Több mint egy hónapja kezdte meg munkáját az APEH keretein belül működő
Bűnügyi Igazgatóság, az úgynevezett adórendőrség. Az új szervezet 240 - többek
között a rendőrségtől és nemzetbiztonsági hivataltól „átigazolt” - jól
képzett szakemberrel és jelentős anyagi befektetéssel - például a nyomozóknak
vásárolt Toyota gépkocsikkal - indult. Emellett az új munkatársak az
APEH-dolgozókéhoz képest is kiemelt fizetést kapnak, ami szakemberek szerint nem is
lenne baj, ha ez nem okozna bérfeszültséget a hivatalon belül, na és persze, ha a
nyomozók bizonyítják: ezt a pénzt megérdemlik.
Mint azt Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője
lapunk kérdésére elmondta, a rendőrség szakértői apparátusából mintegy 123
tiszti beosztásban tevékenykedő személy távozott az adóhivatalhoz. Arra a
kérdésre, hogy ez okoz-e fennakadást a rendőrség munkájában, Garamvölgyi
határozott nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy nem a legaktívabb és nem a vezető
beosztásban dolgozó emberek távoztak tőlük.
Fábián Ágota, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára ellenben már nem volt
ilyen határozott ebben a kérdésben: „Fennakadás nem lesz, mert ez ugye soha nem
derül ki, de nehézségek biztos hogy lesznek, mert egyébként is szűkében vagyunk a
jól felkészült, diplomás, tiszti munkaköröket ellátó kollégáknak” - mondta,
majd kiemelte, hogy az APEH-nek nyilvánvalóan nem a „selejtre volt szüksége”, így
elsősorban szakképzett bűnügyi, illetve gazdasági szakértők távoztak a
rendőrségtől, akik felkészültségükkel és tapasztalatukkal nagyban segítették
annak munkáját.
A másik jelentős kérdés az ügyben az újdonsült adónyomozók illetménye, amit mint
köztisztviselők kapnak. A rendőrségen belül „egy kissé háborog a nép”.
Fábián szerint a dolgozók nem érezték tisztességes dolognak, hogy azokhoz képest,
akik évről évre nagyobb terhek mellett dolgoznak a rendőrségen, az adóhivatalnál
foglalkoztatott kollégáik fizetése „messze a csillagos egekben van”.
Michalkó Péter, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint nem
az adórendőrök fizetése magas, hanem az összes többi köztisztviselő fizetése
alacsony. Mint kérdésünkre elmondta: „Nem az lenne a megoldás, hogy a nyomozók
kevesebbet kapjanak, hanem hogy a köztisztviselői állományunk is legalább olyan
pénzt kapjon mint ők, ugyanis gyalázatosan rosszak az illetmények”. Az elnök
szerint elgondolkodtató az, hogy amíg az adóhivatalnak egy megyei igazgatója 250 ezer
forint fizetést kap, és 800-1000 embert vezet, addig egy adóigazgató ugyanennyi pénz
mellett hat embert irányít. Michalkó végül hozzátette: „ezt a kérdést pozitívan
is meg lehet közelíteni: az adónyomozóknak bizonyítaniuk kell, hogy ezt a pénzt
megérdemlik. Nem az a gond, hogy jól kistafírozták a adónyomozókat, hanem az, hogy
más területek nem kapták meg azt, amit ígértek nekik”.
Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa - Hack Péter,
az SZDSZ frakcióvezető-helyettese és Kóródi Mária SZDSZ-es országgyűlési képviselő
beadványa alapján - megvizsgálta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes
feladatairól szóló törvényt. A szabaddemokrata politikusok szerint ennek néhány
rendelkezése alkalmas arra, hogy alkotmányos jogokkal kapcsolatban visszásságokat
okozzon. Egyebek között sérelmezték, hogy az Országgyűlés a törvényt a jelenlévő
képviselők egyszerű többségének szavazatával fogadta el, oly módon, hogy az említett
törvény magában foglal kétharmados többséggel elfogadható szabályokat is.
Az országgyűlési biztos a vizsgálat során megállapította, hogy jelenlegi formájában
az a rendelkezés, miszerint az adórendőrség személyekkel szemben úgynevezett feltartóztatást
alkalmazhat, közvetlenül veszélyezteti a szabadsághoz és személyi biztonsághoz való
alkotmányos jogot. Ezért azt ajánlotta a pénzügyminiszternek, hogy indítványozza a
törvény módosítását. További törvénymódosítást javasolt a titkos információgyűjtéssel
kapcsolatban is abban az értelemben, hogy az ilyen tevékenységet az adónyomozók kivétel
nélkül engedélyhez kötötten és ellenőrzés alatt végezhessék. Végül az
ombudsman indítványozta, hogy az emberi jogi garanciák védelme érdekében a pénzügyminiszter
rendeletben állapítsa meg az adónyomozói intézkedések, köztük a kényszerítő
eszközök alkalmazásának részletes szabályait.(MTI)