Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Háborúra készülnek a szerbek

A koszovói albán tárgyalóküldöttség aláírta a nemzetközi összekötő csoport béketervét, amely három évre széles körű politikai autonómiát biztosít Koszovó számára, a háború sújtotta tartomány azonban Szerbia része marad. A koszovói béketárgyalások második párizsi fordulója mégis kudarcot vallott, mivel a szerb küldöttség elutasítja a megállapodás aláírását. A szerbek jelentős változtatásokat sürgetnek a múlt hónapban kidolgozott nemzetközi béketerven, és továbbra is határozottan elutasítják annak katonai részét. „Szerbia soha nem fogja feladni Koszovót önszántából” - mondta Ratko Markovics, a szerb delegáció vezetője. „Csak erőszakkal vehetik el tőlünk. Ha a NATO meghívás nélkül lép be Szerbiába, agresszorként, ellenségként fogjuk fogadni” - tette hozzá a szerb vezető. Nemes Zoltán vajdasági magyar sorkatona koszovói haláláról értesülve a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDK) felhívta a vajdasági magyarok figyelmét, hogy a konfliktus lezárásáig ne reagáljanak a behívásokra, ne menjenek Koszovóba harcolni.

Mintegy öt hétig tartó intenzív diplomáciai nyomás után sikerült rávenni az albánokat a béketerv elfogadására. A nemzetközi közvetítők Milosevics jugoszláv elnököt nyílt ultimátum elé akarják állítani: vagy elfogadja a tervet, vagy a
NATO-bombázás következik. Az amerikai lapok nagyon borúlátóan írnak a diplomáciai rendezés esélyeiről, és már azt találgatják, mikor kezdheti meg a NATO a légicsapásokat. A The Washington Post szerint
a NATO-támadás bármikor, „egészen hamar” is megindulhat. 28 ezer NATO-katona érkezne a területre a nyugati elképzelések értelmében. Amerikai becslés szerint Koszovóban jelenleg 14-18 ezer jugoszláv katona és 16-21 ezer szerb rendőr állomásozhat.
A washingtoni lap úgy értesült, hogy a NATO már kijelölte a cirkáló rakéták és a repülőgépek célpontjait. Az első csapások üzenet jellegűek lennének: a jugoszláv katonai irányítás központjaira irányulnának. Hatókörük először korlátozott lenne, és csak fokozatosan terjedne ki, abban az esetben, ha Belgrád nem hajlandó meghátrálni. A The New York Times úgy tudja, hogy az első csapások után megvárnák Szlobodan Milosevics válaszát, majd - ha szükséges - megkezdenék a légitámadás-sorozatot, először azzal a céllal, hogy megsemmisítsék a szerb légvédelem zömét.
Egyes nyugati tisztségviselők - írja a The Washington Post - attól tartanak, hogy a jugoszláv hadsereg támadást indíthat a koszovói albánok állásai ellen abban a két-három napos időszakban, amelyre a NATO-akció megindításáról szóló döntés és a megvalósítás között óhatatlanul szükség van. Ez az idő a külföldiek evakuálásához kell. A Post megemlíti, hogy szerdán a nemzetközi megfigyelők megkezdték az előkészületeket a Koszovóból való távozásra.
Egy közvélemény-kutatás szerint a szerb polgárok szinte egy emberként (94 százalékban) helyeselnék a NATO-egységek elleni jugoszláv válaszcsapást, ha az atlanti szövetség - a katonai beavatkozással való fenyegetését valóra váltva - „agressziót” hajtana végre Koszovóban.

(A szerb hadigazdaságról szóló cikkünk: )


Vajdasági aggodalmak

Múlt hét végén a koszovói harcokban életét vesztette Nemes Zoltán magyar nemzetiségű sorkatona. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetője a vajdasági magyarok koszovói szerepvállalásával kapcsolatban a Heteknek elmondta: ha nem sikerül aláírni a békeszerződést, és valóban háborús konfliktus felé közeledik Jugoszlávia, tartani lehet attól, hogy megismétlődik az 1992-93-as állapot, amikor a vajdasági magyarok az életüket féltve inkább a távozást választották. Ha Koszovóban háborús cselekményekre kerülne sor, részt venne bennük a jugoszláv katonaság, s az nagy vérontáshoz vezetne. A VMDK felhívja a vajdasági magyarok figyelmét, hogy a konfliktus lezárulásáig ne reagáljanak a behívásokra, ne menjenek Koszovóba harcolni. A VMDK pedig vállalja a jogi következményekből adódó védelmet - mondta Ágoston.