Vissza a tartalomjegyzékhez

SEBESTYÉN ISTVÁN
Képzett zsaruk az APEH-nél

Több mint egy hónapja kezdte meg munkáját az APEH keretein belül működő Bűnügyi Igazgatóság, az úgynevezett adórendőrség. Az új szervezet 240 - többek között a rendőrségtől és nemzetbiztonsági hivataltól „átigazolt” - jól képzett szakemberrel és jelentős anyagi befektetéssel - például a nyomozóknak vásárolt Toyota gépkocsikkal - indult. Emellett az új munkatársak az APEH-dolgozókéhoz képest is kiemelt fizetést kapnak, ami szakemberek szerint nem is lenne baj, ha ez nem okozna bérfeszültséget a hivatalon belül, na és persze, ha a nyomozók bizonyítják: ezt a pénzt megérdemlik.

Mint azt Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunk kérdésére elmondta, a rendőrség szakértői apparátusából mintegy 123 tiszti beosztásban tevékenykedő személy távozott az adóhivatalhoz. Arra a kérdésre, hogy ez okoz-e fennakadást a rendőrség munkájában, Garamvölgyi határozott nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy nem a legaktívabb és nem a vezető beosztásban dolgozó emberek távoztak tőlük.
Fábián Ágota, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára ellenben már nem volt ilyen határozott ebben a kérdésben: „Fennakadás nem lesz, mert ez ugye soha nem derül ki, de nehézségek biztos hogy lesznek, mert egyébként is szűkében vagyunk a jól felkészült, diplomás, tiszti munkaköröket ellátó kollégáknak” - mondta, majd kiemelte, hogy az APEH-nek nyilvánvalóan nem a „selejtre volt szüksége”, így elsősorban szakképzett bűnügyi, illetve gazdasági szakértők távoztak a rendőrségtől, akik felkészültségükkel és tapasztalatukkal nagyban segítették annak munkáját.
A másik jelentős kérdés az ügyben az újdonsült adónyomozók illetménye, amit mint köztisztviselők kapnak. A rendőrségen belül „egy kissé háborog a nép”. Fábián szerint a dolgozók nem érezték tisztességes dolognak, hogy azokhoz képest, akik évről évre nagyobb terhek mellett dolgoznak a rendőrségen, az adóhivatalnál foglalkoztatott kollégáik fizetése „messze a csillagos egekben van”.
Michalkó Péter, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint nem az adórendőrök fizetése magas, hanem az összes többi köztisztviselő fizetése alacsony. Mint kérdésünkre elmondta: „Nem az lenne a megoldás, hogy a nyomozók kevesebbet kapjanak, hanem hogy a köztisztviselői állományunk is legalább olyan pénzt kapjon mint ők, ugyanis gyalázatosan rosszak az illetmények”. Az elnök szerint elgondolkodtató az, hogy amíg az adóhivatalnak egy megyei igazgatója 250 ezer forint fizetést kap, és 800-1000 embert vezet, addig egy adóigazgató ugyanennyi pénz mellett hat embert irányít. Michalkó végül hozzátette: „ezt a kérdést pozitívan is meg lehet közelíteni: az adónyomozóknak bizonyítaniuk kell, hogy ezt a pénzt megérdemlik. Nem az a gond, hogy jól kistafírozták a adónyomozókat, hanem az, hogy más területek nem kapták meg azt, amit ígértek nekik”.


Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa - Hack Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese és Kóródi Mária SZDSZ-es országgyűlési képviselő beadványa alapján - megvizsgálta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvényt. A szabaddemokrata politikusok szerint ennek néhány rendelkezése alkalmas arra, hogy alkotmányos jogokkal kapcsolatban visszásságokat okozzon. Egyebek között sérelmezték, hogy az Országgyűlés a törvényt a jelenlévő képviselők egyszerű többségének szavazatával fogadta el, oly módon, hogy az említett törvény magában foglal kétharmados többséggel elfogadható szabályokat is.
Az országgyűlési biztos a vizsgálat során megállapította, hogy jelenlegi formájában az a rendelkezés, miszerint az adórendőrség személyekkel szemben úgynevezett feltartóztatást alkalmazhat, közvetlenül veszélyezteti a szabadsághoz és személyi biztonsághoz való alkotmányos jogot. Ezért azt ajánlotta a pénzügyminiszternek, hogy indítványozza a törvény módosítását. További törvénymódosítást javasolt a titkos információgyűjtéssel kapcsolatban is abban az értelemben, hogy az ilyen tevékenységet az adónyomozók kivétel nélkül engedélyhez kötötten és ellenőrzés alatt végezhessék. Végül az ombudsman indítványozta, hogy az emberi jogi garanciák védelme érdekében a pénzügyminiszter rendeletben állapítsa meg az adónyomozói intézkedések, köztük a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes szabályait.(MTI)