlan, hogy mely politikusok nevei szerepelnek a Nyírfa névre keresztelt dossziéban. A kormányközelinek nevezett Magyar Nemzet javarészt szocialista politikusokról tud. A legtöbbet emlegetett politikus Baja Ferenc, volt környezetvédelmi miniszter, aki mint „ifjú török”, az MSZP frontembereként 1994-es választási győzelmük egyik kovácsa volt.
Személye kapcsán a Nyírfa-ügy leginkább egy szelephez hasonlít, ugyanis azt követte a Zefirusz-ügy és a Zsurki vodkagyár ügye. Mindegyik esetnél elhangzottak tisztázatlan gazdasági ügyletekre „utaló”, azonban büntetőjogilag a mai napig nem bizonyított állítások. Sőt, elméletileg titkos információk is napvilágra kerültek, az információk forrásai ellenben máig sem ismertek. Például a Zefirusz-ügy szigorúan titkos rendőrségi dossziéjára egy polgári újság zsurnalisztája „lelt rá”, s csinált belőle ügyet.
A Zefirusz-sztori lényege, hogy egy nyírségi gazdasági csoport nagyon rövid idő alatt, kedvező hitelekkel, állami tulajdonú cég támogatásával és megrendelései révén jelentős ingatlanvagyonhoz jutott. A Zefirusz Kft. felügyelőbizottságának volt egykor tagja Baja Ferenc. Tisztázatlan azonban, hogy volt-e az ügyletekben része a politikusnak, aki azt állítja, hogy amikor még a cégnél tevékenykedett - 1994-ig -, nem voltak zűrös ügyek.
Demeter Ervinnek, az MDF korábbi frakcióvezetőjének „Szegény ország, gazdagodó politikusok” címmel az előző ciklusban megjelent interjújában többek között Bajáról is szó esik. Demeter Ervin, aki ma a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter államtitkára, így érvelt a Nyírfáról: „A keleti alvilág - gazdasági kapcsolatokon keresztül - hadállásokat épít ki Magyarországon. E kapcsolatokat feltárva került a látókörbe néhány kormánypárti politikus.” Az interjú későbbi részében nevek említése nélkül kijelentette: „Érdekes eredményre jutnánk, ha öszszehasonlítanánk az ország gazdasági helyzetét a vezető szocialista politikusok vagyongyarapodásával. Könnyen kiderülhetne, kik nem viseltek terheket, sőt!”
A polgári szövetség kampányának egyik eleme a „tiszta kezek” szlogenje volt, s a Fidesz vezette polgári blokk - mint tudjuk - győzött is. Mindenesetre leszögezhető: az MSZP „bukásához” - lehet, hogy mellékszálként - de hozzájárult a Nyírfa-ügy, amely utat tört más ügyeknek is. Kósáné Kovács Magda szocialista politikus, miután pártja elvesztette a választásokat, nem véletlenül érvelt így: „Nem elég tisztességesnek lenni, tisztességesnek is kell látszani.”