Vissza a tartalomjegyzékhez

SZIKORA MÁRTON
Ki lesz a kurd Herzl

„Létezik kurd-kérdés” - jelentette ki az Európai Unio soros elnöki tisztét betöltő Németország nevében Lütger Volmer külügyi államtitkár, aki szerint a kurdoknak joguk van nemzetiségi kultúrájuk megőrzéséhez és bizonyos önállósághoz, Törökországnak viszont területi egységéhez. Az EU nemzetközi megfigyelést sürget Abdullah Öcalan, a kurd nemzeti függetlenségért harcoló, nemrég elfogott vezető bírósági tárgyalásával kapcsolatban. Törökország azonban a belügyekbe való beavatkozásnak tekinti az Öcalan jogait védeni próbáló nyugati lépéseket, és visszautasítja idegen államok bármiféle beavatkozását a „független” török bírói testület döntéshozatalába.


Palesztin rokonszenvtüntetés Abdullah Öcalan mellett. Közös célokat vallanak     Fotó: MTI

Abdullah Öcalan, a Kurd Munkáspárt (PKK) elnöke kedden jelent meg először a bíróság előtt a Márvány-tengerben fekvő Imrali szigetén. Bár a török törvények értelmében az őrizetbe vételtől számított hét napon belül hivatalosan vád alá kell helyezni a gyanúsított személyt, az elfogott gerillavezér esetében a bírósági tárgyalás csak áprilisban kezdődik majd. Öcalan meghallgatását a nyilvánosság teljes kizárásával, a kurd vezér ügyvédeinek jelenléte nélkül rendezték meg a börtönszigeten.
Az Apo („bácsi”) néven szólított kurd vezért, akinek a szigetre szállítása után a fegyintézet többi 250 lakóját más börtönökbe helyezték át, elit kommandós alakulatok őrzik. Öcalant a múlt héten hurcolták el a török titkosszolgálat ügynökei a kenyai fővárosból, ahol Görögország nagykövetségén több országot érintő hányattatása után rövid időre menedéket talált.
Az EU a kurd vezér perével kapcsolatban több elvárást is megfogalmazott a török kormány felé: független
bíróságot, igazságos és nyílt tárgyalást, nemzetközi megfigyelők jelenlétét követel-
te. Az EU külügyminiszterei
Luxemburgban kiadott közleményükben megerősítették: határozottan ellenzik, hogy Öcalant halálbüntetéssel sújtsák. Követelték, hogy a 49 éves lázadóvezér védelmét - akinek Hollandiából érkezett védőit az ankarai kormány az isztambuli repülőtérről a múlt héten visszafordította - válaszott ügyvéde láthassa el. Egy 15 főből álló ügyvédi gárda - amelynek néhány tagja a független török Emberi Jogi Társasághoz tartozik - már jelezte, kész elvállalni Öcalan védelmét. Az emberjogi csoportokat aggodalommal tölti el az a tény, hogy az állami bírói testületben jelen lesznek katonai bírák is. A török kormánytisztviselők viszont felháborítónak tartják, hogy pont Németország próbál „leckét adni” nekik, amely állam meg se kísérelte bíróság elé állítani Öcalant. Legutóbbi olaszországi feltűnésekor Bonn nem kérte a kurd vezető kiadatását, pedig Németországban több szakadár PKK-tag kurd meggyilkolásával is vádolják a gerillaharcost.
Öcalan tanúvallomása tovább ronthatja a hagyományosan rossz török-görög viszonyt. Egyik kihallgatásán Öcalan részletesen beszámolt róla, hogyan támogatta Athén sokáig a PKK-t - közölte a török Hárijet című napilap. „Görögország fegyvereket és rakétákat adott nekünk, a katonákat görög tisztek képezték ki” - idézi a török lap Öcalan beismerő vallomását. A lap szerint a vádlott az elmúlt öt hónapban is görög segítséggel utazott a világ sok országában, és így próbált menedékjogot szerezni magának. Törökország már évek óta feltételezte, hogy görög szomszédja támogatja a PKK-t, és most Görögország megrovását követeli az EU részéről.
Az EU országai és emberjogi szervezetei mellett mások is hallatják szavukat a kurdok jogait hangsúlyozva. Több palesztin szervezet párhuzamot vont az izraeli megszállás és a kurd nép Törökországgal folytatott harca között. Bár a Palesztin Hatóság nem adott közre hivatalos állásfoglalást, Hatem Abdel-Kader palesztin törvényhozó szerint „a törökök álláspontja, akik szövetségben állnak a cionista államalakulattal, ellenséges a palesztinokéval”. Ennek köszönhetően a kurd államalapítási törekvés igen népszerű a palesztinok között. A kurdok és a palesztinok függetlenségi törekvései között több hasonlóságot is felfedezni vél némely palesztin aktivista. „Ugyanolyan helyzetben vagyunk, ugyanazok a problémáink: mindkét nép az állami terrorizmussal szemben harcol” - nyilatkozott Hasszán Joszif ramallahi Hamasz-vezető, aki szerint a földjeiket felszabadító Szaladdin szultán sem arab, hanem kurd származású volt.
Egyes izraeli vélemények szerint a kurdoknak, bár joguk van saját hazájuk megteremtésére, a tartós eredmények érdekében most már szükségük lenne egy „kurd Herzl Tivadarra”: egy kevésbé militáns nemzeti vezetőre, aki képes parlamentáris formák között is megfogalmazni érdekeiket. Az Irak, Irán, Törökország és Szíria területén élő mintegy 25 millió kurd rendelkezik az államalapításhoz valóban fontos jegyekkel: saját nyelve van, közös vallása (többségük szunnita muzulmán), mindez egy Olaszország nagyságú, összefüggő területen. A kurdoknak otthont adó országok segítettek ugyan néha a területükön élő nemzeti kisebbségnek, ezt azonban rendszerint csak azért tették, hogy egy másik „házigazda-országnak” kellemetlenséget okozzanak. A „kurd Herzlnek” az lenne a feladata, hogy olyan békét hozzon tető alá, amelyet mind Törökország, mind az EU elismer. Az előbbi hálából autonómiát biztosítana a kurdoknak, az utóbbi pedig EU-tagságot ajánlana fel Ankarának - írja az izraeli The Jerusalem Post, amely emlékeztet arra, hogy a múlt században a cionizmusról is úgy gondolkodtak, mint ami sorscsapás a török érdekekre nézve. Jeruzsálemnek ma már viszont szoros kapcsolata van Ankarával. Ugyanez a kurdoknak is sikerülhet - írja az izraeli napilap.