Vissza a tartalomjegyzékhez


NAGYÍTÓ
Lengyelország: mérlegen a konkordátum

A lengyel államfő egy évvel ezelőtt ratifikálta a Lengyelország és a Vatikán közötti konkordátumot, amellyel egy évekig tartó viharos vitasorozat végére tett pontot. Az évforduló kapcsán Piotr Ikonowicz, a Lengyel Szocialista Párt elnöke kijelentette: „Az egyház egyszerűen átvette azt az ideológiai központ szerepet, amelyet egykoron az állampárt propagandagépezete töltött be. Míg akkoriban egyetlen ünnep, vagy rendezvény sem történhetett a párttitkár részvétele nélkül, ma egyetlen eseményre sem kerülhet sor papok nélkül. Manapság már az önkormányzati ülések is imával kezdődnek.”
Stefan Niesilowski, a koalícióhoz tartozó Keresztény-Nemzeti Egyesülés vezetője viszont úgy véli, hogy „az eltelt év alatt mindenki számára világossá válhatott, hogy az egyházzal politikai-ideológiai alapon szemben álló posztkommunisták gátlástalanul hazudtak, s aljas módon próbálták félrevezetni a társadalmat. A konkordátum semmi kárt nem okozott, ellenben normális, a demokratikus államokban elfogadott alapokra helyezte az állam és az egyház viszonyát.”
A konkordátumot ellenző Demokratikus Baloldali Szövetség szintén elismerte, hogy nem igazolódtak be a pesszimista forgatókönyvek, bár kétségtelen, hogy megerősítette a katolikus hierarchia politikai és pénzügyi súlyát. „Az aggodalmak két fontos dolog miatt nem teljesültek be: a globalizálódó és egyre plurálisabbá váló világban a jövőjéért aggódó egyház lényeges önkorlátozást hirdetett, s nem élt a konkordátum számos lehetőségével, másrészt a konkordátumhoz kapcsolódó kiegészítő törvények szerencsére egyfajta biztosítékként működnek, melyeket az egyház nem tud megkerülni. Ez persze nem változtat azon a tényen, hogy a modern világban a konkordátum már nem számít tipikus megoldásnak a nemzetközi kapcsolatokban” - mondta Zbigniew Siemiatkowski baloldali képviselő.
A baloldal elsősorban azért bírálta a konkordátumot, mert azt 1993-ban Hanna Suchocka már leváltott kormánya a parlament elől is eltitkolva kötötte meg a Vatikánnal. „A klérus ugyan nem kormányoz, ám rendkívül nagy befolyást gyakorol a társadalomra. Az igazság az, hogy Jerzy Buzek kormánya is nagymértékben az egyház támogatásának köszönheti hatalmát, amiért a kabinet azzal fizetett, hogy megalakulása után első dolga a konkordátum ügyének rendezése volt” - fejtette ki Danuta Waniek, a köztársasági elnöki hivatal volt vezetője. Álláspontja szerint a Vatikánnal kötött szerződés súlyosan sérti a világnézetileg semleges állam elvét, privilegizált helyzetbe hozza a római katolikus vallást, melyet de facto az államvallás szintjére emel.
A legnagyobb német tévécsatorna, az ARD az évforduló alkalmából Gdanskban készített interjút Henryk Jankowski atyával, Lech Walesa egykori gyóntatójával. Jankowski, aki számos népszerű könyv szerzője is, a holocaust magyarázataként elmondta: „Mindnyájan tudjuk, hogy a zsidók Hitlerrel együtt saját népüket pusztították el. Ez így volt Oroszországban is.” Jankowski a zsidó kárpótlási igényeket is elutasítja: „Mit gondol, meddig tudunk mi fizetni?” - tette fel a kérdést a német televízió riporterének. Az ARD műsora emlékeztet arra, hogy a gdanski pap állítólag a leggazdagabb száz lengyel egyike, a városban pedig mindöszsze 800 zsidó él. (K.P.)